Kiejtés

  • IPA: [ ˈruɦɒ]

Főnév

ruha

  1. (ruházat) Mesterséges takaró, melyet testünkön hordozunk, hogy azt az éghajlati és légköri behatások ellen védjük.

Etimológia

  • A szláv ruho szóból.
  • A szót más európai nyelvekben is megtaláljuk, vö. görög ρούχο.

Fordítások

Ragozás

ruha ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset ruha ruhák
tárgyeset ruhát ruhákat
részes eset ruhának ruháknak
-val/-vel ruhával ruhákkal
-ért ruháért ruhákért
-vá/-vé ruhává ruhákká
-ig ruháig ruhákig
-ként ruhaként ruhákként
-ul/-ül - -
-ban/-ben ruhában ruhákban
-on/-en/-ön ruhán ruhákon
-nál/-nél ruhánál ruháknál
-ba/-be ruhába ruhákba
-ra/-re ruhára ruhákra
-hoz/-hez/-höz ruhához ruhákhoz
-ból/-ből ruhából ruhákból
-ról/-ről ruháról ruhákról
-tól/-től ruhától ruháktól
ruha birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én ruhám ruháim
a te ruhád ruháid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
ruhája ruhái
a mi ruhánk ruháink
a ti ruhátok ruháitok
az ő ruhájuk ruháik

Szinonimák

Származékok

Főnév

ruha

  1. (szleng) verés

Etimológia

A cigány rolji szóból.

  • ruha - Értelmező szótár (MEK)
  • ruha - Etimológiai szótár (UMIL)
  • ruha - Szótár.net (hu-hu)
  • ruha - DeepL (hu-de)
  • ruha - Яндекс (hu-ru)
  • ruha - Google (hu-en)
  • ruha - Helyesírási szótár (MTA)
  • ruha - Wikidata
  • ruha - Wikipédia (magyar)

Főnév

ruha

  1. sarok