Zánka
Zánka község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
| Zánka | |||
 | |||
| A református műemléktemplom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Balatonfüredi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Oláh Kálmán (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8251 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1009 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 40,77 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,55 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 52′ 30″, k. h. 17° 40′ 42″46.875050°N 17.678411°EKoordináták: é. sz. 46° 52′ 30″, k. h. 17° 40′ 42″46.875050°N 17.678411°E | |||
 Zánka
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Zánka weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zánka témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésA Balaton északi partján, Balatonfüredtől délnyugatra, Balatonakali és Köveskál közt fekvő település.
Megközelítése
szerkesztésA település közigazgatási területén áthalad a 71-es főút, a történelmi településközponton azonban a Tapolcai-medence keleti széléig vezető 7313-as út húzódik végig, amelyből itt ágazik ki a 7312-es út Nagyvázsony irányában.
Vasúton a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon lehet eljutni Zánkára, melynek a gyorsvonatok egy része által is érintett vasúti megállási pontja Zánka-Köveskál vasútállomás.
Története
szerkesztésZánka és környéke már az őskorban is lakott hely volt, amit a község határában talált újkőkorszaki, késő rézkori és kora bronzkori leletek is bizonyítanak. Az ókorban a Balaton környéke Pannonia néven a rómaiak uralma alatt állt. A római birodalom idején Zánka is lakott hely volt, a református templomnál levő dombon e korból való leletek kerültek felszínre.
Zánka Árpád-kori település. Nevét 1164-ben említette először oklevél Miske ispán fia, István végrendeletében. A honfoglalás után a Kál nemzetség szállásbirtoka volt. A 12. században már kőtemploma is volt, amely ma is áll. A templomot 1333–1335-ben a pápai tizedjegyzék említette először. Zánkát először az Atyusz nemzetségbeliek, majd a 13. század végétől a Gyulafi-Rátoldi családbeliek birtokolták. A 13–14. században a veszprémi káptalan birtoka volt, a 15. században a Gyulafi és a Rozgonyi családok voltak birtokosai. 1474-ben Mátyás király a Gyulafi családot erősítette meg birtokában. A török hódoltság alatt a környék is sokat szenvedett: 1548-ban a törökök Zánkát is felégették, a falu az 1696-os adóösszeírásban már nem is szerepelt, puszta lett.
1736-ban Diskay Ádám és Sebestyén Ádám német református telepesekkel népesítette újra Zánkát. A falu a 19. század elejére elmagyarosodott. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a császári hadak kétszer is bevonultak ide, de csata a település közelében nem volt. 1909-ben épült meg a vasút, és az 1930-as évekre alakult ki a nyaralótelep, melynek házai közé lakóházak is épültek.
1910-ben 459 lakosa volt, amelyből 457 magyar volt. Ebből 173 római katolikus, 161 református, 117 evangélikus volt.
A 20. század elején Zala vármegye Balatonfüredi járásához tartozott.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Dr. Szabó Dezső (MDF-SZDSZ)[3]
- 1994–1995: Dr. Szabó Dezső (független)[4]
- 1995–1998: Filep Miklós (független)[5]
- 1998–2002: Filep Miklós (független)[6]
- 2002–2006: Filep Miklós (független)[7]
- 2006–2010: Filep Miklós (független)[8]
- 2010–2014: Filep Miklós (független)[9]
- 2014–2019: Filep Miklós Lajos (független)[10]
- 2019–2024: Filep Miklós (független)[11]
- 2024– : Dr. Oláh Kálmán (független)[1]
Népessége
szerkesztésA település népességének változása:
| Lakosok száma | 821 | 814 | 794 | 879 | 941 | 1015 | 1009 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,7%-a magyarnak, 5,2% németnek, 0,7% cigánynak mondta magát (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41%, református 14,1%, evangélikus 5,2%, felekezet nélküli 13,8% (25,2% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 88,5%-a vallotta magát magyarnak, 7,2% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% horvátnak, görögnek és cigánynak, 3,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,3% volt római katolikus, 12,6% református, 3,8% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,5% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 10,9% felekezeten kívüli (40,9% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
szerkesztésA község kiemelkedő műemléke a református templom. A templomot először a nevezetes 1333–1335 között készült pápai tizedjegyzék említi. Azt, hogy patricíniuma Szent István király, 1519-ben rögzíti oklevél. A török időkben elnéptelenedő falut később részben német telepesekkel népesítik be. Az újjáépülő faluban a református és az evangélikus hívek 1786-ban engedélyt kapnak a megújítás utáni közös templomhasználatra.
A templom építéstörténetét az 1984–85-ös műemléki eljárás idején tárták föl. A sziklaszirten álló templom építését az építészek a 12. századra teszik. Zánka temploma a Balaton-felvidék egyik legrégebbi temploma. Ennek egyik legékesebb bizonyítéka a hajó keleti oldalán nyíló szentély, mely Dejte és Hidegség szentélyéhez hasonlóan négyzetes alaprajzú épülettestbe foglalt rotunda volt egykor. S ahogyan Hidegségen is, itt a zánkai templomban is a későbbi fölújítások idején tornyot építettek az erős falú rotundára.
Ez a szentélytípus keleti eredetű. Pontosz, Kis-Ázsia, Egyiptom ősi templomai, szíriai és kopt keresztény templomok, majd Bizánc művészete őrizte meg ezt a típust és nyugaton is elterjedt (például fuldai Szent Mihály templom). Mindez, és a templom patrocíniuma (Szent István király) szintén a korai építést valószínűsíti.
A templom egy másik ritka építészeti vonása a hajónyi szélességű nyugati torony. Ennek a párhuzamai német területről ismertek. Főleg a Brandenburgi Őrgrófságban volt elterjedt forma. Ennek építési idejét a templomot föltáró régész a 13. századra teszi.
Zánkai Erzsébet-tábor
szerkesztés
1968 és 1972 között építették ki a 3000 fő befogadására alkalmas Zánkai Úttörőtábort, amelyet hivatalosan 1975-ben adott át Kádár János. Évente átlagosan 25 ezer, ebből a nyári szezonban 15 ezer gyerek táborozott itt.[15]
A rendszerváltás után az intézmény neve gyakran változott, de sokáig állami tulajdonban maradt, míg 2016-ban a kormány ingyenesen A Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány-nak adta. 2014 óta az Erzsébet-táborok égisze alatt tanévben ún. ottalvós osztálykirándulásokat, a nyári szünidőben pedig rászoruló gyermekek ezreit fogadja ingyenes üdülésre, heti váltású turnusokban.[16] 2020-ban nagyszabású felújítási munkálatok kezdődtek.[17]
-
Zánka látképe légi felvételen -
Zánka, a kikötő látképe -
Erzsébet Üdülőközpont és Tábor, Zánka -
A Balaton part madártávlatból Zánkánál -
A Canter Borház légi felvételen, Zánkán -
Kilátás Zánka felől a Balaton-felvidékre
Irodalom
szerkesztés- Mezősiné Kozák Éva (1993): Zánka, református templom. Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 468. sz. TKM Egy. és OMH. Budapest
- Békefi Remig (1907): A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Budapest
- Mezősiné Kozák Éva (1992): Kutatások a zánkai református templomban. Műemlékvédelmi Szemle, 1992/1. sz.
- Entz G., Gerő L. (1958): A Balaton-környék műemlékei. Budapest
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Zánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Zánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Zánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ ticket:2020111710007886
- ↑ Zánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ Zánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ Zánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ Zánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Zánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
- ↑ Zánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
- ↑ Zánka Helységnévtár
- ↑ Zánka Helységnévtár
- ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
- ↑ Zánka, a gyermekek városa Északipart online, 2019. 07. 29
- ↑ Erzsébet-táborok
- ↑ Hegedűs Gergely – Így folytatódik a ma 45 éves zánkai gyerektábor felújítása (magyarépitők.hu, 2020. 05. 25.)
