Ugrás a tartalomhoz

„Tapio Rautavaara” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a hivatkozás előtti szóköz törlése, ld.: WP:BÜ AWB
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.5
 
(12 közbenső módosítás, amit 8 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
5. sor: 5. sor:
|becenév= Tapsa
|becenév= Tapsa
|születési dátum = [[1915]]. [[március 8.]]
|születési dátum = [[1915]]. [[március 8.]]
|születési hely = Pirkkala, {{Zászló|Finnország}} [[Finnország]]
|születési hely = Pirkkala, {{Zászló|Finnország}} [[Finnország]]
|halál dátuma = [[1979]]. [[szeptember 25.]] {{életkor-holt|1915|3|8|1979|9|25}}
|halál dátuma = [[1979]]. [[szeptember 25.]] {{életkor-holt|1915|3|8|1979|9|25}}
|halál helye =
|halál helye =
21. sor: 21. sor:
{{Érem infobox/sportesemény|[[Atlétikai Európa-bajnokságok listája|Európa-bajnokságok]]}}
{{Érem infobox/sportesemény|[[Atlétikai Európa-bajnokságok listája|Európa-bajnokságok]]}}
{{Érem infobox/eredmény|bronz|[[1946. évi atlétikai Európa-bajnokság|1946 Oslo]]|[[gerelyhajítás]]}}
{{Érem infobox/eredmény|bronz|[[1946. évi atlétikai Európa-bajnokság|1946 Oslo]]|[[gerelyhajítás]]}}
{{Érem infobox/sportág|Íjászat}}
{{Érem infobox/sportesemény|Világbajnokság}}
{{Érem infobox/eredmény|arany|[[1958-as íjász világbajnokság|1958 Brüsszel]]|csapat}}
}}
}}
'''Kaj Tapio „Tapsa” Rautavaara''' (Finnország, [[Pirkkala]] [[1915]]. [[március 8.]] – [[Helsinki]] [[1979]]. [[szeptember 25.]]) finn énekes, sportoló, filmszínész.
'''Kaj Tapio „Tapsa” Rautavaara''' ([[Pirkkala]] [[1915]]. [[március 8.]] – [[Helsinki]] [[1979]]. [[szeptember 25.]]) finn énekes, sportoló, filmszínész.


== Ifjúkor ==
== Ifjúkora ==
Henrik Kerttula és Hilda Rautavaara gyermekeként született Pirkkalában, Tampere elővárosában. Három héttel később anyja [[Helsinki]] elővárosába, [[Oulunkylä]]ba költözött, ahol korábban élt. Rautavaara apja ritkán volt otthon, és nemsokára elhagyta a családot. 1921-ben Tapio Tamperébe költözött anyjával. Rautavaara gyakran került konfliktusba tanáraival munkásszármazása miatt. Tapio azzal keresett zsebpénzt, hogy szocialista lapokat árult a Finlayson textilgyár munkásainak. Négy évvel később a család visszatért Oulunkyläba, ahol Rautavaara halálig élt.<ref name="palmen">{{cite web|url=http://tapiorautavaara.net/tapio_rautavaara_eng.pdf|title=Just a Vagabond|author=Palmén, Jussi|publisher=Rautavaara.net|accessdate=2 November 2017|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150221204635/http://tapiorautavaara.net/tapio_rautavaara_eng.pdf#|archivedate=2015-02-21}}</ref>
Édesanyja egyedül nevelte, ezért az általános iskola befejezése után munkába kellett állnia. Dolgozott, mint újságárus, útkarbantartó, favágó, majd egy malomban lett raktáros.


Az 1920-as évek végén Rautavaara belépett a helyi munkás-sportklubba, az Oulunkylän Tähtiba és ott atletizált.<ref name="palmen"/> Rautavaara formális oktatása az elemi iskolával befejeződött.<ref name=sr>[http://www.sports-reference.com/olympics/athletes/ra/tapio-rautavaara-1.html Tapio Rautavaara] {{Wayback|url=http://www.sports-reference.com/olympics/athletes/ra/tapio-rautavaara-1.html |date=20171201042936 }}. sports-reference.com</ref> Dolgozott, újságárusként, útkarbantartóként, favágóként, majd egy malomban lett raktáros.
⚫
A 30-as évek közepén katonai szolgálatát töltötte a finn haditengerészetnél. 39-ben a [[téli háború]] kitörésekor a tengerészet még nem vett részt aktívan a háborúban, így Rautavaaranak engedélyezték, hogy tovább dolgozhasson a malomban. Autodidakta módon tanult, rengeteget olvasott. A könyvtárakban fellelhető összes [[William Shakespeare|Shakespeare]] drámát elolvasta. Az [[ideiglenes béke]] időszaka után, [[1941]]-ben, mikor a [[folytatólagos háború]] kitört, Rautavaarat visszahívták a seregbe, és ezután két évet a frontvonalon töltött. [[1943]] nyarán áthelyezték a háborús szórakoztató csapatokhoz, ahol az [[Aunus Rádió]]nál<ref>Kelet-Karéliában működő frontrádió volt a folytatólagos háború idején.</ref> egy éven keresztül, mint újságíró dolgozott. Ez idő alatt sok ember megismerte a nevét. Közben a Finn Színházművészeti Egyetem kurzusain is részt vehetett. 44 nyarán a finneknek ki kellett vonulni [[Kelet-Karélia|Kelet-Karéliából]], s ekkor a rádió is megszűnt.


⚫
Az 1930-as évek közepén katonai szolgálatát töltötte a finn haditengerészetnél. 1939-ben a [[téli háború]] kitörésekor a tengerészet még nem vett részt aktívan a háborúban, így Rautavaarának engedélyezték, hogy tovább dolgozhasson a malomban. Autodidakta módon tanult, rengeteget olvasott. A könyvtárakban fellelhető összes [[William Shakespeare|Shakespeare]] drámát elolvasta. Az [[ideiglenes béke]] időszaka után, [[1941]]-ben, mikor a [[folytatólagos háború]] kitört, Rautavaarat visszahívták a seregbe, és ezután két évet a frontvonalon töltött. [[1943]] nyarán áthelyezték a háborús szórakoztató csapatokhoz, ahol az [[Aunus Rádió]]nál<ref>Kelet-Karéliában működő frontrádió volt a folytatólagos háború idején.</ref> egy éven keresztül, mint újságíró dolgozott. Ez idő alatt sok ember megismerte a nevét.<ref name=sr/> Közben a Finn Színházművészeti Egyetem kurzusain is részt vehetett. 44 nyarán a finneknek ki kellett vonulni [[Kelet-Karélia|Kelet-Karéliából]], s ekkor a rádió is megszűnt.
⚫
== Zenei karrier ==

⚫
Rautavaara, Finnország egyik legnépszerűbb, legszeretettebb énekese volt. A háború után találkozott [[Reino Helismaa]]val, aki zeneszerző és szövegíró volt. Ő irta a Reissumies ja kissa (A vándor és a macska) című dalt, ami meghozta Rautavaaranak az első, igazi sikert. Később csatlakozott hozzájuk [[Toivo Kärki]] zeneszerző. Ez a csapat a következő tíz évben nagy sikereket ért el Finnországban. Rautavaara, sok számnak nem csak a zenéjét, de a szövegét is maga írta, és a dalokat saját gitárkísérettel adta elő. Az Isoisän olkihattu (Nagyapa szalmakalapja), a Vain merimies voi tietää (Csak egy tengerész tudhatja) és a Häävalssi (Esküvői keringő) aranylemez lett. Körülbelül 310 dalt vett lemezre.
== Sportpályafutása ==
Jelentős sportsikerek is fűződnek a nevéhez. Egy orvos javaslatára kezdett sportolni. Többször nyert finn bajnokságot [[gerelyhajítás]]ban és [[íjászat]]ban. 1937-ben a Finn Munkások Sportszövetségét képviselte Antwerpenben a Munkásolimpián, és gerelyhajításban a második helyet érte el honfitársa, [[Erkki Autonen]] mögött.<ref name="palmen"/> [[1946]]-ban az [[Atlétikai Európa-bajnokság]]on, [[Oslo|Oslóban]] bronzérmet nyert gerelyhajításban, 66,40 méteres dobásával. [[1948]]-ban a [[1948. évi nyári olimpiai játékok|nyári olimpiai játékokon]], [[London]]-ban, 69,77 méteres dobásával olimpiai bajnok lett. Íjászatban is sikeres volt. [[1955]]-ben finn bajnokságot, [[1958]]-ban pedig csapatban világbajnokságot nyert.<ref name=sr/>

⚫
== Zenei pályafutása ==
⚫
Rautavaara, Finnország egyik legnépszerűbb, legszeretettebb énekese volt. A háború után találkozott [[Reino Helismaa|Reino Helismaával]], aki zeneszerző és szövegíró volt. Ő irta a ''Reissumies ja kissa'' (A vándor és a macska) című dalt, ami meghozta Rautavaarának az első igazi sikert. Később csatlakozott hozzájuk [[Toivo Kärki]] zeneszerző. Ez a csapat a következő tíz évben nagy sikereket ért el Finnországban. Rautavaara, sok számnak nem csak a zenéjét, de a szövegét is maga írta, és a dalokat saját gitárkísérettel adta elő. Az Isoisän olkihattu (Nagyapa szalmakalapja), a Vain merimies voi tietää (Csak egy tengerész tudhatja) és a Häävalssi (Esküvői keringő) aranylemez lett. Körülbelül 300 dalt vett lemezre.<ref name=sr/>


Rautavaara , Reino Helismaa és [[Esa Pakarinen]] a 40-es évek végén és az 50-es elején beutazták egész Finnországot. A turné személyes problémák miatt megszakadt, de a 60-as években egy rövid időre folytatódott 1965-ig, Helismaa haláláig.
Rautavaara , Reino Helismaa és [[Esa Pakarinen]] a 40-es évek végén és az 50-es elején beutazták egész Finnországot. A turné személyes problémák miatt megszakadt, de a 60-as években egy rövid időre folytatódott 1965-ig, Helismaa haláláig.


Népszerűségének csúcspontja az 50-es évekre és a 60-as évek elejére tehető. Később a tangó és a [[Rautalanka]]<ref>A 60-as évek elején divatos – The Shadows és The Ventures ihlette –, legtöbbször egy quartett által (szóló gitár, basszus gitár, ritmus gitár és dob), elektromos hangszerekkel előadott zene. Finnországban még ma is kedvelt stílus.</ref> nevű finn zenei stílus előretörésével népszerűsége csökkent.
Népszerűségének csúcspontja az 50-es évekre és a 60-as évek elejére tehető. Később a tangó és a [[Rautalanka]]<ref>A 60-as évek elején divatos – The Shadows és The Ventures ihlette –, legtöbbször egy quartett által (szólógitár, basszusgitár, ritmusgitár és dob), elektromos hangszerekkel előadott zene. Finnországban még ma is kedvelt stílus.</ref> nevű finn zenei stílus előretörésével népszerűsége csökkent.


== Halála ==
1979. szeptember 25-én Tapio Rautavaara egy fotózáson vett részt [[Vantaa]]-ban a [[Tikkurila]] uszodában, ahol megcsúszott, elesett és beütötte a fejét. Egy közeli rendelőintézetben ellátták, de sérüléseit nem vették elég komolyan, mert azt hitték részeg. Bekötözték a fejét, és hazaküldték. Aznap éjjel [[Oulunkylä]]-i otthonában, agyvérzésben meghalt. Sok más hírességgel együtt Helsinkiben, a [[Malmi temető]]ben nyugszik.
1979. szeptember 25-én Tapio Rautavaara egy fotózáson vett részt [[Vantaa]]-ban a [[Tikkurila]] uszodában, ahol megcsúszott, elesett és beütötte a fejét. Egy közeli rendelőintézetben ellátták, de sérüléseit nem vették elég komolyan, mert azt hitték részeg. Bekötözték a fejét, és hazaküldték. Aznap éjjel [[Oulunkylä]]-i otthonában, agyvérzésben meghalt. Sok más hírességgel együtt Helsinkiben, a [[Malmi temető]]ben nyugszik.

== Sport karrier ==
Jelentős sportsikerek is fűződnek a nevéhez. Egy orvos javaslatára kezdett sportolni. Többször nyert finn bajnokságot [[gerelyhajítás]]ban és [[íjászat]]ban.

[[1946]]-ban az [[Atlétikai Európa-bajnokság]]on, [[Oslóban]] bronzérmet nyert gerelyhajításban, 66,40 méteres dobásával.

[[1948]]-ban a [[1948. évi nyári olimpiai játékok|Nyári Olimpiai Játékokon]], [[London]]-ban, 69,77 méteres dobásával olimpiai bajnok lett.

Íjászatban is sikeres volt. [[1955]]-ben finn bajnokságot, [[1958]]-ban pedig, világbajnokságot nyert.

== Színészi karrier ==
1945-ben kapta első filmszerepét a Vain sinulle (Csak neked) című filmben.
20 finn filmben játszott, és állítólag jelölt volt [[Tarzan]] szerepére [[Johnny Weissmüller]] visszavonulása után. Utolsó filmje a [[Jörn Donner]] által rendezett, Anna című film volt, [[1970]]-ben.


== Utóélete ==
== Utóélete ==
Emlékműve Helsinkiben, az Oulunkylä kerület belvárosában áll, ahol élete legnagyobb részét élte. A szobrot [[Veikko Myller]] készítette, a címe Kulkurin uni (Egy csavargó álma).
Emlékműve Helsinkiben, az Oulunkylä kerület központjában áll, ahol élete legnagyobb részét élte. A szobrot [[Veikko Myller]] készítette, a címe Kulkurin uni (Egy csavargó álma).<ref name=sr/> Életéről [[Peter von Bagh]] [[1979]]-ben, Tapsa címmel készített dokumentumfilmet.

Életéről [[Peter von Bagh]] [[1979]]-ben, Tapsa címmel készített dokumentumfilmet.

[[Timo Koivusalo]], [[1999]]-ben készült, Kulkuri ja joutsen (A csavargó és a hattyú) című filmje, Rautavaara és Helismaa évekig tartó, közös turnéjáról szól . Rautavaarát, a filmben [[Tapio Liinoja]] játszotta.


[[2007]] tavaszán a Nokian Työväen Teatteri színdarabot mutatott be Rautavaara életéről,
[[Timo Koivusalo]], [[1999]]-ben készült, Kulkuri ja joutsen (A csavargó és a hattyú) című filmje, Rautavaara és Helismaa évekig tartó, közös turnéjáról szól . Rautavaarát, a filmben [[Tapio Liinoja]] játszotta. [[2007]] tavaszán a Nokian Työväen Teatteri színdarabot mutatott be Rautavaara életéről, Sininen uni (Kék álom) címmel.
Sininen uni (Kék álom) címmel.


[[2008]]. [[október 15.|október 15]]-én Heksinkiben, a [[Tavastia Klub]]ban emlékkoncertet rendeztek Tapio Rautavaara tiszteletére.
[[2008]]. [[október 15.|október 15]]-én Heksinkiben, a [[Tavastia Klub]]ban emlékkoncertet rendeztek Tapio Rautavaara tiszteletére.


== Hatása ==
== Hatása ==
Dallamos, érzelmes dalai - sokszor borongós, sokszor humoros, de mindig karizmatikus előadásmódja miatt -, ma is nagyon népszerűek Finnországban. Sok mai zenész tekinti elődjének. [[Ville Valo]]nak, a [[HIM]] énekesének, szintén Rautavaara a legnagyobb példaképe a finn zenei életből.
Dallamos, érzelmes dalai - sokszor borongós, sokszor humoros, de mindig karizmatikus előadásmódja miatt -, ma is nagyon népszerűek Finnországban. Sok mai zenész tekinti elődjének. [[Ville Valo|Ville Valónak]], a [[HIM]] énekesének, szintén Rautavaara a legnagyobb példaképe a finn zenei életből.


== Leghíresebb dalai ==
== Leghíresebb dalai ==
94. sor: 85. sor:
== Gyűjteményes lemezei ==
== Gyűjteményes lemezei ==
* Reissumiehen taival (1979)
* Reissumiehen taival (1979)

* 20 suosikkia – Reissumies ja kissa (2000)
* 20 suosikkia – Reissumies ja kissa (2000)

* 20 suosikkia – Juokse sinä humma (2000)
* 20 suosikkia – Juokse sinä humma (2000)

* 20 suosikkia – Tuo aika toukokuun (2000)
* 20 suosikkia – Tuo aika toukokuun (2000)

* En päivääkään vaihtaisi pois – Sata levytystä vuosilta 1946–1979 (5CD 1995, 4CD 2004)
* En päivääkään vaihtaisi pois – Sata levytystä vuosilta 1946–1979 (5CD 1995, 4CD 2004)

* Kulkurin taival (14CD 2008, az eddigi legteljesebb válogatás)
* Kulkurin taival (14CD 2008, az eddigi legteljesebb válogatás)


== Megemlékező lemezek ==
== Emléklemezek ==
* Sunnuntaina sataa aina (1989)
* Sunnuntaina sataa aina (1989)

* Mestaria kunnioittaen – Tribuutti Tapio Rautavaaralle (2008)
* Mestaria kunnioittaen – Tribuutti Tapio Rautavaaralle (2008)


143. sor: 128. sor:
== További információk ==
== További információk ==
* [http://www.biographybase.com/biography/Rautavaara_Tapio.html Biographybase]
* [http://www.biographybase.com/biography/Rautavaara_Tapio.html Biographybase]
* [http://www.nationmaster.com/encyclopedia/Tapio-Rautavaara NationMaster]
* [https://web.archive.org/web/20120629012452/http://www.nationmaster.com/encyclopedia/Tapio-Rautavaara NationMaster]
* [http://www.imdb.com/name/nm0712187/ IMDb]
* [http://www.imdb.com/name/nm0712187/ IMDb]
* [http://www.tapiorautavaara.net/ Rautavaara honlapja]
* [https://web.archive.org/web/20160109200259/http://tapiorautavaara.net/ Rautavaara honlapja]
* [http://www.taidemuseo.hel.fi/english/veisto/veistossivu.html?id=147&sortby=artist# Rautavaara emlékmű]
* [https://web.archive.org/web/20051216184256/http://www.taidemuseo.hel.fi/english/veisto/veistossivu.html?id=147&sortby=artist Rautavaara emlékmű]
* [http://www.last.fm/music/Tapio+Rautavaara Rautavaara a [[Last.fm]]-en]
* [http://www.last.fm/music/Tapio+Rautavaara Rautavaara a [[Last.fm]]-en]
* [http://wwnet.fi/users/veijone/tapsa.htm Rautavaara olimpiai aranyérme]
* [http://wwnet.fi/users/veijone/tapsa.htm Rautavaara olimpiai aranyérme] {{Wayback|url=http://wwnet.fi/users/veijone/tapsa.htm |date=20061005031628 }}


{{Férfi gerelyhajítás olimpiai bajnokok}}
{{Férfi gerelyhajítás olimpiai bajnokai}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Olimpia||Finnország|-}}
{{Portál|Olimpia||zene||filmművészet||Finnország|-}}


{{DEFAULTSORT:Rautavaara Tapio}}
{{DEFAULTSORT:Rautavaara Tapio}}
163. sor: 148. sor:
[[Kategória:Finn színészek]]
[[Kategória:Finn színészek]]
[[Kategória:Gerelyhajítók]]
[[Kategória:Gerelyhajítók]]
[[Kategória:Íjászok]]
[[Kategória:1915-ben született személyek]]
[[Kategória:1915-ben született személyek]]
[[Kategória:1979-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:1979-ben elhunyt személyek]]

A lap jelenlegi, 2023. augusztus 1., 01:23-kori változata

Tapio Rautavaara
Életrajzi adatok
Születési névKaj Tapio Rautavaara
BecenévTapsa
Született1915. március 8.
Pirkkala, Finnország Finnország
Elhunyt1979. szeptember 25. (64 évesen)
Oulunkylä[1]
SírhelyMalmi temető
Pályafutás
Műfajoktáncdal, folk, country, kuplé
Aktív évek1945-1979
Hangszergitár
Díjak
  • Finn Oroszlán Lovagrend első osztályú érdemkeresztje
  • Medal of Liberty, 1st Class
  • Medal of Liberty, 2nd Class
  • Cross of Merit, in silver, of the Finnish Sports
Tevékenység
KiadókWarner Music Finland
IPI-névazonosító00025466096
Tapio Rautavaara weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tapio Rautavaara témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Szerzett érmek
Atlétika
Olimpiai játékok
arany
1948 London
atlétika, gerelyhajítás
Európa-bajnokságok
bronz
1946 Oslo
gerelyhajítás
Íjászat
Világbajnokság
arany
1958 Brüsszel
csapat

Kaj Tapio „Tapsa” Rautavaara (Pirkkala 1915. március 8. – Helsinki 1979. szeptember 25.) finn énekes, sportoló, filmszínész.

Ifjúkora

[szerkesztés]

Henrik Kerttula és Hilda Rautavaara gyermekeként született Pirkkalában, Tampere elővárosában. Három héttel később anyja Helsinki elővárosába, Oulunkyläba költözött, ahol korábban élt. Rautavaara apja ritkán volt otthon, és nemsokára elhagyta a családot. 1921-ben Tapio Tamperébe költözött anyjával. Rautavaara gyakran került konfliktusba tanáraival munkásszármazása miatt. Tapio azzal keresett zsebpénzt, hogy szocialista lapokat árult a Finlayson textilgyár munkásainak. Négy évvel később a család visszatért Oulunkyläba, ahol Rautavaara halálig élt.[2]

Az 1920-as évek végén Rautavaara belépett a helyi munkás-sportklubba, az Oulunkylän Tähtiba és ott atletizált.[2] Rautavaara formális oktatása az elemi iskolával befejeződött.[3] Dolgozott, újságárusként, útkarbantartóként, favágóként, majd egy malomban lett raktáros.

Az 1930-as évek közepén katonai szolgálatát töltötte a finn haditengerészetnél. 1939-ben a téli háború kitörésekor a tengerészet még nem vett részt aktívan a háborúban, így Rautavaarának engedélyezték, hogy tovább dolgozhasson a malomban. Autodidakta módon tanult, rengeteget olvasott. A könyvtárakban fellelhető összes Shakespeare drámát elolvasta. Az ideiglenes béke időszaka után, 1941-ben, mikor a folytatólagos háború kitört, Rautavaarat visszahívták a seregbe, és ezután két évet a frontvonalon töltött. 1943 nyarán áthelyezték a háborús szórakoztató csapatokhoz, ahol az Aunus Rádiónál[4] egy éven keresztül, mint újságíró dolgozott. Ez idő alatt sok ember megismerte a nevét.[3] Közben a Finn Színházművészeti Egyetem kurzusain is részt vehetett. 44 nyarán a finneknek ki kellett vonulni Kelet-Karéliából, s ekkor a rádió is megszűnt.

Sportpályafutása

[szerkesztés]

Jelentős sportsikerek is fűződnek a nevéhez. Egy orvos javaslatára kezdett sportolni. Többször nyert finn bajnokságot gerelyhajításban és íjászatban. 1937-ben a Finn Munkások Sportszövetségét képviselte Antwerpenben a Munkásolimpián, és gerelyhajításban a második helyet érte el honfitársa, Erkki Autonen mögött.[2] 1946-ban az Atlétikai Európa-bajnokságon, Oslóban bronzérmet nyert gerelyhajításban, 66,40 méteres dobásával. 1948-ban a nyári olimpiai játékokon, London-ban, 69,77 méteres dobásával olimpiai bajnok lett. Íjászatban is sikeres volt. 1955-ben finn bajnokságot, 1958-ban pedig csapatban világbajnokságot nyert.[3]

Zenei pályafutása

[szerkesztés]

Rautavaara, Finnország egyik legnépszerűbb, legszeretettebb énekese volt. A háború után találkozott Reino Helismaával, aki zeneszerző és szövegíró volt. Ő irta a Reissumies ja kissa (A vándor és a macska) című dalt, ami meghozta Rautavaarának az első igazi sikert. Később csatlakozott hozzájuk Toivo Kärki zeneszerző. Ez a csapat a következő tíz évben nagy sikereket ért el Finnországban. Rautavaara, sok számnak nem csak a zenéjét, de a szövegét is maga írta, és a dalokat saját gitárkísérettel adta elő. Az Isoisän olkihattu (Nagyapa szalmakalapja), a Vain merimies voi tietää (Csak egy tengerész tudhatja) és a Häävalssi (Esküvői keringő) aranylemez lett. Körülbelül 300 dalt vett lemezre.[3]

Rautavaara , Reino Helismaa és Esa Pakarinen a 40-es évek végén és az 50-es elején beutazták egész Finnországot. A turné személyes problémák miatt megszakadt, de a 60-as években egy rövid időre folytatódott 1965-ig, Helismaa haláláig.

Népszerűségének csúcspontja az 50-es évekre és a 60-as évek elejére tehető. Később a tangó és a Rautalanka[5] nevű finn zenei stílus előretörésével népszerűsége csökkent.

Halála

[szerkesztés]

1979. szeptember 25-én Tapio Rautavaara egy fotózáson vett részt Vantaa-ban a Tikkurila uszodában, ahol megcsúszott, elesett és beütötte a fejét. Egy közeli rendelőintézetben ellátták, de sérüléseit nem vették elég komolyan, mert azt hitték részeg. Bekötözték a fejét, és hazaküldték. Aznap éjjel Oulunkylä-i otthonában, agyvérzésben meghalt. Sok más hírességgel együtt Helsinkiben, a Malmi temetőben nyugszik.

Utóélete

[szerkesztés]

Emlékműve Helsinkiben, az Oulunkylä kerület központjában áll, ahol élete legnagyobb részét élte. A szobrot Veikko Myller készítette, a címe Kulkurin uni (Egy csavargó álma).[3] Életéről Peter von Bagh 1979-ben, Tapsa címmel készített dokumentumfilmet.

Timo Koivusalo, 1999-ben készült, Kulkuri ja joutsen (A csavargó és a hattyú) című filmje, Rautavaara és Helismaa évekig tartó, közös turnéjáról szól . Rautavaarát, a filmben Tapio Liinoja játszotta. 2007 tavaszán a Nokian Työväen Teatteri színdarabot mutatott be Rautavaara életéről, Sininen uni (Kék álom) címmel.

2008. október 15-én Heksinkiben, a Tavastia Klubban emlékkoncertet rendeztek Tapio Rautavaara tiszteletére.

Hatása

[szerkesztés]

Dallamos, érzelmes dalai - sokszor borongós, sokszor humoros, de mindig karizmatikus előadásmódja miatt -, ma is nagyon népszerűek Finnországban. Sok mai zenész tekinti elődjének. Ville Valónak, a HIM énekesének, szintén Rautavaara a legnagyobb példaképe a finn zenei életből.

Leghíresebb dalai

[szerkesztés]
  • Reissumies ja kissa
  • Kulkuri ja joutsen
  • Rakovalkealla
  • Isoisän olkihattu
  • Vain merimies voi tietää
  • Lauluni aiheet
  • Ontuva Eriksson
  • Sininen uni
  • Juokse sinä humma
  • Kulkuriveljeni Jan
  • Yölinjalla
  • Kohti Alaskaa
  • Tuopin jäljet
  • Lapin jenkka
  • Kulkurin iltatähti
  • Päivänsäde ja menninkäinen
  • Reppu ja reissumies
  • Vanhan jermun purnaus
  • Inarijärvi
  • Pohjolan yö
  • Häävalssi
  • Anttilan keväthuumaus
  • Korttipakka
  • En päivääkään vaihtaisi pois

Gyűjteményes lemezei

[szerkesztés]
  • Reissumiehen taival (1979)
  • 20 suosikkia – Reissumies ja kissa (2000)
  • 20 suosikkia – Juokse sinä humma (2000)
  • 20 suosikkia – Tuo aika toukokuun (2000)
  • En päivääkään vaihtaisi pois – Sata levytystä vuosilta 1946–1979 (5CD 1995, 4CD 2004)
  • Kulkurin taival (14CD 2008, az eddigi legteljesebb válogatás)

Emléklemezek

[szerkesztés]
  • Sunnuntaina sataa aina (1989)
  • Mestaria kunnioittaen – Tribuutti Tapio Rautavaaralle (2008)

Filmográfia

[szerkesztés]
  • Vain sinulle (1945)
  • Synnin jäljet (1946)
  • Kuudes käsky (1947)
  • Kultamitalivaimo (1947)
  • Sinut minä tahdon (1949)
  • Aila, Pohjolan tytär (1951)
  • Rion yö (1951)
  • Salakuljettajan laulu (1952)
  • Pekka Puupää (1953)
  • Kaksi hauskaa vekkulia (1953)
  • Me tulemme taas(1953)
  • Kummituskievari (1954)
  • Veteraanin voitto (1955)
  • Villi Phjola (1955)
  • Kaunis Kaarina (1955)
  • Ingen morgondag (1957)
  • Kahden ladun poikki (1958)
  • Suuri sävelparaati (1959)
  • Molskis, Sanoi Eemeli, molskis! (1960)
  • Tähtisumua (1961)
  • Villin Pohjolan salattu laakso (1963)
  • X-Paroni (1964)
  • Anna (1970)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  2. ↑ a b c Palmén, Jussi: Just a Vagabond. Rautavaara.net. [2015. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 2.)
  3. ↑ a b c d e Tapio Rautavaara Archiválva 2017. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben. sports-reference.com
  4. ↑ Kelet-Karéliában működő frontrádió volt a folytatólagos háború idején.
  5. ↑ A 60-as évek elején divatos – The Shadows és The Ventures ihlette –, legtöbbször egy quartett által (szólógitár, basszusgitár, ritmusgitár és dob), elektromos hangszerekkel előadott zene. Finnországban még ma is kedvelt stílus.

Források

[szerkesztés]

Ez a szócikk az angol és a finn Wikipédia azonos című cikkeinek felhasználásával készült.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tapio_Rautavaara&oldid=26327442”