Ugrás a tartalomhoz

„Jiří Třanovský” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
miért is magyar néven szerepel?
a Munkássága: linkjav.
(34 közbenső módosítás, amit 21 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Személy infobox
[[Fájl:Tranoscius.JPG|bélyegkép| Tranovszky György]]
|név=Jiří Třanovský
'''Tranovszky György (Juraj Tranovský,''' más írásmódban: Tranowski, Třanowský, Třánowsky, Tranovský, Trzanowski, Trzanovský, Tranoscius, Tranoscyus, Tranosc) ([[Teschen]] ([[Szilézia]]) [[1591]]. [[március 27]]. - [[Liptószentmiklós]] [[1637]]. [[május 29]].), [[Csehek|cseh]]-[[Szlovákok|szlovák]] író, költő, egyházi énekszerző, [[evangélikus]] [[lelkész]], a „[[szláv]] [[Luther]]”
|kép=Tranoscius.JPG
|képméret=
|képaláírás=
|születési név=
|születési hely= [[Cieszyn|Teschen]], [[Szilézia]]
|születési dátum=[[1591]]. [[március 27.]]
|halál helye=[[Liptószentmiklós]]
|halál dátuma= [[1637]]. [[május 29.]] {{életkor-holt|1591|03|27|1637|05|29}}
|nemzetiség=
|házastárs=
|szakma= [[író]], [[költő]], egyházi énekszerző, [[Lelkipásztor|lelkész]]
|aláírás=
}}
'''Jiří Třanovský (Juraj Tranovský,''' más írásmódban: Tranowski, Třanowský, Třánowsky, Tranovský, Trzanowski, Trzanovský, Tranoscius, Tranoscyus, Tranosc, magyarosan Tranovszky György) ([[Cieszyn|Teschen]], [[Szilézia]], [[1591]]. [[március 27.]] [[Liptószentmiklós]], [[1637]]. [[május 29.]]) [[Csehek|cseh]]-[[Szlovákok|szlovák]] író, költő, egyházi énekszerző, [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] lelkész, őt nevezik a „[[szláv népek|szláv]] [[Luther Márton|Luthernek]]”.


==Élete==
== Élete ==
Neve utal arra a falura, [[Tranovice|Tranovicére]], ahonnan a család származik. Középiskolai tanulmányai befejeztével, [[1607]]-től a [[wittenberg]]i egyetem hallgatója lett. [[1612]]-ben [[Prága|Prágában]] tanít, majd a [[morvaország]]i [[Hellesovice|Hellesovicében]] ([[Holesov]]) iskolarektor, később [[Meseric]]ben [[lelkész]]. Osztozott a [[Csehek|cseh]] [[protestáns]]ok sorsában: [[1621]]-ben menekülni kényszerült, [[1623]]-ban raboskodott is, majd a [[szilézia]]i [[Bielic]]ben kapott állást. Miután hite miatt innen is elűzték, [[1628]]-ban [[Magyarország]]ra, [[Árva]] várába menekült. [[1636]]-ban [[Liptószentmiklós]]on lett lelkész.
Neve utal arra a falura, [[Tranovice|Tranovicére]], ahonnan családja származott. Középiskolai tanulmányai befejeztével, [[1607]]-től a [[wittenberg]]i egyetem hallgatója lett. [[1612]]-ben [[Prága|Prágában]] tanított, majd a [[morvaország]]i [[Hellesovice|Hellesovicében]] ([[Holešov]]) volt iskolarektor, később [[Valašské Meziříčí|Meseric]]ben [[lelkész]]. Osztozott a [[Csehek|cseh]] [[protestáns]]ok sorsában: [[1621]]-ben menekülni kényszerült, [[1623]]-ban raboskodott is, majd a [[szilézia]]i [[Bielic]]ben kapott állást. Miután hite miatt innen is elűzték, [[1628]]-ban [[Magyarország]]ra, [[Árva vára|Árva]] várába menekült. [[1636]]-ban [[Liptószentmiklós]]on lett lelkész.


==Munkássága==
== Munkássága ==
[[Fájl:Tranovsky exlibris.jpg|bélyegkép|balra| Tranovszky György [[ex libris]]e]].
[[Fájl:Tranovsky exlibris.jpg|bélyegkép|balra| Tranovszky György [[ex libris]]e]].
[[1629]]-ben megjelent ódagyűjteménye 150 [[latin]] nyelvű éneket tartalmaz. A kötet végén felsorolja az ezekhez tartozó 20 féle versmértéket és ugyancsak 20 egyszerű négyszólamú karművet. Utóbbiak közül mintegy a fele saját kompozíciója. A kötet különlegességei közé tartoznak azok a versek, melyekben latin klasszikus költők verseit dolgozza át úgy, hogy miközben a vers formáját - ezzel együtt bizonyos szavakat, ragokat, alliterációkat - megtartja, tartalmát keresztyénné írja át, s ezzel mintegy "megkereszteli" a művet. Könyve a 17. századi [[felvidék]]i német, szlovák és magyar műveltségre nagy hatással volt.
[[1629]]-ben megjelent ódagyűjteménye százötven [[latin nyelv|latin]] nyelvű éneket tartalmaz. A kötet végén felsorolta az ezekhez tartozó húszféle versmértéket és ugyancsak húsz egyszerű négyszólamú karművet. Utóbbiak közül mintegy a fele saját kompozíciója. A kötet különlegességei közé tartoznak azok a versek, melyekben latin klasszikus költők verseit dolgozta át úgy, hogy miközben a vers formáját ezzel együtt bizonyos szavakat, ragokat, alliterációkat megtartott, tartalmát keresztyénné írta át, s ezzel mintegy „megkeresztelte” a művet. Könyve a 17. századi [[felvidék]]i német, szlovák és magyar műveltségre nagy hatással volt.


[[1636]]-ban [[Lőcse|Lőcsén]] kiadta [[Cseh nyelv|cseh]]-[[Szlovák nyelv|szlovák]] nyelvű énekeskönyvet, a [[Chitara Sanctorum]]-ot. A 413 énekből 150 saját költeménye, s a többi között is jelentős azon énekek száma, melyet korábbi [[latin]] vagy [[német nyelv|német]] ének alapján ő fordított. A nevéről később „[[Tranoscius]]”-nak nevezett gyűjtemény azóta több, mint 80 kiadást élt meg, és anyaga egyre bővült. Legutóbb [[1874]]-ben jelent meg 1148 énekkel. A „Tranoscius” énekeskönyv több, mint kétszáz éves története alatt mélyen beleivódott a [[Szlovákok|szlovák]] [[evangélikus]]ok ünnepi és mindennapi kegyességébe. Talán ezért szokás őt „szláv [[Luther]]nek” nevezni.
[[1636]]-ban [[Lőcse|Lőcsén]] kiadta [[Cseh nyelv|cseh]]-[[Szlovák nyelv|szlovák]] nyelvű énekeskönyvet, a [[Chitara Sanctorum]]-ot. A 413 énekből százötven saját költeménye, s a többi között is jelentős azon énekek száma, melyet korábbi [[latin nyelv|latin]] vagy [[német nyelv|német]] ének alapján ő fordított. A nevéről később „[[Tranoscius]]”-nak nevezett gyűjtemény azóta több, mint nyolcvan kiadást élt meg, és anyaga egyre bővült. A 19. században utoljára [[1874]]-ben jelent meg 1148 énekkel. Magyarra [[Vietórisz József]] fordította (Budapest, 1935). A „Tranoscius” énekeskönyv több, mint kétszáz éves története alatt mélyen beleivódott a [[Szlovákok|szlovák]] [[evangélikus]]ok ünnepi és mindennapi kegyességébe. Ezért szokás őt „szláv [[Luther Márton|Luther]]nek” nevezni.

== Magyarul megjelent írásai ==
*''Chitara sanctorum. Régi és új egyházi énekek amelyeket a keresztyén egyház az év ünnepnapjain és emlékünnepein használ s amelyeket egykor összegyűjtött és kiadott Tranovszky György''; ford. Vietórisz József; Magyar Luther-Társaság, Bp., 1935

== Források ==


==Külső hivatkozások==
*[http://www.lutheran.hu/z/honlapok/protestans/lengyelorszag/cieszyn/tranovszkygyorgy?detail=1 Protestáns Honlap]
*[http://church.lutheran.hu/reformatio/ppanteon/pp_ev_tranovsky_gyorgy.htm Magyar Protestáns Panteon]
*[http://church.lutheran.hu/reformatio/ppanteon/pp_ev_tranovsky_gyorgy.htm Magyar Protestáns Panteon]

== További információk ==
*[http://www.lutheran.hu/z/honlapok/protestans/lengyelorszag/cieszyn/tranovszkygyorgy?detail=1 Protestáns Honlap]
*[http://www.tranoscius.sk/ Tranoscius Kiadó, [[Liptószentmiklós]]]
*[http://www.tranoscius.sk/ Tranoscius Kiadó, [[Liptószentmiklós]]]


{{Nemzetközi katalógusok}}
[[Kategória:Költők, írók]]
{{Portál|Vallás||Irodalom||Csehország|-}}

{{DEFAULTSORT:Tranovsky Jiri}}
[[Kategória:Cseh költők, írók]]
[[Kategória:Szlovák költők, írók]]
[[Kategória:Szlovák evangélikus lelkészek]]
[[Kategória:Liptószentmiklósiak]]
[[Kategória:1591-ben született személyek]]
[[Kategória:1637-ben elhunyt személyek]]

A lap 2023. december 14., 01:10-kori változata

Jiří Třanovský
Született1591. március 27.
Teschen, Szilézia
Elhunyt1637. május 29. (46 évesen)
Liptószentmiklós
ÁlneveTranoscius
Foglalkozásaíró, költő, egyházi énekszerző, lelkész
IskoláiLuther Márton Tudományegyetem
SírhelyeLiptószentmiklós
A Wikimédia Commons tartalmaz Jiří Třanovský témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Jiří Třanovský (Juraj Tranovský, más írásmódban: Tranowski, Třanowský, Třánowsky, Tranovský, Trzanowski, Trzanovský, Tranoscius, Tranoscyus, Tranosc, magyarosan Tranovszky György) (Teschen, Szilézia, 1591. március 27.Liptószentmiklós, 1637. május 29.) cseh-szlovák író, költő, egyházi énekszerző, evangélikus lelkész, őt nevezik a „szláv Luthernek”.

Élete

Neve utal arra a falura, Tranovicére, ahonnan családja származott. Középiskolai tanulmányai befejeztével, 1607-től a wittenbergi egyetem hallgatója lett. 1612-ben Prágában tanított, majd a morvaországi Hellesovicében (Holešov) volt iskolarektor, később Mesericben lelkész. Osztozott a cseh protestánsok sorsában: 1621-ben menekülni kényszerült, 1623-ban raboskodott is, majd a sziléziai Bielicben kapott állást. Miután hite miatt innen is elűzték, 1628-ban Magyarországra, Árva várába menekült. 1636-ban Liptószentmiklóson lett lelkész.

Munkássága

Tranovszky György ex librise

.

1629-ben megjelent ódagyűjteménye százötven latin nyelvű éneket tartalmaz. A kötet végén felsorolta az ezekhez tartozó húszféle versmértéket és ugyancsak húsz egyszerű négyszólamú karművet. Utóbbiak közül mintegy a fele saját kompozíciója. A kötet különlegességei közé tartoznak azok a versek, melyekben latin klasszikus költők verseit dolgozta át úgy, hogy miközben a vers formáját – ezzel együtt bizonyos szavakat, ragokat, alliterációkat – megtartott, tartalmát keresztyénné írta át, s ezzel mintegy „megkeresztelte” a művet. Könyve a 17. századi felvidéki német, szlovák és magyar műveltségre nagy hatással volt.

1636-ban Lőcsén kiadta cseh-szlovák nyelvű énekeskönyvet, a Chitara Sanctorum-ot. A 413 énekből százötven saját költeménye, s a többi között is jelentős azon énekek száma, melyet korábbi latin vagy német ének alapján ő fordított. A nevéről később „Tranoscius”-nak nevezett gyűjtemény azóta több, mint nyolcvan kiadást élt meg, és anyaga egyre bővült. A 19. században utoljára 1874-ben jelent meg 1148 énekkel. Magyarra Vietórisz József fordította (Budapest, 1935). A „Tranoscius” énekeskönyv több, mint kétszáz éves története alatt mélyen beleivódott a szlovák evangélikusok ünnepi és mindennapi kegyességébe. Ezért szokás őt „szláv Luthernek” nevezni.

Magyarul megjelent írásai

  • Chitara sanctorum. Régi és új egyházi énekek amelyeket a keresztyén egyház az év ünnepnapjain és emlékünnepein használ s amelyeket egykor összegyűjtött és kiadott Tranovszky György; ford. Vietórisz József; Magyar Luther-Társaság, Bp., 1935

Források

További információk