patkó
Kiejtés
- IPA: [ ˈpɒtkoː]
Főnév
patkó
- A ló patájára szögelt ívelt vasdarab, amely az állat körmeit védi a sérülésektől.
Etimológia
- Egy szláv *podkov szóból, vö. szlovák podkova.
- A szó - az oroszból kölcsönözve - más finnugor nyelvekben is megvan, vö. erza подков.
Fordítások
patkó
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | patkó | patkók |
tárgyeset | patkót | patkókat |
részes eset | patkónak | patkóknak |
-val/-vel | patkóval | patkókkal |
-ért | patkóért | patkókért |
-vá/-vé | patkóvá | patkókká |
-ig | patkóig | patkókig |
-ként | patkóként | patkókként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | patkóban | patkókban |
-on/-en/-ön | patkón | patkókon |
-nál/-nél | patkónál | patkóknál |
-ba/-be | patkóba | patkókba |
-ra/-re | patkóra | patkókra |
-hoz/-hez/-höz | patkóhoz | patkókhoz |
-ból/-ből | patkóból | patkókból |
-ról/-ről | patkóról | patkókról |
-tól/-től | patkótól | patkóktól |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | patkóm | patkóim |
a te | patkód | patkóid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
patkója | patkói |
a mi | patkónk | patkóink |
a ti | patkótok | patkóitok |
az ő | patkójuk | patkóik |
Származékok
- patkol, patkolás patkolatlan patkoló, patkolókovács, patkós, patkósorrú
- (összetételek): lópatkó, patkóbél, patkócsattogás, patkósarok, patkószeg