Ugrás a tartalomhoz

„Herencsvölgy” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
 
(8 közbenső módosítás, amit 8 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
4. sor: 4. sor:
|kép = RaticovVrch.JPG
|kép = RaticovVrch.JPG
|képaláírás =
|képaláírás =
|címer = Coat of arms of Hriňová.png
|címer = Coat of Arms of Hriňová.svg
|kerület = Besztercebányai
|kerület = Besztercebányai
|járás = Gyetvai
|járás = Gyetvai
13. sor: 13. sor:
|irányítószám = 962 05
|irányítószám = 962 05
|körzethívószám = 045
|körzethívószám = 045
|népsűrűség = 63
|népsűrűség = 62
|tengerszint feletti magasság = 669
|tengerszint feletti magasság = 669
|terület = 126,49
|terület = 126,49
27. sor: 27. sor:
}}
}}


'''Herencsvölgy''' ({{ny-sk|Hriňová}}, {{ny-de|Hrinau}}) város [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Besztercebányai kerület]]ben, a [[Gyetvai járás]]ban.
'''Herencsvölgy''' ({{ny-sk|Hriňová}}, {{ny-de|Hrinau}}) város [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Besztercebányai kerület]]ben, a [[Gyetvai járás]]ban. [[Fehérvíz (Szlovákia)|Fehérvíz]], [[Felsőherencs]], [[Kisszalánc (Herencsvölgy)|Kisszalánc]], [[Nagyszalánc (Herencsvölgy)|Nagyszalánc]], [[Szalatnahegy]] és számos hegyi telep tartozik hozzá.
⚫
[[2001]]-ben 8289 lakosából 8170 szlovák volt.


== Fekvése ==
== Fekvése ==
[[Losonc]]tól 37 km-ra északra a Szalatna partján fekszik. [[Fehérvíz (Szlovákia)|Fehérvíz]], [[Felsőherencs]], [[Kisszalánc (Herencsvölgy)|Kisszalánc]], [[Nagyszalánc (Herencsvölgy)|Nagyszalánc]], [[Szalatnahegy]] és számos hegyi telep tartozik hozzá.
[[Losonc]]tól 37 km-re északra, a Szalatna partján fekszik.


== Története ==
== Története ==
A régészeti leletek tanúsága szerint a város területén már a bronzkorban éltek emberek.
⚫
A régészeti leletek tanúsága szerint a város területén már a bronzkorban éltek emberek. A [[13. század]]tól a terület a [[végles]]i váruradalomhoz tartozott. Írott forrásban [[1393]]-ban mint királyi birtokot említik először. A környék betelepülése a [[15. század]] második felében lett egyre nagyobb méretű. [[Gyetva]] [[1638]]-ban lett önálló település és a mai Herencsvölgy ennek a részét képezte. Gyetva [[1811]]-ben városi jogot kapott, ekkor indult meg igazán Herencsvölgy betelepülése is. Herencsvölgy [[1891]]. [[szeptember 5.|szeptember 5-én]] lett önálló község, ami főként a helyi mezőgazdaság és üveggyártás fejlődésének köszönhető. Az új községhez csatolták a környező kisebb Krivec I a II, Slanec, Mangútovo, Štoliansko, Gondova jama, Biele Vody, Vrch Slatina, Magura, Snohy és Vrch dobroč településeket. Ekkor a településnek mintegy 6000 lakosa volt, szabálytalan és meglehetősen ritka beépítéssel. Az erdők kiirtásával azonban a mezőgazdaságnak egyre nagyobb terület szabadult fel, emellett az állattenyésztés volt a lakosság fő megélhetése. A [[20. század]] elején a településen gőzfűrészüzem és a fa szállítására keskeny nyomtávú vasút is épült.

⚫
[[1910]]-ben 7418, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Zólyom vármegye]] [[Nagyszalatnai járás]]ához tartozott. A [[második világháború]] után különösen a gépipar indult fejlődésnek. Herencsvölgy [[1989]]. [[január 1.|január 1-jén]] kapott városi rangot.
A [[13. század]]tól a terület a [[végles]]i váruradalomhoz tartozott. Írott forrásban [[1393]]-ban mint királyi birtokot említik először. A környék betelepülése a [[15. század]] második felében lett egyre nagyobb méretű. [[Gyetva]] [[1638]]-ban lett önálló település és a mai Herencsvölgy ennek a részét képezte. Gyetva [[1811]]-ben városi jogot kapott, ekkor indult meg igazán Herencsvölgy betelepülése is.

[[Fényes Elek]] [[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „''Hrinyova, puszta, Zólyom vmegyében, Miklósfalva fiókja: 176 kath. lakossal.''”<ref>{{Cite web |title=Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára {{!}} Országleírások {{!}} Kézikönyvtár |url=https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/ValyiFenyes-orszagleirasok-81A15/fenyes-elek-magyarorszag-geographiai-szotara-84F88/ |work=www.arcanum.com |accessdate=2022-08-31}}</ref>

⚫
Herencsvölgy [[1891]]. [[szeptember 5.|szeptember 5-én]] lett önálló község, ami főként a helyi mezőgazdaság és üveggyártás fejlődésének köszönhető. Az új községhez csatolták a környező kisebb – Felsőherencs (Horna Hrinova), Krivec I és II, Szalánc (Slanec), Mangútovo, Štoliansko, Gondova jama, Fehérvíz (Biele Vody), Szalatnahegy (Vrch Slatina), Magura, Snohy, Vrch dobroč – településeket. Ekkor a településnek mintegy 6000 lakosa volt, szabálytalan és meglehetősen ritka beépítéssel. Az erdők kiirtásával azonban a mezőgazdaságnak egyre nagyobb terület szabadult fel, emellett az állattenyésztés vált a lakosság fő megélhetésévé. A [[20. század]] elején a településen gőzfűrészüzem és a fa szállítására keskeny nyomtávú vasút is épült. A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig [[Zólyom vármegye]] [[Nagyszalatnai járás]]ához tartozott.

⚫
A [[második világháború]] után különösen a gépipar indult fejlődésnek. Herencsvölgy [[1989]]. [[január 1.|január 1-jén]] kapott városi rangot.

==Népessége==
1910-ben 7418-an lakták, ebből 7123 szlovák, 141 magyar, 33 német és 121 egyéb anyanyelvű volt.

⚫
2001-ben 8289 lakosából 8170 szlovák volt.

2011-ben 7814 lakosából 7181 szlovák volt.

2021-ben 7182 lakosából 6 (+4) magyar, 2 (+7) cigány, (+3) ruszin, 6781 (+4) szlovák, 29 (+13) egyéb és 364 ismeretlen nemzetiségű volt.<ref>[https://ma7.sk/aktualis/somorjan-50-szazalek-alatt-a-magyarok-aranya-javitott-fulek-szembetuno-csokkenes ma7.sk]</ref>

==Neves személyek==
*Itt született 1903-ban [[Domszky Pál]] történész, a lengyel-magyar baráti kapcsolatok kutatója és a 20. század jeles személyisége.


== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==
[[Szent Péter]] és [[Pál apostol|Pál]] apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma [[1947]]-ben épült neogótikus stílusban.
*[[Szent Péter]] és [[Pál apostol|Pál]] apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma [[1947]]-ben épült neogótikus stílusban.

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}


== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
{{commonscat|Hriňová}}
* [http://www.hrinova.sk/ Hivatalos oldal]
* [http://www.hrinova.sk/ Hivatalos oldal]
* [http://www.polana.sk/hrinova/ Nem hivatalos oldal]
* [https://www.obce.info/slovensko/banskobystricky-kraj/okres-detva/hrinova/profile Alapinformációk]
⚫
* [https://mapa.zoznam.sk/?search=Hri%C5%88ov%C3%A1,%20okres%20Detva Herencsvölgy Szlovákia térképén]
* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=6&obec=152 Alapinformációk]
⚫
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-391644&pos_y=-1247615&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Hri%F2ov%E1%2C%20Detva Herencsvölgy Szlovákia térképén]
* [http://www.e-obce.sk/obec/hrinova/hrinova.html E-obce.sk]
* [http://www.e-obce.sk/obec/hrinova/hrinova.html E-obce.sk]

== Lásd még ==
* [[Fehérvíz (Szlovákia)|Fehérvíz]]
* [[Felsőherencs]]
* [[Kisszalánc (Herencsvölgy)|Kisszalánc]]
* [[Nagyszalánc (Herencsvölgy)|Nagyszalánc]]
* [[Szalatnahegy]]


{{Gyetvai járás}}
{{Gyetvai járás}}


{{portál|földrajz}}
⚫
[[Kategória:A Gyetvai járás települései|Herencsvolgy]]


⚫
[[Kategória:A Gyetvai járás települései|Herencsvolgy]]
[[en:Hriňová]]
[[Kategória:Zólyom vármegye települései]]
[[cs:Hriňová]]
[[de:Hriňová]]
[[eo:Hriňová]]
[[fi:Hriňová]]
[[fr:Hriňová]]
[[hr:Hriňová]]
[[it:Hriňová]]
[[nl:Hriňová]]
[[pl:Hriňová]]
[[ro:Hriňová]]
[[ru:Гринёва (город)]]
[[sk:Hriňová]]
[[sr:Хрињова]]
[[war:Hriňová]]
[[zh:赫里尼奧瓦]]

A lap jelenlegi, 2024. március 15., 21:14-kori változata

Herencsvölgy (Hriňová)
Herencsvölgy címere
Herencsvölgy címere		 Herencsvölgy zászlaja
Herencsvölgy zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásGyetvai
Rangváros
Első írásos említés1890
PolgármesterStanislav Horník
Irányítószám962 05
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámDT
Népesség
Teljes népesség7182 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség62 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság669 m
Terület126,49 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 34′, k. h. 19° 31′48.566667°N 19.516667°EKoordináták: é. sz. 48° 34′, k. h. 19° 31′48.566667°N 19.516667°E
Herencsvölgy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Herencsvölgy témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Herencsvölgy (szlovákul: Hriňová, németül: Hrinau) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Gyetvai járásban. Fehérvíz, Felsőherencs, Kisszalánc, Nagyszalánc, Szalatnahegy és számos hegyi telep tartozik hozzá.

Fekvése

[szerkesztés]

Losonctól 37 km-re északra, a Szalatna partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a város területén már a bronzkorban éltek emberek.

A 13. századtól a terület a véglesi váruradalomhoz tartozott. Írott forrásban 1393-ban mint királyi birtokot említik először. A környék betelepülése a 15. század második felében lett egyre nagyobb méretű. Gyetva 1638-ban lett önálló település és a mai Herencsvölgy ennek a részét képezte. Gyetva 1811-ben városi jogot kapott, ekkor indult meg igazán Herencsvölgy betelepülése is.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hrinyova, puszta, Zólyom vmegyében, Miklósfalva fiókja: 176 kath. lakossal.”[2]

Herencsvölgy 1891. szeptember 5-én lett önálló község, ami főként a helyi mezőgazdaság és üveggyártás fejlődésének köszönhető. Az új községhez csatolták a környező kisebb – Felsőherencs (Horna Hrinova), Krivec I és II, Szalánc (Slanec), Mangútovo, Štoliansko, Gondova jama, Fehérvíz (Biele Vody), Szalatnahegy (Vrch Slatina), Magura, Snohy, Vrch dobroč – településeket. Ekkor a településnek mintegy 6000 lakosa volt, szabálytalan és meglehetősen ritka beépítéssel. Az erdők kiirtásával azonban a mezőgazdaságnak egyre nagyobb terület szabadult fel, emellett az állattenyésztés vált a lakosság fő megélhetésévé. A 20. század elején a településen gőzfűrészüzem és a fa szállítására keskeny nyomtávú vasút is épült. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásához tartozott.

A második világháború után különösen a gépipar indult fejlődésnek. Herencsvölgy 1989. január 1-jén kapott városi rangot.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 7418-an lakták, ebből 7123 szlovák, 141 magyar, 33 német és 121 egyéb anyanyelvű volt.

2001-ben 8289 lakosából 8170 szlovák volt.

2011-ben 7814 lakosából 7181 szlovák volt.

2021-ben 7182 lakosából 6 (+4) magyar, 2 (+7) cigány, (+3) ruszin, 6781 (+4) szlovák, 29 (+13) egyéb és 364 ismeretlen nemzetiségű volt.[3]

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1903-ban Domszky Pál történész, a lengyel-magyar baráti kapcsolatok kutatója és a 20. század jeles személyisége.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1947-ben épült neogótikus stílusban.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Hriňová
A Wikimédia Commons tartalmaz Herencsvölgy témájú médiaállományokat.

Lásd még

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Herencsvölgy&oldid=26974564”