impératif
Kiejtés
- IPA: /ɛ̃.pe.ʁa.tif/
Melléknév
impératif (nőnem impérative, hímnem tsz. impératifs, nőnem tsz. impératives)
- parancsoló, sürgető
Főnév
impératif hn (plural impératifs)
- nyelv felszólító mód
- előírás, követelmény
impératif (nőnem impérative, hímnem tsz. impératifs, nőnem tsz. impératives)
impératif hn (plural impératifs)