Ugrás a tartalomhoz

„Belarusz ábécé” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Külső hivatkozások → További információk AWB
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
125. sor: 125. sor:
| '''Д''' || '''д''' || d || d || d || d || d || d || d || d, gy<ref name="lagy1">'''Е, ё, ь, ю, я''' előtt</ref>
| '''Д''' || '''д''' || d || d || d || d || d || d || d || d, gy<ref name="lagy1">'''Е, ё, ь, ю, я''' előtt</ref>
|-
|-
| '''Е''' || '''е''' || ie, je<ref name="szoeleje">Szó elején, magánhangzó és '''’, ь, ў''' után</ref> || ie, je<ref name="szoeleje2">Szó elején, magánhangzó és '''’''' után</ref>, e<ref name="l">'''Л''' után</ref> || e || e || e || ye || e || je, e<ref>A '''д, н, т''' után ''e'', és meglágyítja ezeket a hangokat ''(gy, ny, ty)'', máskor ''je''</ref>
| '''Е''' || '''е''' || ie, je<ref name="szoeleje">Szó elején, magánhangzó és '''’, ь, ў''' után</ref> || ie, je,<ref name="szoeleje2">Szó elején, magánhangzó és '''’''' után</ref> e<ref name="l">'''Л''' után</ref> || e || e || e || ye || e || je, e<ref>A '''д, н, т''' után ''e'', és meglágyítja ezeket a hangokat ''(gy, ny, ty)'', máskor ''je''</ref>
|-
|-
| '''Ё''' || '''ё''' || io, jo<ref name="szoeleje"/> || io, jo<ref name="szoeleje2"/>, o<ref name="l"/> || ë || ë || io || yo || ё || jo, o<ref>A '''д, н, т''' után ''o'', és meglágyítja ezeket a hangokat ''(gy, ny, ty)'', máskor ''jo''</ref>
| '''Ё''' || '''ё''' || io, jo<ref name="szoeleje"/> || io, jo,<ref name="szoeleje2"/> o<ref name="l"/> || ë || ë || io || yo || ё || jo, o<ref>A '''д, н, т''' után ''o'', és meglágyítja ezeket a hangokat ''(gy, ny, ty)'', máskor ''jo''</ref>
|-
|-
| '''Ж''' || '''ж''' || ž || ž || ž || ž || zh || zh || ž || zs
| '''Ж''' || '''ж''' || ž || ž || ž || ž || zh || zh || ž || zs
175. sor: 175. sor:
| '''Э''' || '''э''' || e || e || è || è || ė || e || è || e
| '''Э''' || '''э''' || e || e || è || è || ė || e || è || e
|-
|-
| '''Ю''' || '''ю''' || iu, ju<ref name="szoeleje"/> || iu, ju<ref name="szoeleje2"/>, u<ref name="l"/> || ju || û || iu || yu || ju || ju, u<ref>A '''д, н, т''' után ''u'', és meglágyítja ezeket a hangokat ''(gy, ny, ty)'', máskor ''ju''</ref>
| '''Ю''' || '''ю''' || iu, ju<ref name="szoeleje"/> || iu, ju,<ref name="szoeleje2"/> u<ref name="l"/> || ju || û || iu || yu || ju || ju, u<ref>A '''д, н, т''' után ''u'', és meglágyítja ezeket a hangokat ''(gy, ny, ty)'', máskor ''ju''</ref>
|-
|-
| '''Я''' || '''я''' || ia, ja<ref name="szoeleje"/> || ia, ja<ref name="szoeleje2"/>, a<ref name="l"/> || ja || â || ia || ya || ja || ja, a<ref>A '''д, н, т''' után ''a'', és meglágyítja ezeket a hangokat ''(gy, ny, ty)'', máskor ''ja''</ref>
| '''Я''' || '''я''' || ia, ja<ref name="szoeleje"/> || ia, ja,<ref name="szoeleje2"/> a<ref name="l"/> || ja || â || ia || ya || ja || ja, a<ref>A '''д, н, т''' után ''a'', és meglágyítja ezeket a hangokat ''(gy, ny, ty)'', máskor ''ja''</ref>
|-
|-
| '''’''' || &nbsp; || – || – || " || ’ || – || – || – || -
| '''’''' || &nbsp; || – || – || " || ’ || – || – || – || -

A lap 2015. október 15., 20:06-kori változata

A belarusz ábécé (belaruszul Беларускі альфабэт) Fehéroroszország egyik hivatalos nyelvének, a belarusznak az írására használatos. A cirill írásrendszer egy változata, a korai cirill ábécéből alakult ki a 16. század folyamán.

A belarusz ábécé
А а Б б В в Г г Д д Е е Ё ё Ж ж З з І і Й й
К к Л л М м Н н О о П п Р р С с Т т У у Ў ў
Ф ф Х х Ц ц Ч ч Ш ш Ы ы Ь ь Э э Ю ю Я я '

A belarusznak van egy tradicionális latin betűs írása is, ezt lásd a Łacinka ábécé című cikkben!

A betűk neve és kiejtése

A belarusz nyelvben használt betűk és jelek
Nagybetű Kisbetű Név IPA X-SAMPA
А а а [a] [a] /a/
Б б бэ [be] [b] /b/
В в вэ [ve] [v] /v/
Г г гэ [ɦe] [ɦ] /h\/
Д д дэ [de] [d] /d/
Е е е [je] [je], [ʲe] /je/, /'e/ vagy /_je/
Ё ё ё [jo] [jo], [ʲo] /jo/, /'o/ vagy /_jo/
Ж ж жэ [ʒe] [ʒ] /Z/
З з зэ [ze] [z] /z/
І і і [i] [i], [ʲi], [ji] /i/
Й й йот [jot] [j] /j/
К к ка [ka] [k] /k/
Л л эл [el] [l] /l/
М м эм [em] [m] /m/
Н н эн [en] [n] /n/
О о о [o] [o] /o/
П п пэ [pe] [p] /p/
Р р эр [er] [r] /r/
С с эс [es] [s] /s/
Т т тэ [te] [t] /t/
У у у [u] [u] /u/
Ў ў у нескладовае /
у кароткае
[u ɲeskladoˈvaje]
vagy [u kaˈrotkaje]		 [w] /w/
Ф ф эф [ef] [f] /f/
Х х ха [xa] [x] /x/
Ц ц цэ [ʦe] [ʦ] /ts/
Ч ч чэ [ʧe] [ʧ] /tS/
Ш ш ша [ʃa] [ʃ] /S/
Ы ы еры [ˈjerɪ] [ɪ] /I/
Ь ь мяккі знак
[ˈmʲakkʲi znak]		 [ʲ] /'/ vagy /_j/
Э э э [e] [e] /e/
Ю ю ю [ju] [ju], [ʲu] /ju/, /'u/ vagy /_ju/
Я я я [ja] [ja], [ʲa] /ja/, /'a/ vagy /_ja/
’ апостроф
[aˈpos.trof]		  –  –

A belarusz írás csaknem teljesen fonetikus. Két, a nyelvben megtalálható mássalhangzóhoz nem tartozik külön betű, hanem két betű kombinációjaként írják őket. Ezek a дж /ʤ/ és a дз /ʣ/.

Bizonyos magánhangzók előtt (е, ё, і, ю, я) a mássalhangzók meglágyulnak (palatalizálódnak). A megelőző mássalhangzó lágyulását jelzi a lágyságjel (ь) is.

Az aposztróf azt jelzi, hogy a megelőző mássalhangzó nem palatizálódik. Például a п’ю szóban a п nem lágy, a ю kiejtése pedig [ju]: [pju].

A betűk átírása a 2000-ben elfogadott hivatalos nemzeti rendszert mutatja.

Latin betűs átírás

nagybetű kisbetű NSR[1] Łacinka[2] GOST[3] ISO 9[4] ALA-LC[5] BGN/PCGN[6] WWS[7] Magyar[8]
А а a a a a a a a a
Б б b b b b b b b b
В в v v v v v v v v
Г г h h h g h h h h
Д д d d d d d d d d, gy[9]
Е е ie, je[10] ie, je,[11] e[12] e e e ye e je, e[13]
Ё ё io, jo[10] io, jo,[11] o[12] ë ë io yo ё jo, o[14]
Ж ж ž ž ž ž zh zh ž zs
З з z z, ź[9] z z z z z z
І і i i, ji[11] i ì i i i i[15]
Й й j j j j ĭ y j j
К к k k k k k k k k
Л л l ł, l[16] l l l l l l
М м m m m m m m m m
Н н n n, ń[9] n n n n n n, ny[9]
О о o o o o o o o o
П п p p p p p p p p
Р р r r r r r r r r
С с s s, ś[9] s s s s s sz
Т т t t t t t t t t, ty[9]
У у u u u u u u u u
Ў ў ú ŭ u ŭ ŭ w w v
Ф ф f f f f f f f f
Х х ch ch h h kh kh x h
Ц ц c c, ć[9] c c ts ts c c
Ч ч č č č č ch ch č cs
Ш ш š š š š sh sh š s
Ы ы y y y y y y y i
Ь ь ' ' ' ' ' ' ' -
Э э e e è è ė e è e
Ю ю iu, ju[10] iu, ju,[11] u[12] ju û iu yu ju ju, u[17]
Я я ia, ja[10] ia, ja,[11] a[12] ja â ia ya ja ja, a[18]
’   – – " ’ – – – -

Idegen szavakból átírt г-t általában g-nek eljtik és így is írjuk át: Магдэбургскі – Magdeburgski.

Jegyzetek

  1. ↑ NSR – National System of Romanization – Hivatalos nemzeti átírás, Мінск (Minsk), 2000
  2. ↑ Łacinka – Tradicionális nemzeti átírás; in: Jazep Losik: Biełaruski pravapis, Minsk 1943
  3. ↑ Государственный Стандарт (Gosudarstvennyj Standart), Москва (Moskva), 1983
  4. ↑ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
  5. ↑ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
  6. ↑ United Nations Romanization Systems for Geographical Names. Report on Their Current Status. Compiled by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems. Version 1.3. March 2000.
  7. ↑ The World's Writing Systems, New York, 1996
  8. ↑ Hagyományos (MTA által javasolt) átírás
  9. ↑ a b c d e f g Е, ё, ь, ю, я előtt
  10. ↑ a b c d Szó elején, magánhangzó és ’, ь, ў után
  11. ↑ a b c d e Szó elején, magánhangzó és ’ után
  12. ↑ a b c d Л után
  13. ↑ A д, н, т után e, és meglágyítja ezeket a hangokat (gy, ny, ty), máskor je
  14. ↑ A д, н, т után o, és meglágyítja ezeket a hangokat (gy, ny, ty), máskor jo
  15. ↑ Az előtte álló д, н, т betűket meglágyítja (gy, ny, ty)
  16. ↑ Е, ё, і, ь, ю, я előtt
  17. ↑ A д, н, т után u, és meglágyítja ezeket a hangokat (gy, ny, ty), máskor ju
  18. ↑ A д, н, т után a, és meglágyítja ezeket a hangokat (gy, ny, ty), máskor ja

Kapcsolódó szócikkek

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Belarusz_ábécé&oldid=16685469”