Ugrás a tartalomhoz

„Erdőd (Románia)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a apró jav.
 
(15 közbenső módosítás, amit 13 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Hasonló}}
{{egyért2|a [[románia]]i városról|Erdőd (Horvátország)}}
{{Román település infobox
{{Román település infobox
| román név= Ardud
| román név= Ardud
| magyar név= Erdőd
| magyar név= Erdőd
| német név = Erdeed
| német név = Erdeed
| címer = ArdudCoA.jpg
| címer = ROU_SM_Ardud_CoA.png
| kép= View of Ardud from the Ardud Fortress 2012.JPG
| kép= View of Ardud from the Ardud Fortress 2012.JPG
| képaláírás=
| képaláírás=
18. sor: 18. sor:
| község népesség éve= 2011
| község népesség éve= 2011
| község népesség forrás= {{RO népszámlálás 2011 végleges}}
| község népesség forrás= {{RO népszámlálás 2011 végleges}}
| magyar lakosság= 1161
| magyar lakosság= 987
| terület= 142,36
| terület= 142,36
| tengerszint feletti magasság = 129
| tengerszint feletti magasság = 129
36. sor: 36. sor:
==Története==
==Története==
[[Fájl:Ardud Fortress 2012-006.JPG|bélyegkép|balra|120px|Az erdődi vár (Károlyi-kastély) tornya]]
[[Fájl:Ardud Fortress 2012-006.JPG|bélyegkép|balra|120px|Az erdődi vár (Károlyi-kastély) tornya]]
[[1215]]-ben ''Herdeud'' néven említik először. Egykori [[Károlyi-vár (Erdőd)|várát]] [[Drágffy Bertalan]] építtette [[1481]]-ben. [[1545]]-ben itt fogalmazták meg a [[protestáns]]ok [[hitvallás]]ukat 12 cikkelyben, [[1555]]-ben újabb [[zsinat]]ot tartottak itt. [[1565]]-ben [[II. János magyar király|János Zsigmond]] megostromolta és leromboltatta. [[1727]] és [[1730]] között [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor]] a romok felhasználásával építette fel várkastélyát ahol [[1847]]. [[szeptember 8.|szeptember 8-án]] kötött házasságot [[Petőfi Sándor]] [[Szendrey Júlia|Szendrey Júliával]], ma csak romjai láthatók, mivel a [[második világháború]]ban elpusztult. [[1910]]-ben 3602 lakosából 3434 magyar és 133 román volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szatmár vármegye]] [[Erdődi járás]]ának székhelye volt.
[[1215]]-ben ''Herdeud'' néven említik először. Egykori [[Károlyi-vár (Erdőd)|várát]] [[Drágffy Bertalan]] építtette [[1481]]-ben. [[1545]]-ben itt fogalmazták meg a [[protestáns]]ok [[hitvallás]]ukat 12 cikkelyben, [[1555]]-ben újabb [[zsinat]]ot tartottak itt. [[1565]]-ben [[II. János magyar király|János Zsigmond]] megostromolta és leromboltatta.
[[1727]] és [[1730]] között [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor]] a romok felhasználásával építette fel várkastélyát. [[1847]]. [[szeptember 8.|szeptember 8-án]] [[Petőfi Sándor]] itt kötött házasságot [[Szendrey Júlia|Szendrey Júliával]]. A várkastély a [[második világháború]]ban elpusztult, ma csak romjai láthatók. [[1910]]-ben 3602 lakosából 3434 magyar és 133 román volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szatmár vármegye]] [[Erdődi járás]]ának székhelye volt.

2004-ben nyilvánították várossá.<ref>{{CitPer|tit=LEGE nr. 83 din 5 aprilie 2004 pentru declararea ca oraşe a unor comune|per=Monitorul Oficial|fasc=310|dátum=2004-04-07|url=https://legislatie.just.ro/Public/DetaliiDocumentAfis/51035}}</ref>


== Népesség ==
== Népesség ==
Társtelepüléseivel együtt 2011-ben 6231 lakosából 3480 volt román és 2284 magyar anyanyelvű, ugyanez a mutató az 1992-es népszámlálásnál 6572 lakosból 4398 román és 2053 magyar. A magyarság arányának közelmúltbeli növekedése a magyar nyelvű cigányok számának gyarapodásához köthető a románság gyors ütemű fogyása mellett.
[[1992]]-ben társtelepüléseivel együtt 6572 lakosából 4379 fő román, 1011 magyar (15,38%), 935 német és 247 cigány volt.

[[1992]]-ben társtelepüléseivel együtt 6572 lakosából 4379 fő román, 1011 magyar (15,38%), 935 német és 247 cigány etnikumúnak vallotta magát. 2011-ben 6231 lakosából 3449 volt román, 1092 magyar, 956 cigány és 279 német etnikumú.

A [[2002]]-es [[népszámlálás]]kor Erdőd város társtelepülések nélküli 4219 lakosa közül 2082 fő (49,3%) [[románok|román]], 1161 (27,5%) [[magyarok|magyar]], 591 (14,0%) [[cigányok|cigány]], 373 (8,8%) [[németek|német]], 9 (0,2%) [[ukránok|ukrán]] és 3 ismeretlen nemzetiségű volt.

A 2011-es népszámláláskor 4070 lakosa közül 1716 román, 987 magyar, 803 cigány és 248 német etnikumú volt. Mivel a magukat cigány illetve német nemzetiségűnek valló polgárok túlnyomórészt magyar anyanyelvűek a társtelepülések nélküli városban a magyar anyanyelvűek vannak többségben.


==Nevezetességei==
A [[2002]]-es [[népszámlálás]]kor 4219 lakosa közül 2082 fő (49,3%) [[románok|román]], 1161 (27,5%) [[magyarok|magyar]], 591 (14,0%) [[cigányok|cigány]], 373 (8,8%) [[németek|német]], 9 (0,2%) [[ukránok|ukrán]] és 3 ismeretlen nemzetiségű volt.
* Az erdődi vár 1481-ben, Drágffy Bertalan parancsára épült fel. Az erőd köveiből húzta fel négytornyos barokk [[Károlyi-vár (Erdőd)|várkastélyát]] gróf Károlyi Sándor. A várkastély kápolnájában tartotta esküvőjét [[Petőfi Sándor]] [[Szendrey Júlia|Szendrey Júliával]], 1847. szeptember 8-án.


==Híres emberek==
==Híres emberek==
48. sor: 59. sor:
* Itt született [[1851]]. [[május 24.|május 24-én]] [[Bartók Lajos]] költő, író.
* Itt született [[1851]]. [[május 24.|május 24-én]] [[Bartók Lajos]] költő, író.
* Itt hunyt el [[1743]]. [[szeptember 8.|szeptember 8-án]] gróf [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor]] kuruc, majd császári generális, [[Szatmár vármegye]] főispánja.
* Itt hunyt el [[1743]]. [[szeptember 8.|szeptember 8-án]] gróf [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor]] kuruc, majd császári generális, [[Szatmár vármegye]] főispánja.
* Itt született [[1903]]. [[június 13.|június 13-án]] [[Farkas Endre (színművész)|Farkas Endre]] magyar színművész.
* Itt született [[1906]]. [[június 26.|június 26-án]] [[Mészáros János (költő)|Mészáros János]] magyar katolikus pap, magyar költő.
* Itt született [[1906]]. [[június 26.|június 26-án]] [[Mészáros János (költő)|Mészáros János]] magyar katolikus pap, magyar költő.
* Itt született [[1921]]. [[December 23.|december 23]]-án [[Nagy Lajos (geológus)|Nagy Lajos]] geológus, geológiai szakíró.
* Itt született [[1921]]. [[December 23.|december 23]]-án [[Nagy Lajos (geológus)|Nagy Lajos]] geológus, geológiai szakíró.
53. sor: 65. sor:


==Testvértelepülései==
==Testvértelepülései==
*{{zászló|Franciaország}} [[Trevoux]], [[Franciaország]] ([[1990]])
*{{zászló|Franciaország}} [[Trévoux]], [[Franciaország]] ([[1990]])
*{{zászló|Franciaország}} [[La Martyre]], [[Franciaország]] ([[1992]])
*{{zászló|Franciaország}} [[La Martyre]], [[Franciaország]] ([[1992]])
*{{zászló|Magyarország}} [[Szakoly]], [[Magyarország]] ([[2004]])
*{{zászló|Magyarország}} [[Szakoly]], [[Magyarország]] ([[2004]])
63. sor: 75. sor:


==További információk==
==További információk==
* [https://web.archive.org/web/20080205103721/http://www.ardud.ro/ Honlap]
{{commonskat|Ardud}}
* [http://www.ardud.ro/ Honlap]


{{Szatmár megye városai}}
{{Szatmár megye városai}}
{{portál|Erdély|-}}
{{portál|Erdély|-}}


{{DEFAULTSORT:Erdo~d}}
[[Kategória:Szatmár megye települései]]
[[Kategória:Szatmár megye települései]]
[[Kategória:Szatmár vármegye települései]]

A lap jelenlegi, 2023. szeptember 8., 07:54-kori változata

Erdőd (Ardud, Erdeed)
Erdőd címere
Erdőd címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzatmár
Rangváros
KözségközpontArdud
Beosztott falvak
PolgármesterMarius Duma Ovidiu
Irányítószám447020
Körzethívószám+40 x61[1]
SIRUTA-kód136848
Népesség
Népesség3876 fő (2021. dec. 1.)[3] +/-
Magyar lakosság865 (14%, 2021)[4]
Község népessége6124 fő (2021. dec. 1.)[2]
Népsűrűség43,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság129 m
Terület142,36 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 38′, k. h. 22° 53′47.633333°N 22.883333°EKoordináták: é. sz. 47° 38′, k. h. 22° 53′47.633333°N 22.883333°E
Erdőd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Erdőd (románul Ardud, németül Erdeed) kisváros Romániában, a Partiumban, Szatmár megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Szatmárnémetitől 17 km-re délre fekszik.

Története

[szerkesztés]
Az erdődi vár (Károlyi-kastély) tornya

1215-ben Herdeud néven említik először. Egykori várát Drágffy Bertalan építtette 1481-ben. 1545-ben itt fogalmazták meg a protestánsok hitvallásukat 12 cikkelyben, 1555-ben újabb zsinatot tartottak itt. 1565-ben János Zsigmond megostromolta és leromboltatta.

1727 és 1730 között Károlyi Sándor a romok felhasználásával építette fel várkastélyát. 1847. szeptember 8-án Petőfi Sándor itt kötött házasságot Szendrey Júliával. A várkastély a második világháborúban elpusztult, ma csak romjai láthatók. 1910-ben 3602 lakosából 3434 magyar és 133 román volt. A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegye Erdődi járásának székhelye volt.

2004-ben nyilvánították várossá.[5]

Népesség

[szerkesztés]

Társtelepüléseivel együtt 2011-ben 6231 lakosából 3480 volt román és 2284 magyar anyanyelvű, ugyanez a mutató az 1992-es népszámlálásnál 6572 lakosból 4398 román és 2053 magyar. A magyarság arányának közelmúltbeli növekedése a magyar nyelvű cigányok számának gyarapodásához köthető a románság gyors ütemű fogyása mellett.

1992-ben társtelepüléseivel együtt 6572 lakosából 4379 fő román, 1011 magyar (15,38%), 935 német és 247 cigány etnikumúnak vallotta magát. 2011-ben 6231 lakosából 3449 volt román, 1092 magyar, 956 cigány és 279 német etnikumú.

A 2002-es népszámláláskor Erdőd város társtelepülések nélküli 4219 lakosa közül 2082 fő (49,3%) román, 1161 (27,5%) magyar, 591 (14,0%) cigány, 373 (8,8%) német, 9 (0,2%) ukrán és 3 ismeretlen nemzetiségű volt.

A 2011-es népszámláláskor 4070 lakosa közül 1716 román, 987 magyar, 803 cigány és 248 német etnikumú volt. Mivel a magukat cigány illetve német nemzetiségűnek valló polgárok túlnyomórészt magyar anyanyelvűek a társtelepülések nélküli városban a magyar anyanyelvűek vannak többségben.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Az erdődi vár 1481-ben, Drágffy Bertalan parancsára épült fel. Az erőd köveiből húzta fel négytornyos barokk várkastélyát gróf Károlyi Sándor. A várkastély kápolnájában tartotta esküvőjét Petőfi Sándor Szendrey Júliával, 1847. szeptember 8-án.

Híres emberek

[szerkesztés]

Testvértelepülései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  3. 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. május 31. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
  4. 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  5. LEGE nr. 83 din 5 aprilie 2004 pentru declararea ca oraşe a unor comune. Monitorul Oficial, 310. sz. (2004. április 7.)

További információk

[szerkesztés]