„Mars Reconnaissance Orbiter” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:738:812:EFF3:25D6:6CDF:DABE:2633 (vita) szerkesztéséről Szilas szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.5 |
||
(13 közbenső módosítás, amit 7 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
7. sor: | 7. sor: | ||
|űrügynökség ={{fj|NASA|1}} |
|űrügynökség ={{fj|NASA|1}} |
||
|gyártó=[[Lockheed Martin]] |
|gyártó=[[Lockheed Martin]] |
||
|összköltség = 720 millió |
|összköltség = 720 millió USD |
||
|nssdc id =2005-029A |
|nssdc id =2005-029A |
||
|küldetés típusa =Orbiter |
|küldetés típusa =Orbiter |
||
20. sor: | 20. sor: | ||
|weboldal =marsprogram.jpl.nasa.gov/mro/ |
|weboldal =marsprogram.jpl.nasa.gov/mro/ |
||
}} |
}} |
||
Az amerikai '''Mars Reconnaissance Orbiter''' (rövidítve: ''MRO,'' magyarul: ''Marsi Felderítő Orbiter)'' [[űrszonda]] |
Az amerikai '''Mars Reconnaissance Orbiter''' (rövidítve: ''MRO,'' magyarul: ''Marsi Felderítő Orbiter)'' [[űrszonda]] fő feladata nagy felbontású képek készítése a [[Mars (bolygó)|Mars]] felszínéről és leszállásra alkalmas helyek keresése későbbi leszállóegységek számára. |
||
== Küldetés == |
== Küldetés == |
||
Két egymást követő, 24 órás halasztás után a Mars Reconnaissance Orbiter [[2005]]. [[augusztus 12.|augusztus 12-én]] indult [[Atlas V]] rakétával [[Cape Canaveral]]ból.<ref>[http://www.marssociety.hu/page.php?type=show&page=280 MRO – új keringőegység halad a Mars felé] {{Wayback|url=http://www.marssociety.hu/page.php?type=show&page=280# |date=20070911225743 }}, Mars Society, 2005. augusztus 22.</ref> |
Két egymást követő, 24 órás halasztás után a Mars Reconnaissance Orbiter [[2005]]. [[augusztus 12.|augusztus 12-én]] indult [[Atlas V]] rakétával [[Cape Canaveral Air Force Station|Cape Canaveral]]ból.<ref>[http://www.marssociety.hu/page.php?type=show&page=280 MRO – új keringőegység halad a Mars felé] {{Wayback|url=http://www.marssociety.hu/page.php?type=show&page=280# |date=20070911225743 }}, Mars Society, 2005. augusztus 22.</ref> |
||
[[2006]]. [[március 10.|március 10-én]] állt pályára a Mars körül. 27 percre bekapcsolták a fő hajtóművet, hogy az űreszközt a kellő sebességre fékezze. Nem sokkal a manőver kezdete után az MRO a Mars mögé került, eltűnve ezzel a NASA irányítóinak szeme elől. Fél óráig tartó takarás után derült végül ki, hogy a művelet tökéletesen sikerült.<ref>[http://www.urvilag.hu/article.php?id=1634 Mars körüli pályán az MRO], Űrvilág, 2006. március 11.</ref> |
[[2006]]. [[március 10.|március 10-én]] állt pályára a Mars körül. 27 percre bekapcsolták a fő hajtóművet, hogy az űreszközt a kellő sebességre fékezze. Nem sokkal a manőver kezdete után az MRO a Mars mögé került, eltűnve ezzel a NASA irányítóinak szeme elől. Fél óráig tartó takarás után derült végül ki, hogy a művelet tökéletesen sikerült.<ref>[http://www.urvilag.hu/article.php?id=1634 Mars körüli pályán az MRO], Űrvilág, 2006. március 11.</ref> |
||
29. sor: | 30. sor: | ||
[[Levegőfékezés]]sel alakította ki a végleges pályáját. [[2006]]. [[augusztus 30.|augusztus 30-án]] begyújtotta hajtóműveit, hogy pályájának alsó pontja kiemelkedjen a bolygó légköréből és ezzel befejezze a levegőfékezést. A keringési idő a kezdeti 35 óráról 2 órára csökkent.<ref>[http://www.urvilag.hu/article.php?id=1830 Az MRO elérte végleges pályáját], Űrvilág, 2006. szeptember 2.</ref> |
[[Levegőfékezés]]sel alakította ki a végleges pályáját. [[2006]]. [[augusztus 30.|augusztus 30-án]] begyújtotta hajtóműveit, hogy pályájának alsó pontja kiemelkedjen a bolygó légköréből és ezzel befejezze a levegőfékezést. A keringési idő a kezdeti 35 óráról 2 órára csökkent.<ref>[http://www.urvilag.hu/article.php?id=1830 Az MRO elérte végleges pályáját], Űrvilág, 2006. szeptember 2.</ref> |
||
[[2009]]. [[február 23.|február 23]]-án az űrszonda biztonsági üzemmódba kapcsolt, valószínűleg, mert eltalálta a [[kozmikus sugárzás]] egy nagy energiájú részecskéje, |
[[2009]]. [[február 23.|február 23]]-án az űrszonda biztonsági üzemmódba kapcsolt, valószínűleg, mert eltalálta a [[kozmikus sugárzás]] egy nagy energiájú részecskéje, amely hibás mérést eredményezett.<ref> |
||
{{cite web|url=http://www.urvilag.hu/article.php?id=3118|title=Biztonsági üzemmódba kapcsolt a Mars-szonda|last=Frey |first=Sándor |date=2009-02-26|publisher=[http://urvilag.hu/ Űrvilág.hu]|accessdate=2009-02-26}}</ref> A szondát március 2-án sikerült normál üzemmódba visszakapcsolni.<ref> |
{{cite web|url=http://www.urvilag.hu/article.php?id=3118|title=Biztonsági üzemmódba kapcsolt a Mars-szonda|last=Frey |first=Sándor |date=2009-02-26|publisher=[http://urvilag.hu/ Űrvilág.hu]|accessdate=2009-02-26}}</ref> A szondát március 2-án sikerült normál üzemmódba visszakapcsolni.<ref> |
||
http://spaceflightnow.com/news/n0903/04mro/ MRO resumes normal science operations around Mars NASA/JPL NEWS RELEASE Posted: March 4, 2009</ref><ref>{{cite web|url=http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20090310-biztonsagi-uzemmod-vege-ismet-mukodik-a-mars-reconnaissance-orbiter.html|title=Visszatért normál üzemmódjához a legnagyobb Mars-szonda|last=Kereszturi |first=Ákos|date=2009-03-11|publisher=[http://origo.hu/tudomany/vilagur/index.html [Origo] Világűr]|accessdate=2009-03-11}} |
http://spaceflightnow.com/news/n0903/04mro/ MRO resumes normal science operations around Mars NASA/JPL NEWS RELEASE Posted: March 4, 2009</ref><ref>{{cite web|url=http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20090310-biztonsagi-uzemmod-vege-ismet-mukodik-a-mars-reconnaissance-orbiter.html|title=Visszatért normál üzemmódjához a legnagyobb Mars-szonda|last=Kereszturi |first=Ákos|date=2009-03-11|publisher=[http://origo.hu/tudomany/vilagur/index.html [Origo] Világűr]|accessdate=2009-03-11}} |
||
36. sor: | 37. sor: | ||
A küldetés tudományos szakasza [[2008]] novemberéig tart, ezt először [[2010]]-ig hosszabbították meg. |
A küldetés tudományos szakasza [[2008]] novemberéig tart, ezt először [[2010]]-ig hosszabbították meg. |
||
2017 márciusában a szonda megtette 50 000-dik fordulatát a Mars körül, ezzel az addigi legtöbb adatot szolgáltató eszközzé vált a NASA Mars-kutatásának történetében.<ref>[https://www.nasa.gov/feature/jpl/prolific-mars-orbiter-completes-50000-orbits Prolific Mars Orbiter Completes 50,000 Orbits] nasa.gov</ref> |
2017 márciusában a szonda megtette 50 000-dik fordulatát a Mars körül, ezzel az addigi legtöbb adatot szolgáltató eszközzé vált a NASA Mars-kutatásának történetében.<ref>[https://www.nasa.gov/feature/jpl/prolific-mars-orbiter-completes-50000-orbits Prolific Mars Orbiter Completes 50,000 Orbits] {{Wayback|url=https://www.nasa.gov/feature/jpl/prolific-mars-orbiter-completes-50000-orbits |date=20170516021828 }} nasa.gov</ref> |
||
== Az űrszonda == |
== Az űrszonda == |
||
Az MRO űrszondát a [[NASA Jet Propulsion |
Az MRO űrszondát a [[Jet Propulsion Laboratory|NASA Jet Propulsion Laboratori]]umában (Sugárfizikai Laboratórium) fejlesztették ki. A MRO teljes tömege 2180 kg (ebből 1149 kg hajtóanyag). A meghajtórendszer 20 [[Erőgépek|hajtóműből]] áll. Hat nagyobb, hat közepes és nyolc kisebb hajtómű fékezi a szondát a megérkezéskor és változtatja a bolygó körüli pályát. Az adatok küldésére egy nagy és két kis nyereségű [[antenna]] áll rendelkezésre. Két [[napelem]]tábla 1000 W energiát biztosít, amelyet két akkumulátor tárol. A fedélzeti számítógép [[RAD750]] (133 MHz, 32 bit), amely szélsőséges körülmények (sugárzás, hőmérséklet) között is megbízhatóan működik. 20 [[Gigabyte|GB]] adat tárolására képes. |
||
== Tudományos műszerek == |
== Tudományos műszerek == |
||
57. sor: | 58. sor: | ||
=== Magyar oldalak === |
=== Magyar oldalak === |
||
* [http://www.supergamez.hu/printer.php?cid=29191 MRO: a NASA álomgép] |
* [http://www.supergamez.hu/printer.php?cid=29191 MRO: a NASA álomgép]{{Halott link|url=http://www.supergamez.hu/printer.php?cid=29191 |date=2023-05 }} |
||
=== Külföldi oldalak === |
=== Külföldi oldalak === |
||
71. sor: | 72. sor: | ||
[[Kategória:Marskutató űrszondák]] |
[[Kategória:Marskutató űrszondák]] |
||
[[Kategória:Mars Exploration Program]] |
[[Kategória:Mars Exploration Program]] |
||
[[Kategória:2005 az űrkutatásban]] |
|||
[[Kategória:2006 az űrkutatásban]] |
A lap jelenlegi, 2024. január 25., 05:34-kori változata
Mars Reconnaissance Orbiter | |
Az MRO a Mars mellett | |
Ország | Egyesült Államok |
Űrügynökség | NASA |
Gyártó | Lockheed Martin |
Küldetés típusa | Orbiter |
Összköltség | 720 millió USD |
NSSDC ID | 2005-029A |
Küldetés | |
Célégitest | Mars |
Indítás dátuma | 2005. augusztus 12. |
Indítás helye | SLC–41 |
Hordozórakéta | Atlas V–401 |
Pályára állás | 2006. március 10. |
Meghosszabbítás | 2010. december[1] |
Az űrszonda | |
Tömeg | 2180 kg (hajtóanyaggal) |
Energiaellátás | 2000 w |
Pálya | Mars körüli |
Hivatalos weboldal | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mars Reconnaissance Orbiter témájú médiaállományokat. |
Az amerikai Mars Reconnaissance Orbiter (rövidítve: MRO, magyarul: Marsi Felderítő Orbiter) űrszonda fő feladata nagy felbontású képek készítése a Mars felszínéről és leszállásra alkalmas helyek keresése későbbi leszállóegységek számára.
Küldetés
[szerkesztés]Két egymást követő, 24 órás halasztás után a Mars Reconnaissance Orbiter 2005. augusztus 12-én indult Atlas V rakétával Cape Canaveralból.[2]
2006. március 10-én állt pályára a Mars körül. 27 percre bekapcsolták a fő hajtóművet, hogy az űreszközt a kellő sebességre fékezze. Nem sokkal a manőver kezdete után az MRO a Mars mögé került, eltűnve ezzel a NASA irányítóinak szeme elől. Fél óráig tartó takarás után derült végül ki, hogy a művelet tökéletesen sikerült.[3]
Levegőfékezéssel alakította ki a végleges pályáját. 2006. augusztus 30-án begyújtotta hajtóműveit, hogy pályájának alsó pontja kiemelkedjen a bolygó légköréből és ezzel befejezze a levegőfékezést. A keringési idő a kezdeti 35 óráról 2 órára csökkent.[4]
2009. február 23-án az űrszonda biztonsági üzemmódba kapcsolt, valószínűleg, mert eltalálta a kozmikus sugárzás egy nagy energiájú részecskéje, amely hibás mérést eredményezett.[5] A szondát március 2-án sikerült normál üzemmódba visszakapcsolni.[6][7]
A küldetés tudományos szakasza 2008 novemberéig tart, ezt először 2010-ig hosszabbították meg.
2017 márciusában a szonda megtette 50 000-dik fordulatát a Mars körül, ezzel az addigi legtöbb adatot szolgáltató eszközzé vált a NASA Mars-kutatásának történetében.[8]
Az űrszonda
[szerkesztés]Az MRO űrszondát a NASA Jet Propulsion Laboratoriumában (Sugárfizikai Laboratórium) fejlesztették ki. A MRO teljes tömege 2180 kg (ebből 1149 kg hajtóanyag). A meghajtórendszer 20 hajtóműből áll. Hat nagyobb, hat közepes és nyolc kisebb hajtómű fékezi a szondát a megérkezéskor és változtatja a bolygó körüli pályát. Az adatok küldésére egy nagy és két kis nyereségű antenna áll rendelkezésre. Két napelemtábla 1000 W energiát biztosít, amelyet két akkumulátor tárol. A fedélzeti számítógép RAD750 (133 MHz, 32 bit), amely szélsőséges körülmények (sugárzás, hőmérséklet) között is megbízhatóan működik. 20 GB adat tárolására képes.
Tudományos műszerek
[szerkesztés]- High Resolution Imaging Science Experiment (HiRISE): kamera, nagy felbontású képeket készít.
- Context Imager (CTX): kamera, kisebb felbontású képek készítése a HiRISE képeinek környezetéről.
- Mars Color Imager (MARCI): színes képalkotó berendezés, színes képek készítése és az időjárás vizsgálata.
- Compact Reconnaissance Imaging Spectrometers for Mars (CRISM) : optikai/infravörös spektrométer, a felszín ásványtani térképezését végzi.
- Mars Climate Sounder (MCS): infravörös radiométer, méri a légkör különböző tulajdonságait (hőmérséklet, nyomás stb.).
- Shallow Subsurface Radar (SHARAD): radar, a Mars poláris sapkáinak szerkezetét határozza meg.
- Gravity Field Investigation Package: a gravitációs tér változásait méri.
- Atmospheric Structure Investigation Accelerometers: légsűrűség mérésére használható akcelerométerek.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Frey, Sándor: MRO: az első két év vége. Űrvilág.hu, 2008. december 12. (Hozzáférés: 2008. december 12.)
- ↑ MRO – új keringőegység halad a Mars felé Archiválva 2007. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, Mars Society, 2005. augusztus 22.
- ↑ Mars körüli pályán az MRO, Űrvilág, 2006. március 11.
- ↑ Az MRO elérte végleges pályáját, Űrvilág, 2006. szeptember 2.
- ↑ Frey, Sándor: Biztonsági üzemmódba kapcsolt a Mars-szonda. Űrvilág.hu, 2009. február 26. (Hozzáférés: 2009. február 26.)
- ↑ http://spaceflightnow.com/news/n0903/04mro/ MRO resumes normal science operations around Mars NASA/JPL NEWS RELEASE Posted: March 4, 2009
- ↑ Kereszturi, Ákos: Visszatért normál üzemmódjához a legnagyobb Mars-szonda. [Origo] Világűr, 2009. március 11. (Hozzáférés: 2009. március 11.)
- ↑ Prolific Mars Orbiter Completes 50,000 Orbits Archiválva 2017. május 16-i dátummal a Wayback Machine-ben nasa.gov