характер
| eset | e.sz. | t.sz. |
|---|---|---|
| alanyeset | хара́ктер | хара́ктеры |
| birtokos | хара́ктера | хара́ктеров |
| részes | хара́ктеру | хара́ктерам |
| tárgyeset | хара́ктер | хара́ктеры |
| eszközh. | хара́ктером | хара́ктерами |
| elöljárós | хара́ктере | хара́ктерах |
характер (xarakter)
Kiejtés
- IPA: [xərəktʲɪr]
Főnév
хара́ктер • (xarákter) hn élett (birtokos хара́ктера, alanyeset tsz. хара́ктеры, birtokos tsz. хара́ктеров)
- jellem, karakter
- egyéniség, természet
- jelleg, sajátság, sajátosság
- выдержать характер ― vyderžatʹ xarakter ― nem enged az igazából, kitart
- замечания критического характера ― zamečanija kritičeskovo xaraktera ― kritikai jellegű megjegyzések
- неуживчивый характер ― neuživčivyj xarakter ― összeférhetetlen természet
- прямота характера ― prjamota xaraktera ― egyenesség, őszinteség
- сильный характер ― silʹnyj xarakter ― erős/szilárd jellem
- тяжёлый характер ― tjažólyj xarakter ― nehéz természet
- характер почвы ― xarakter počvy ― a talaj jellege
- человек с характером ― čelovek s xarakterom ― jellemes ember
- это не в вашем характере ― eto ne v vašem xaraktere ― ez nem szokása önnek