слава

eset	e.sz.	t.sz.
alanyeset	сла́ва	сла́вы
birtokos	сла́вы	сла́в
részes	сла́ве	сла́вам
tárgyeset	сла́ву	сла́вы
eszközh.	сла́вой сла́вою	сла́вами
elöljárós	сла́ве	сла́вах

Orosz

Kiejtés

• IPA: [sɫəvə]

Főnév

слава • (slava) nn

1. dicsőség
2. hír, híresztelés, szóbeszéd
3. hírnév

   в зените славы ― v zenite slavy ― dicsősége csúcspontján

   во славу (кого/чего-л.) ― vo slavu (kovo/čego-l.) ― (vknek/vmnek) a dicsőségére

   дурная слава ― durnaja slava ― rossz híre (vknek/vmnek)

   на славу ― na slavu ― nagyszerűen, pompásan, kitűnően

   пошла слава ― pošla slava ― híre ment, elterjedt

   слава Богу! ― slava Bogu! ― hála istennek!

   слава героям! ― slava gerojam! ― dicsőség a hősöknek!

   только (и) слава, что… ― tolʹko (i) slava, što… ― csak mondják róla, hogy…

Lásd még

• Függelék:Orosz szógyakorisági lista

Szerbhorvát

слава

1. Lásd: slava