Kiejtés

  • IPA: [ ˈpɒtkoː]

Főnév

patkó

  1. A patájára szögelt ívelt vasdarab, amely az állat körmeit védi a sérülésektől.

Etimológia

Fordítások

Ragozás

patkó ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset patkó patkók
tárgyeset patkót patkókat
részes eset patkónak patkóknak
-val/-vel patkóval patkókkal
-ért patkóért patkókért
-vá/-vé patkóvá patkókká
-ig patkóig patkókig
-ként patkóként patkókként
-ul/-ül - -
-ban/-ben patkóban patkókban
-on/-en/-ön patkón patkókon
-nál/-nél patkónál patkóknál
-ba/-be patkóba patkókba
-ra/-re patkóra patkókra
-hoz/-hez/-höz patkóhoz patkókhoz
-ból/-ből patkóból patkókból
-ról/-ről patkóról patkókról
-tól/-től patkótól patkóktól
patkó birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én patkóm patkóim
a te patkód patkóid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
patkója patkói
a mi patkónk patkóink
a ti patkótok patkóitok
az ő patkójuk patkóik

Származékok

Szókapcsolatok