Karlskrona

Karlskrona
Fredrikskyrkan Karlskrona főterén
Karlskrona címere
Közigazgatás
Ország	Svédország
Történelmi tartomány	Blekinge tartomány
Megye	Blekinge megye
Irányítószám	371 xx
Körzethívószám	0455
Testvérvárosok	Lista Hillerød Ólafsfjörður Klaipėda Gdynia Rostock
Népesség
Teljes népesség	36 904 fő (2020. dec. 31.)
Népsűrűség	16,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	21,72 km²
Összesen	21,72 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 56° 11′ 32″, k. h. 15° 37′ 51″56.192210153547, 15.630841782333
Karlskrona weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karlskrona témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Karlskrona város, (svéd kiejtés: [ˈkɑːɭsˌkruːna]) Blekinge megyében, Karlskrona község (kommun) és a megye (län) székhelye.

Karlskrona egy régi haditengerészeti támaszpont, a szárazföldön és a blekingei szigetvilág keleti szigeteire épült.

A legnagyobb sziget neve Trossö és ez képezi Karlskrona központját. Egy másik sziget, a Stumholmen sokáig a flottához tartozott és lezárt volt, de most haditengerészeti múzeumközpont és lakónegyed.

A központi részét a városnak 1998-ban felvették az UNESCO világörökségi listájára, mint a haditengerészeti várost.

Történelem

A sziget, Trossö, amelyre Karlskronát építették az 1600-as években, a földbirtokos Vittus Andersson tulajdonában volt. A szárazföldön, pár kilométerrel odébb, a dán időszakban volt egy régebbi, Lyckå nevű város és vagy 30 kilométerrel keletre a dánok építeni kezdték Kristianopel-t, mielőtt Blekinge svéd lett 1658-ban.

A svéd királyság 1679-ben kisajátította a szigeteket és ugyanabban az évben megkezdték a tervet, hogy az ország flottájának legnagyobb részét Trossö-n állomásoztassák.

Az új város, Karlskrona (Károly koronája), a nevét alapítójáról, XI. Károly (Karl XI) svéd királyról kapta.

Az elhelyezése stratégiai volt, ellenőrizte a bejáratot a szárazföld felé, és a tenger felőli oldalon katonai erődítményrendszer épült 1681-ben, hogy megvédje a haditengerészeti bázist. Annak, hogy idehelyezték a haditengerészetet két fő oka volt. Először is Svédország meg akarta mutatni hatalmi helyzetét, Dániával és a kontinenssel szemben. Másodsorban, a kikötő az év nagy részében jégmentes.

Karlskrona 1680. augusztus 10.-én kaptott városi rangot. Hajóépítőket az új haditengerészeti bázisra és a hajógyárba, Österbotten-ből (most Finnország) és Stockholmból toboroztak. A híd amely összeköti a város központját a szárazfölddel 1682-ben épült. Az Amiralitetskyrkan (Admiralitás templom) alapításakor 1685-ben, már említik a Marinens musikkår (Tengerészet zenekara) elődjét, az Admiralitás zenészeket először. A zenekar az ország második legrégebbi kulturális intézménye, csak a Kungliga Hovkapellet (Királyi udvari zenekar) idősebb. A város első tervén, amit 1683-ban Erik Dahlberg, Hans Wachtmeister és Carl Magnus Stuart mutatott be, Karlskrona egy kimondott erődítmény. Az 1694 éves tervben amit Erik Dahlberg, készített, már helyet kapott a városfejlesztés.

Karlskrona hamarosan az ország harmadik legnagyobb városává vált, a második Riga (ma Lettország) és Stockholm mögött.

Mint egy zárt katonai kikötő, a ”svéd nagyhatalommal” együtt a város sokat veszített egykori dicsőségéből, de megtartotta pozícióját mint kulcsfontosságú haditengerészeti bázis. A hajógyár (Karlskronavarvet) még ma is működik.

Az 1790-es tűzvészben leégett a város nagy része, de gyorsan újra felépítették. Még 1887-ben és 1909-ben is tűzvész sújtotta Karlskronát. Az 1800-as évek stagnálása után, az ipar és a vasút fejlődése (1874 vasút Karlskrona-Växjö, 1889 Blekinge tengerparti vasút és 1899 Kelet Blekinge vasút) új fellendülést hozott. Az 1910-1949 évek között villamos forgalom is volt a városban.

Itt futott 1981-ben zátonyra az U 137-es szovjet tengeralattjáró, ami annak idején nagy port vert fel.

Földrajz

A város központi része Trossö-n és néhány környező szigetecskén, mint a Saltö, Dragsö, Björkholmen, Ekholmen, Pantarholmen és Stumholmen, fekszik. A városhoz tartozik még a meglehetősen nagy sziget Vämö és a szomszédos szigetek. Ezen a területen több nagy létszámú lakónegyed épült Hästö, Gräsvik, Pantarholmen, Annebo, Galgamarken, Kungsmarken, Marieberg, Långö és Bergåsa. Északra, a szárazföldi részen fekszik Mariedal, Backabo, Torskors és Bastasjö villanegyed.

Még északabbra a szárazföldön van a városba beolvadt Lyckeby és Spandelstorp városrész. A svéd egyház karlskronai városi plébániájának jelenleg három templom van: Fredrik templom (fent), Szentháromság-templom (más néven német templom) és a Kungsmark-templom.

Rosenbom

Ugyancsak Karlskronában van Svédország legnagyobb fatemploma, az Admiralitás templom (más néven Ulrica Pia). Ennek a bejáratánál van a Selma Lagerlöf, ”Nils Holgersson csodálatos utazásai” című könyvében leírt Rosenbom faszobor másolata, amelynek a kalapja alá bújt Nils az ”üldöző” XI. Károly (Karl XI) bronzszobra elől. Az eredeti szobor a templom előcsarnokában található. A kalap felnyitható és a turisták a szobor fejében levő perselybe pénzt szoktak dobni.

A Bergåsa és Annebo negyedek szomszédságában van a megyei kórház Blekingesjukhuset egyik részlege, a másik Karlshamn-ban van.

Városrészek

Annebo, Backabo, Bastasjö, Bergåsa, Björkholmen, Ekholmen, Galgamarken, Gräsvik, Gullberna, Hässlegården, Hästö, Knösö, Kungsmarken, Lindesnäs, Lyckeby, Långö, Marieberg, Mariedal, Pantarholmen, Pottholmen, Ringö, Rosenholm, Saltö, Spandelstorp, Stumholmen, Torskors, Trossö, Vedeby, Verkö, Vämö, Västra Mark

Közlekedés

Karlskrona az E22 mentén fekszik, ahonnan a városközpontot az Österleden gyorsforgalmi úton lehet elérni (kb. 7 km).

Napi hajójárat közlekedik a keleti szigetcsoport szigeteire, és nyáron Nättraby-be is. Aspö-re félóránként ingyenes (autónak is) kompjárat van, az első indulás 5:30-kor, az utolsó 23:30-kor a városból.

Karlskrona és Gdynia (Lengyelország) között napi két-három kompjáratot indít a Stena Line, oda-vissza.

Legközelebbi repülőtér a Ronneby Airport (IATA kód RNB), Kallinge-ben van, mintegy 30 km-re Karlskrona központjától.

A Koppenhágai nemzetközi repülőtérre (Kastrup), direkt-vonat (Öresundståg) indul minden órában.

Karlskrona-ból indul a Kust till kust (Parttól-partig) napi három vasútjárata Göteborgba.

A városi közlekedést buszokkal bonyolítják, amelyek jelenleg 11 útvonalon közlekednek.

Gazdaság

Sokáig a gépipar volt az uralkodó és a hajógyár volt a legnagyobb magán munkaadó. Az 1990 óta a távközlés és informatika egyre inkább Karlskrona fő gazdasági alapja. Itt indult az Europolitan, most Telenor, valamint a főiskola a gyors fejlődésnek indult. Az Ericsson tízszeresére növekedett, amikor az 1980-as években beolvadt a Programator és az EP-data AB.

További jelentősebb cégek: SAAB hajógyár, ABB kábelgyár, ROXTEC kábelátvezető rendszerek; DYNAPAC útépítő munkagépek.

Karlskrona most egy új ágazatban, a sport és egészség terén próbál munkalehetőségeket teremteni. Ezzel a céllal az önkormányzat egy sportlétesítményt építtetett (Telenor Arena Karlskrona) a régi KA2 ezred (Parti őrség) területén.

Vásárlóközpontok/Galériák

• Kronan
• Wachtmeister Galleria
• Amiralen
• Slottsbacken
• Nya Amiralen
• Stadsträdgården

Szupermarketek

• ICA Cityhallen
• ICA Maxi
• City Gross
• Willys Pantarholmen
• Willys Slottsbacken
• Lidl

Oktatás

• Blekinge Tekniska Högskola (Blekinge Technikai Főiskola)
• Hyper Island (digitális és interaktív média kiképzés)
• Af Chapmangymnasiet (középiskola)
• Ehrensvärdska gymnasiet (középiskola)
• Törnströmska gymnasiet (középiskola)
• Mikael Elias Teoretiska Gymnasium (középiskola)
• Fischerströmska gymnasiet (speciális iskola)
• Litorina folkhögskola (népiskola)
• Sjöstridsskolan (haditengerészeti kiképzés)
• Aspero Idrottsgymnasium (sportgimnázium)

Kultúra

Múzeumok

Marinmuseum

• A Marinmuseum (Tengerészeti múzeum) népszerű attrakciója Karlskrona-nak
• Blekinge Múzeum
• Wämöparken (szabadtéri múzeum)

Zene

• Marinens musikkår (Tengerészet zenekara), egyike a három hivatásos katonai zenekaroknak.

Sport

FK Vittus tájfutó klub Karlskrona-ban. Sikeres labdarúgó csapatok a Karlskrona AIF (férfi) és a Karlskrona FF (Női, div.2). Karlskrona ad otthont a Wedeby IBK floorball klubnak. Említésre méltó még az atlétika, kézilabda és a jégkorong tevékenység.

A város neves szülöttei

• Ottilia Adelborg, ilusztrátor
• Mikael Antonsson, labdarúgó
• Viktor Balck, ”a svéd sport atyja”
• Fredrik Blom, ezredes, építész, professzor és főfelügyelő
• Patrik Dufwa, színész, rendező
• Oliver Ekman Larsson, jégkorongozó Phoenix Coyotes-ban
• Horace Engdahl, irodalmár és a Svéd Akadémia állandó titkára 1999–2009.
• Lars Engqvist, szociáldemokrata politikus, volt miniszter
• Gunvor Engström, volt prefektus Blekinge megyében
• Jonathan Ericsson, jégkorongozó Detroit Red Wings-ben
• Erik Höglund, szobrász, festő, grafikus és üvegművész
• Patrik Jablonski, zongorista
• Peter Jablonski, zongorista és karmester
• Caj Karlsson, énekes és zeneszerző
• Ellen Kleman, újságíró és szerkesztő a Fredrika-Bremer-Szövetség lapjánál
• Sven Lidman, költő
• Katarina Mazetti, író
• Hans Odöö, író, fényképész
• Folke Palander, százados és parlamenti képviselő (riksdagsman)
• Veronica Palm, szociáldemokrata politikus
• Anders Paulrud, író és újságíró
• Mi Ridell, színésznő
• Henrik Rydström, labdarúgó
• Jan-Öjvind Swahn, néprajzkutató
• Sven Christer Swahn, író és irodalmár
• Peter Örn, néppárti politikus (Folkpartiet)

Forrás

• Karlskrona 300 år, En återblick i ord och bild, 1–3. Red: Rune Hillbom
• Stumholmen i Karlskrona, Historia och nutid, Aut: Bo Swahn, Sven-Olof Bergström

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Karlskrona című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Karlskrona témájú médiaállományokat.

• Karlskrona Kommun