„Dél-szibériai rassz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzés folyamatban] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (4 közbenső módosítás, amit 3 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kép:Nagy Feró, Beatrice - PECSA 2013.03.16 (9).JPG|270px|bélyegkép|[[Nagy Feró]], egy gyakran turanid kinézetűnek mondott zenész]] |
|||
A '''dél-szibériai rassz''' (régiesen '''turanid rassz''' vagy '''turáni rassz'''<ref name=":0">[http://www.worldlibrary.org/articles/turanid_race Turanid race] {{Wayback|url=http://www.worldlibrary.org/articles/turanid_race |date=20181204151508 }} ''World Public Library''</ref>) modern kortárs nevén: '''europo-mongoloid''' [[fenotípus]] egy [[fizikai antropológia]]i koncepció, amellyel elsősorban a [[Közép-Ázsia|közép-ázsiai]] népesség egy részét írták le a 19. század második felében és a 20. században. A feltételezések szerint legkésőbb az [[i. e. 2. évezred|i. e. 2.]] és [[i. e. 1. évezred|1. évezredben]] a cro magnonid típusból alakult ki, melyet gyenge tungid hatás ért. Lipták Pálnál c típusként szerepel. Másik neve andronovó típus. Külön rassz mivoltát modern kutatók kétségbe vonják, míg más vélemények szerint a két nagyrassz embertípus ([[Europid nagyrassz|europid]] és mongoloid) közös őse is lehet. Azonban a mongoloid és kaukázusi "közös ős" elméletet a genetikai kutatások megcáfolták, mivel a mongoloid (ázsiai) nagyrassz genetikailag jóval közelebb áll a fekete afrikai (negroid) nagyrasszhoz mint a fehér (kaukázusi) népcsoportokhoz.<ref>Keinan A, Mullikin JC, Patterson N, and Reich D. :Measurement of the human allele frequency spectrum demonstrates greater genetic drift in East Asians than in Europeans. (Harvard University, 2018.) Oldalszámok: 29, 30, 32. LINK:[https://reich.hms.harvard.edu/sites/reich.hms.harvard.edu/files/inline-files/AK_NG_supp.pdf]</ref> Tehát a "közös ősből" való kifejlődés helyett valószínűleg a két külön nagyrassz a mongoloid (ázsiai) és a kaukázusi (fehér) keveredéséről van szó, amire a közép-ázsiai térségben került sor. Ma már inkább az '''europo-mongoloid''' kifejezést használják a modern antropológiában, utalva arra, hogy a kaukázusi (fehér) nagyrassz és a mongoloid (sárga) nagyrassz keveredéséről van szó.<ref>András Róna-Tas: A honfoglaló magyar nép: bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe (Balassi Kiadó, 1997) 132.oldal LINK: https://books.google.hu/books?id=UKQMAQAAMAAJ&q=europo+mongoloid&dq=europo+mongoloid&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwihmKGK1YXfAhUEU1AKHdkxCGkQ6AEIKjAA</ref> |
A '''dél-szibériai rassz''' (régiesen '''turanid rassz''' vagy '''turáni rassz'''<ref name=":0">[http://www.worldlibrary.org/articles/turanid_race Turanid race] {{Wayback|url=http://www.worldlibrary.org/articles/turanid_race |date=20181204151508 }} ''World Public Library''</ref>) modern kortárs nevén: '''europo-mongoloid''' [[fenotípus]] egy [[fizikai antropológia]]i koncepció, amellyel elsősorban a [[Közép-Ázsia|közép-ázsiai]] népesség egy részét írták le a 19. század második felében és a 20. században. A feltételezések szerint legkésőbb az [[i. e. 2. évezred|i. e. 2.]] és [[i. e. 1. évezred|1. évezredben]] a cro magnonid típusból alakult ki, melyet gyenge tungid hatás ért. Lipták Pálnál c típusként szerepel. Másik neve andronovó típus. Külön rassz mivoltát modern kutatók kétségbe vonják, míg más vélemények szerint a két nagyrassz embertípus ([[Europid nagyrassz|europid]] és mongoloid) közös őse is lehet. Azonban a mongoloid és kaukázusi "közös ős" elméletet a genetikai kutatások megcáfolták, mivel a mongoloid (ázsiai) nagyrassz genetikailag jóval közelebb áll a fekete afrikai (negroid) nagyrasszhoz mint a fehér (kaukázusi) népcsoportokhoz.<ref>Keinan A, Mullikin JC, Patterson N, and Reich D. :Measurement of the human allele frequency spectrum demonstrates greater genetic drift in East Asians than in Europeans. (Harvard University, 2018.) Oldalszámok: 29, 30, 32. LINK:[https://reich.hms.harvard.edu/sites/reich.hms.harvard.edu/files/inline-files/AK_NG_supp.pdf]</ref> Tehát a "közös ősből" való kifejlődés helyett valószínűleg a két külön nagyrassz a mongoloid (ázsiai) és a kaukázusi (fehér) keveredéséről van szó, amire a közép-ázsiai térségben került sor. Ma már inkább az '''europo-mongoloid''' kifejezést használják a modern antropológiában, utalva arra, hogy a kaukázusi (fehér) nagyrassz és a mongoloid (sárga) nagyrassz keveredéséről van szó.<ref>András Róna-Tas: A honfoglaló magyar nép: bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe (Balassi Kiadó, 1997) 132.oldal LINK: https://books.google.hu/books?id=UKQMAQAAMAAJ&q=europo+mongoloid&dq=europo+mongoloid&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwihmKGK1YXfAhUEU1AKHdkxCGkQ6AEIKjAA</ref> |
||
Jellemzően a kontinens [[ |
Jellemzően a kontinens [[sztyepp]]i övezetében alakult ki, s a mai napig az itt élő népeknél a leggyakoribb. Számtalan kevert formája létezik, attól függően, hogy az europid vagy a mongoloid jellegek a dominánsak. |
||
== Elterjedése == |
== Elterjedése == |
||
| 9. sor: | 8. sor: | ||
Fő alkotóelemként elsősorban a közép-ázsiai [[török népek]]nél ([[kazakok]], [[üzbégek]], [[karakalpakok]]), a Belső-Ázsia területén, [[Kína|Északnyugat-Kínában]] élő [[ujgurok]]nál, valamint a [[Kelet-Európa|kelet-európa]]i erdős sztyeppeövezet [[kipcsak-törökök|kipcsak-török]] népeinél ([[baskírok]] és [[tatárok]]) találhatjuk. |
Fő alkotóelemként elsősorban a közép-ázsiai [[török népek]]nél ([[kazakok]], [[üzbégek]], [[karakalpakok]]), a Belső-Ázsia területén, [[Kína|Északnyugat-Kínában]] élő [[ujgurok]]nál, valamint a [[Kelet-Európa|kelet-európa]]i erdős sztyeppeövezet [[kipcsak-törökök|kipcsak-török]] népeinél ([[baskírok]] és [[tatárok]]) találhatjuk. |
||
A klasszikus antropológiai elképzelések alapján turanid embertípus a mai napig a [[magyarok|magyarság]] fő alkotóeleme, ellentétben a környező népekkel (osztrákok, szlovákok, románok, délszlávok), ahol egyáltalán nem vagy csak jóval kisebb arányban fordul elő. A mai magyar népességben ennek a típusnak a gyakorisága |
A klasszikus antropológiai elképzelések alapján turanid embertípus a mai napig a [[magyarok|magyarság]] fő alkotóeleme, ellentétben a környező népekkel (osztrákok, szlovákok, románok, délszlávok), ahol egyáltalán nem vagy csak jóval kisebb arányban fordul elő. A mai magyar népességben ennek a típusnak a gyakorisága 10% . Altípusai közül az europidosabb változatok vannak többségben. Az erősen mongoloidos turanid csak a magyarok 0,5%-ára jellemző.<ref name=":0" /> A magyar lakosság között elsősorban az [[Alföld]]ön, a [[Dunántúl]]on, a középhegységekben és a [[Székelyföld]]ön élő őslakos eredetű népességben található tisztább formákban. A [[kunok]]kal, [[besenyők]]kel szintén a turáni és [[Pamíri rassz|pamíri]] elemek gyarapodtak hazánkban. |
||
== A név eredete == |
== A név eredete == |
||
A lap jelenlegi, 2024. június 28., 13:53-kori változata
A dél-szibériai rassz (régiesen turanid rassz vagy turáni rassz[1]) modern kortárs nevén: europo-mongoloid fenotípus egy fizikai antropológiai koncepció, amellyel elsősorban a közép-ázsiai népesség egy részét írták le a 19. század második felében és a 20. században. A feltételezések szerint legkésőbb az i. e. 2. és 1. évezredben a cro magnonid típusból alakult ki, melyet gyenge tungid hatás ért. Lipták Pálnál c típusként szerepel. Másik neve andronovó típus. Külön rassz mivoltát modern kutatók kétségbe vonják, míg más vélemények szerint a két nagyrassz embertípus (europid és mongoloid) közös őse is lehet. Azonban a mongoloid és kaukázusi "közös ős" elméletet a genetikai kutatások megcáfolták, mivel a mongoloid (ázsiai) nagyrassz genetikailag jóval közelebb áll a fekete afrikai (negroid) nagyrasszhoz mint a fehér (kaukázusi) népcsoportokhoz.[2] Tehát a "közös ősből" való kifejlődés helyett valószínűleg a két külön nagyrassz a mongoloid (ázsiai) és a kaukázusi (fehér) keveredéséről van szó, amire a közép-ázsiai térségben került sor. Ma már inkább az europo-mongoloid kifejezést használják a modern antropológiában, utalva arra, hogy a kaukázusi (fehér) nagyrassz és a mongoloid (sárga) nagyrassz keveredéséről van szó.[3]
Jellemzően a kontinens sztyeppi övezetében alakult ki, s a mai napig az itt élő népeknél a leggyakoribb. Számtalan kevert formája létezik, attól függően, hogy az europid vagy a mongoloid jellegek a dominánsak.
Elterjedése
[szerkesztés]Legvalószínűbben a korai hunok óta vált Belső- és Közép-Ázsia népeinek gyakori embertani típusává. Mivel e kortól kezdve a török népek terjeszkedése volt a döntő (egészen a 16. századig), e jellegek tovább erősödtek a térségben, keveredve a különböző őslakos népekkel – elsősorban az iráni, és kaukázusi népességgel – de hatásuk megtalálható Nyugat-Indiában is.
Fő alkotóelemként elsősorban a közép-ázsiai török népeknél (kazakok, üzbégek, karakalpakok), a Belső-Ázsia területén, Északnyugat-Kínában élő ujguroknál, valamint a kelet-európai erdős sztyeppeövezet kipcsak-török népeinél (baskírok és tatárok) találhatjuk.
A klasszikus antropológiai elképzelések alapján turanid embertípus a mai napig a magyarság fő alkotóeleme, ellentétben a környező népekkel (osztrákok, szlovákok, románok, délszlávok), ahol egyáltalán nem vagy csak jóval kisebb arányban fordul elő. A mai magyar népességben ennek a típusnak a gyakorisága 10% . Altípusai közül az europidosabb változatok vannak többségben. Az erősen mongoloidos turanid csak a magyarok 0,5%-ára jellemző.[1] A magyar lakosság között elsősorban az Alföldön, a Dunántúlon, a középhegységekben és a Székelyföldön élő őslakos eredetű népességben található tisztább formákban. A kunokkal, besenyőkkel szintén a turáni és pamíri elemek gyarapodtak hazánkban.
A név eredete
[szerkesztés]A turáni elnevezés Turánra, a közép-ázsiai sztyeppéket jelölő ókori eredetű földrajzi névre utal.
Irodalom
[szerkesztés]- Hankó Ildikó: Emberek, Búvár zsebkönyvek, Móra Könyvkiadó, Budapest, 1980, ISBN 963-11-1843-6
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Turanid race Archiválva 2018. december 4-i dátummal a Wayback Machine-ben World Public Library
- ↑ Keinan A, Mullikin JC, Patterson N, and Reich D. :Measurement of the human allele frequency spectrum demonstrates greater genetic drift in East Asians than in Europeans. (Harvard University, 2018.) Oldalszámok: 29, 30, 32. LINK:[1]
- ↑ András Róna-Tas: A honfoglaló magyar nép: bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe (Balassi Kiadó, 1997) 132.oldal LINK: https://books.google.hu/books?id=UKQMAQAAMAAJ&q=europo+mongoloid&dq=europo+mongoloid&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwihmKGK1YXfAhUEU1AKHdkxCGkQ6AEIKjAA