„Hochburg–Lamberg-kastély” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
kastély sablon |
Been (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
A ''' |
A '''Hochburg–Miske–Megyeri Krausz–Grünfeld-kastély''' egy XIX. században épült [[Klasszicizmus|klasszicista]] kastély [[Bodajk]]on. |
||
{{Kastély infobox |
{{Kastély infobox |
||
| név = |
| név = Miske–Grünfeld-kastély |
||
| más név = |
| más név = |
||
| kép = Bodajk - Palace.jpg |
| kép = Bodajk - Palace.jpg |
||
11. sor: | 11. sor: | ||
| építész = |
| építész = |
||
| stílus = [[Klasszicizmus|klasszicista]] |
| stílus = [[Klasszicizmus|klasszicista]] |
||
| család = Hochburg |
| család = Hochburg, Berényi, Zichy, Bethlen, Miske, Megyeri Krausz, Grünfeld |
||
| rekonstrukciók évei = 1960-as évek |
| rekonstrukciók évei = 1960-as évek |
||
| jelenlegi funkció = üres |
| jelenlegi funkció = üres |
||
38. sor: | 38. sor: | ||
==Leírása== |
==Leírása== |
||
A közepes méretű kastély klasszicista építészetünk egyik jeles alkotása. |
A közepes méretű kastély klasszicista építészetünk egyik jeles alkotása. Szabadon álló, emeletes épület. Főhomlokzata 1+2+3+2+1 tengelyes. E-alakban, két előrenyúló rövid oldalszárny között - melyeken vakablakok "nyílnak" - tömör faragott, négy kőpillér által tartott kocsialáhajtó felette a négy [[Oszloprend#Ión oszloprend|ion fejezetű oszlopos]] középrizalit áll. A főhomlokzat arányai-, harmóniája-, valamint a faragott kőelemek kivitelezése tökéletes. A síkban tartott kerti homlokzat vízszintes párkányai között, a [[Rizalit|középrizalit]] pillérei, valamint a vállpárkányokra illesztett íves ablakszemöldökök, a jellegzetes "hildi" formakincshez tartoznak. Az emeleti erkélyt tartó faragott kő konzolpárok is igényesen faragottak, szépek. Belseje egy szobasoros, udvari oldalán oldalfolyosós elrendezésű. |
||
==Források== |
==Források== |
A lap 2014. július 3., 16:01-kori változata
A Hochburg–Miske–Megyeri Krausz–Grünfeld-kastély egy XIX. században épült klasszicista kastély Bodajkon.
Miske–Grünfeld-kastély | |
A kastély légifotón | |
Ország | Magyarország |
Település | Bodajk |
Épült | 1837-1839 |
Stílus | klasszicista |
Család | Hochburg, Berényi, Zichy, Bethlen, Miske, Megyeri Krausz, Grünfeld |
Rekonstrukciók évei | 1960-as évek |
Jelenlegi funkció | üres |
Tulajdoni helyzet | magántulajdon |
Tulajdonos | BDJK Real Estate Kft. |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 19′ 09″, k. h. 18° 14′ 21″47.319167°N 18.239167°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 09″, k. h. 18° 14′ 21″47.319167°N 18.239167°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Miske–Grünfeld-kastély témájú médiaállományokat. |
Története
Bodajk a 17. században a Csókakői-uradalom része volt, melyre a század végén Haas-Hochburg János kapott királyi adományt. Ezt követően épült fel itt a család korábbi udvarháza, melynek falait a jelenlegi kastély építésekor felhasználtak. Fiú örökös híján a birtokot "leány ágon" osztották fel a rokon családok között. Bodajkot négy generáción keresztül örökölték leány leszármazottak, csökkenő birtokhányadokkal. Az örökösök férjeik nevén szerepeltek, így alakult ki egy változatos "birtoklási névsor", melyet általában a kastélyhoz csatolnak.
19. század elején a birtok 2/14 része (kb. 650 hold) báró Miske Józsefné gróf Bethlen Jozefin (1784-1869) tulajdona lett. Férjével, aki Erdély kormányzója és birodalmi miniszter volt, bérbe vették a többi tulajdonrészt és intenzív gazdálkodásba kezdtek. A korábbi udvarház nem biztosított megfelelő lakhatást a családnak, ezért az 1837-1839 közötti években építtették meg a jelenlegi kastélyt. Tervezőjéről,kivitelezőjéről eddig hiteles adat nem került elő. Zádor Anna a magyar klasszicista építészetről írt könyvében, stíluskritikai alapon, Hild Józsefet nevezi meg mesterként. Az építtetők fia, báró Miske Imre halálát követően, 1893-ban, a mintegy 4400 holdat kitevő birtokot és kastélyt Grünfeld Jakab vette meg, melyen családja az 1940-es évekig gazdálkodott.
A háború során megrongálódott épületet 1964-ben újították fel, majd az 1990-es évek elejéig túristaszállóként működött. 2007-ben az önkormányzat eladta[1], azóta üresen áll.
Leírása
A közepes méretű kastély klasszicista építészetünk egyik jeles alkotása. Szabadon álló, emeletes épület. Főhomlokzata 1+2+3+2+1 tengelyes. E-alakban, két előrenyúló rövid oldalszárny között - melyeken vakablakok "nyílnak" - tömör faragott, négy kőpillér által tartott kocsialáhajtó felette a négy ion fejezetű oszlopos középrizalit áll. A főhomlokzat arányai-, harmóniája-, valamint a faragott kőelemek kivitelezése tökéletes. A síkban tartott kerti homlokzat vízszintes párkányai között, a középrizalit pillérei, valamint a vállpárkányokra illesztett íves ablakszemöldökök, a jellegzetes "hildi" formakincshez tartoznak. Az emeleti erkélyt tartó faragott kő konzolpárok is igényesen faragottak, szépek. Belseje egy szobasoros, udvari oldalán oldalfolyosós elrendezésű.
Források
- Seidel Ignác: A csókakő-móri uradalom történéseinek és eseményeinek időrendi elbeszélése.(Fejér Megyei Levéltár Közleményei. 32.)
- Zádor-Rados: A klasszicizmus építészete Magyarországon.(M.T.A.1948). 179 oldal.
- ↑ Hűtlen kezelést gyanít a Fidesz a bodajki kastély eladása mögött, Origo.hu 2010. 09. 22.