„Herencsvölgy” változatai közötti eltérés

	Herencsvölgy (Hriňová)
; Herencsvölgy címere	; Herencsvölgy zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Gyetvai
Rang	város
Első írásos említés	1890
Polgármester	Stanislav Horník
Irányítószám	962 05
Körzethívószám	045
Forgalmi rendszám	DT
	Népesség
Teljes népesség	7182 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	62 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	669 m
Terület	126,49 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 34′, k. h. 19° 31′48.566667°N 19.516667°EKoordináták: é. sz. 48° 34′, k. h. 19° 31′48.566667°N 19.516667°E
	Herencsvölgy weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Herencsvölgy témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2024. március 15., 21:14-kori változata

Herencsvölgy (szlovákul: Hriňová, németül: Hrinau) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Gyetvai járásban. Fehérvíz, Felsőherencs, Kisszalánc, Nagyszalánc, Szalatnahegy és számos hegyi telep tartozik hozzá.

Fekvése

Losonctól 37 km-re északra, a Szalatna partján fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint a város területén már a bronzkorban éltek emberek.

A 13. századtól a terület a véglesi váruradalomhoz tartozott. Írott forrásban 1393-ban mint királyi birtokot említik először. A környék betelepülése a 15. század második felében lett egyre nagyobb méretű. Gyetva 1638-ban lett önálló település és a mai Herencsvölgy ennek a részét képezte. Gyetva 1811-ben városi jogot kapott, ekkor indult meg igazán Herencsvölgy betelepülése is.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hrinyova, puszta, Zólyom vmegyében, Miklósfalva fiókja: 176 kath. lakossal.”^[2]

Herencsvölgy 1891. szeptember 5-én lett önálló község, ami főként a helyi mezőgazdaság és üveggyártás fejlődésének köszönhető. Az új községhez csatolták a környező kisebb – Felsőherencs (Horna Hrinova), Krivec I és II, Szalánc (Slanec), Mangútovo, Štoliansko, Gondova jama, Fehérvíz (Biele Vody), Szalatnahegy (Vrch Slatina), Magura, Snohy, Vrch dobroč – településeket. Ekkor a településnek mintegy 6000 lakosa volt, szabálytalan és meglehetősen ritka beépítéssel. Az erdők kiirtásával azonban a mezőgazdaságnak egyre nagyobb terület szabadult fel, emellett az állattenyésztés vált a lakosság fő megélhetésévé. A 20. század elején a településen gőzfűrészüzem és a fa szállítására keskeny nyomtávú vasút is épült. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásához tartozott.

A második világháború után különösen a gépipar indult fejlődésnek. Herencsvölgy 1989. január 1-jén kapott városi rangot.

Népessége

1910-ben 7418-an lakták, ebből 7123 szlovák, 141 magyar, 33 német és 121 egyéb anyanyelvű volt.

2001-ben 8289 lakosából 8170 szlovák volt.

2011-ben 7814 lakosából 7181 szlovák volt.

2021-ben 7182 lakosából 6 (+4) magyar, 2 (+7) cigány, (+3) ruszin, 6781 (+4) szlovák, 29 (+13) egyéb és 364 ismeretlen nemzetiségű volt.^[3]

Neves személyek

Itt született 1903-ban Domszky Pál történész, a lengyel-magyar baráti kapcsolatok kutatója és a 20. század jeles személyisége.

Nevezetességei

Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1947-ben épült neogótikus stílusban.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. augusztus 31.)
↑ ma7.sk

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Herencsvölgy témájú médiaállományokat.

Lásd még

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. augusztus 31.)

[3] 7.sk

[1]

[2]

[3]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+{{Szlovák település infobox
-'''Herencsvölgy''' ({{ny-sk|Hriňová}}, {{ny-de|Hrinau}}): város [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Besztercebányai kerület]]ben, a [[Gyetvai járás]]ban.
+|név                 = Herencsvölgy
-[[2001]]-ben 8289 lakosából 8170 szlovák volt.
+|helyi név           = Hriňová
+|kép                 = RaticovVrch.JPG
+|képaláírás          =
+|címer               = Coat of Arms of Hriňová.svg
+|kerület             = Besztercebányai
+|járás               = Gyetvai
+|kistérség           = Podpolanie
+|rang                = város
+|alapítás éve        = 1890
+|polgármester        = Stanislav Horník
+|irányítószám        = 962 05
+|körzethívószám      = 045
+|népsűrűség          = 62
+|tengerszint feletti magasság = 669
+|terület             = 126,49
+|szélességi fok          = 48
+|szélességi ívperc         = 34
+|szélességi ívmásodperc        = 40
+|hosszúsági fok          = 19
+|hosszúsági ívperc         = 31
+|hosszúsági ívmásodperc        = 40
+|térkép_n            = 48.57
+|térkép_e            = 19.52
+|weboldal            = www.hrinova.sk
+}}
+'''Herencsvölgy''' ({{ny-sk|Hriňová}}, {{ny-de|Hrinau}}) város [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Besztercebányai kerület]]ben, a [[Gyetvai járás]]ban. [[Fehérvíz (Szlovákia)|Fehérvíz]], [[Felsőherencs]], [[Kisszalánc (Herencsvölgy)|Kisszalánc]], [[Nagyszalánc (Herencsvölgy)|Nagyszalánc]], [[Szalatnahegy]] és számos hegyi telep tartozik hozzá.
-==Fekvése==
-[[Losonc]]tól 37 km-ra északra a Szalatna partján fekszik. [[Fehérvíz (Szlovákia)|Fehérvíz]], [[Felsőherencs]], [[Kisszalánc (Herencsvölgy)|Kisszalánc]], [[Nagyszalánc (Herencsvölgy)|Nagyszalánc]], [[Szalatnahegy]] és számos hegyi telep tartozik hozzá.
-==Története==
+== Fekvése ==
+[[Losonc]]tól 37&nbsp;km-re északra, a Szalatna partján fekszik.
-[[1890]]-ben lett község.
-[[1910]]-ben 7418, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Zólyom vármegye]] [[Nagyszalatnai járás]]ához tartozott.
+== Története ==
-[[Kategória:Szlovákia települései|Herencsvolgy]]
+A régészeti leletek tanúsága szerint a város területén már a bronzkorban éltek emberek.
+A [[13. század]]tól a terület a [[végles]]i váruradalomhoz tartozott. Írott forrásban [[1393]]-ban mint királyi birtokot említik először. A környék betelepülése a [[15. század]] második felében lett egyre nagyobb méretű. [[Gyetva]] [[1638]]-ban lett önálló település és a mai Herencsvölgy ennek a részét képezte. Gyetva [[1811]]-ben városi jogot kapott, ekkor indult meg igazán Herencsvölgy betelepülése is.
-[[sk:Hriňová]]
+[[Fényes Elek]] [[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „''Hrinyova, puszta, Zólyom vmegyében, Miklósfalva fiókja: 176 kath. lakossal.''”<ref>{{Cite web |title=Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára {{!}} Országleírások {{!}} Kézikönyvtár |url=https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/ValyiFenyes-orszagleirasok-81A15/fenyes-elek-magyarorszag-geographiai-szotara-84F88/ |work=www.arcanum.com |accessdate=2022-08-31}}</ref>
+Herencsvölgy [[1891]]. [[szeptember 5.|szeptember 5-én]] lett önálló község, ami főként a helyi mezőgazdaság és üveggyártás fejlődésének köszönhető. Az új községhez csatolták a környező kisebb – Felsőherencs (Horna Hrinova), Krivec I és II, Szalánc (Slanec), Mangútovo, Štoliansko, Gondova jama, Fehérvíz (Biele Vody), Szalatnahegy (Vrch Slatina), Magura, Snohy, Vrch dobroč – településeket. Ekkor a településnek mintegy 6000 lakosa volt, szabálytalan és meglehetősen ritka beépítéssel. Az erdők kiirtásával azonban a mezőgazdaságnak egyre nagyobb terület szabadult fel, emellett az állattenyésztés vált a lakosság fő megélhetésévé. A [[20. század]] elején a településen gőzfűrészüzem és a fa szállítására keskeny nyomtávú vasút is épült. A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig [[Zólyom vármegye]] [[Nagyszalatnai járás]]ához tartozott.
+A [[második világháború]] után különösen a gépipar indult fejlődésnek. Herencsvölgy [[1989]]. [[január 1.|január 1-jén]] kapott városi rangot.
+==Népessége==
+-ben 7418-an lakták, ebből 7123 szlovák, 141 magyar, 33 német és 121 egyéb anyanyelvű volt.
+-ben 8289 lakosából 8170 szlovák volt.
+-ben 7814 lakosából 7181 szlovák volt.
+-ben 7182 lakosából 6 (+4) magyar, 2 (+7) cigány, (+3) ruszin, 6781 (+4) szlovák, 29 (+13) egyéb és 364 ismeretlen nemzetiségű volt.<ref>[https://ma7.sk/aktualis/somorjan-50-szazalek-alatt-a-magyarok-aranya-javitott-fulek-szembetuno-csokkenes ma7.sk]</ref>
+==Neves személyek==
+*Itt született 1903-ban [[Domszky Pál]] történész, a lengyel-magyar baráti kapcsolatok kutatója és a 20. század jeles személyisége.
+== Nevezetességei ==
+*[[Szent Péter]] és [[Pál apostol|Pál]] apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma [[1947]]-ben épült neogótikus stílusban.
+== Jegyzetek ==
+{{jegyzetek}}
+== Külső hivatkozások ==
+{{commonscat|Hriňová}}
+* [http://www.hrinova.sk/ Hivatalos oldal]
+* [https://www.obce.info/slovensko/banskobystricky-kraj/okres-detva/hrinova/profile Alapinformációk]
+* [https://mapa.zoznam.sk/?search=Hri%C5%88ov%C3%A1,%20okres%20Detva Herencsvölgy Szlovákia térképén]
+* [http://www.e-obce.sk/obec/hrinova/hrinova.html E-obce.sk]
+== Lásd még ==
+* [[Fehérvíz (Szlovákia)|Fehérvíz]]
+* [[Felsőherencs]]
+* [[Kisszalánc (Herencsvölgy)|Kisszalánc]]
+* [[Nagyszalánc (Herencsvölgy)|Nagyszalánc]]
+* [[Szalatnahegy]]
+{{Gyetvai járás}}
+{{portál|földrajz}}
+[[Kategória:A Gyetvai járás települései|Herencsvolgy]]
+[[Kategória:Zólyom vármegye települései]]