Grateful Dead

Grateful Dead
A Grateful Dead 1970-ben. Balról jobbra: Bill Kreutzmann, Ron "Pigpen" McKernan, Jerry Garcia, Bob Weir, Mickey Hart, Phil Lesh.
Információk
Alapítva	1965
Aktív évek	1965-1995
Műfaj	rock, blues, bluegrass, reggae, country
Kiadó	Warner Bros., Arista, Rhino, Grateful Dead
Tagok
Jerry Garcia Bob Weir Phil Lesh Bill Kreuzman Robert Hunter Mickey Hart Ron „PigPen” McKernan (1965-1973) Donna Godchaux (1972)
A Grateful Dead weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Grateful Dead témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Grateful Dead amerikai rockegyüttes 1965-ben alakult a kaliforniai Palo Altóban. A névadó az alapító tagok egyike, Jerry Garcia volt, aki az együttes nevét egy szótárból választotta.
A Grateful Dead egyedülálló stílusban olvasztotta egybe a rock, a folk, a blues, a reggae, a country, a dzsessz, a pszichedelikus rock és a space rock elemeit. A zenekar stílusára a kábítószer és a kábítószeres élmények egyaránt hatással voltak. A stílus kialakítása főleg Garcia szokatlanul hosszú gitárszólóinak is köszönhető, de a zenéjük élvezetéhez nem szükségesek a drogok.
Az együttes 1994-ben bekerült a Rock and Roll Hall of Fame-be. A Rolling Stone magazin minden idők 57. legjobb együtteseként sorolta be.

Az együttes tagjai

Az alapító tagok

• Jerry Garcia - gitár, ének
• Bob Weir - gitár, ének
• Ron „Pigpen” McKernan - billentyűs hangszerek, szájharmonika, ének
• Phil Lesh - basszusgitár, ének
• Bill Kreutzmann - dobok

Későbbi tagok

Mickey Hart - dobok, 1967-1971 és 1974-1995; Tom „TC” Constanten - billentyűs hangszerek, 1968-70 Keith Godchaux - billentyűs hangszerek, 1971-1979; Donna Godchaux - ének, 1972-1979); Brent Mydland - billentyűs hangszerek, 1979-1990 és Vince Welnick - billentyűs hangszerek, 1990-1995, Bruce Hornsby – billentyűs, (1990-1992) billentyűs-énekes.

Története

A kezdetekkor az együttes főleg bluest és countryt játszott. A tagokat a pénz soha nem érdekelte, a menedzserük is belső körből származott: a dobos Mickey Hart édesapja, Lenny Hart volt. Idegen nem intézhette az anyagi ügyeket. Az 1967. június 16. 18. között megrendezett Monterey Nemzetközi Popzenei Fesztiválról a Grateful Dead kivonult, mert a tagok szerint a fesztivál nem a zenéről, hanem a pénzről szólt. A '60-as évekre jellemző életet élték, bejárták az országot, fesztiválokon vettek részt, ingyenkoncerteket tartottak, bárhol felléptek, akár útkereszteződésekben is. Az utakra egy törzsközösség mindig elkísérte őket, amelynek a tagjai kommunát alkotva együtt éltek az együttessel, ugyanolyan szabadok és boldogok voltak, akár maga a Grateful Dead.

1965–1966

A zenekar az első műsorát 1965. május 5-én Menlo Parkban (Kalifornia) a Santa Cruz sugárút 639. alatt tartotta. Ekkor a nevük még The Warlock volt, de kénytelenek voltak nevet változtatni, mert a Velvet Underground és egy másik együttes is használta a Warlock nevet. Az előadást nem rögzítették, a dalok listája is ismeretlen.
Az új nevükön 1965. december 4-én, San Joséban tartottak egy koncertet, ezt az évek során mintegy 2000 show követte. A koncerteket demófelvételek őrzik. 1966. január 8-án San Franciscóban, a Fillmore Auditoriumban. Ugyanabban a hónapban az együttes a Trips Festivalon mutatott be egy pszichedelikus rock show-t.

1967–1995

Az együttes San Franciscóban részt vett az 1967. január 29-én az Avalon Ballroomban tartott Mantra-Rock Dance zenei ellenkultúra-rendezvényen. A további fellépők: a Hare Krisna-alapító Bhaktivedanta Swami, Allen Ginsberg költő, a Moby Grape és a Big Brother and the Holding zenekarok, valamint Janis Joplin. A bevételt a Krisna templomnak adták.
A Grateful Dead első nagylemeze, a Grateful Dead 1967-ben a Warner Bros. Records kiadásában jelent meg. 1969. augusztus 16-án a Woodstocki fesztiválon az együttes négy dalt játszott el (St. Stephen, Mama Tried, Dark Star/High Time, Turn on Your Love, Right).

1970. január 31-én és február 1-jén éjjel az együttes fellépett New Orleansban, a The Warehouse-ban. Az első este a rendőrség rajtaütött a Bourbon Street-i szállodán, és 19 személyt tartóztatott le különböző gyógyszerek birtoklása miatt. Óvadék ellenében a letartóztatottakat elengedték, ezért a második koncertet is meg lehetett tartani. A vádat Owsley Stanley hangmérnök kivételével ejtették, akivel szemben már eljárás folyt LSD birtoklása miatt. Ennek az eseménynek a zenekar az 1970-ben megjelent Truckin’ c. dalban állít emléket (l. American Beauty LP).
Megkezdődtek a tagcserék. Mickey Hart helyett ismét Bill Kreutzmann dobolt, Tom „TC” Constanten 1968-70-ben második billentyűs volt, távozása után Keith Godchaux zongorázott, a felesége, Donna Godchaux énekelt, „Pigpen” pedig Hammond B-3 orgonán játszott. 1972-ben a nyugat-európai turnéjukról egy három nagylemezes album készült (l. en: Europe '72). 1973. március 8-án, Crohn-betegségben, az otthonában meghalt Ronald C. "Pigpen" McKernan, de az együttes az új tagokkal folytatja a munkát, és megalapítja a saját lemezkiadóját, a Grateful Dead Recordsot.

1974-ben a zenekar számára készült az akkori idők legnagyobb torzításmentes hangosítási rendszere, a Wall of Sound, amelynek a hangmérnöke Owsley „Bear” Stanley (Augustus Owsley Stanley III, 1935 – 2011) volt.
1978. szeptember 15-én és 16-án a zenekar Kairó közvetlen közelében, a gízai piramisok tövében koncertezik. A dalok többsége DVD-n is, és két CD-n is megjelent. (l.: en:Rocking the Cradle: Egypt 1978).
1979-ben Keith és Donna Godchaux elhagyták az együttest, és megalapították a Heart of Gold nevű zenekart, de néhány nappal az első koncertjük után Keith Godchaux autóbalesetben elhunyt. A zenekar új billentyűse és zeneszerzője Brent Mydland lett, aki tökéletesen beilleszkedett az együttesbe: varázslatos dallamokat és gazdag harmóniát. Kiemelkedő dalai: Go to Heaven, Far From Me, Easy to Love You. Nem sokkal a Grateful Dead nyári turnéját követően Mydland 1990. július 26-án kábítószer-túladagolásban meghalt. A helyére Vince Welnick, a The Tubes volt billentyűse, és Bruce Hornsby billentyűs-énekes került.

Az 1980-as évek elején az együttes hol fellépett, hol nem, de lemezkiadások folytatódtak. A „nagy amerikai újjászületés”kor visszatért a zenéjüket kedvelő közösség. Garcia egészsége romlani kezdett, Mydland tehetsége tartotta életben az együttest. 1986 júliusában Garcia cukorbetegség miatt napokig kómában volt. 1987-ben a zenekar felvette az In the Dark c. albumot, az együttes a legkelendőbb stúdióalbumát, rajta a Touch of Grey c. dallal, amiből videóklip is készült. Ugyanebben az évben a zenekar Bob Dylannel turnézott együtt, amelyről a Dylan & Dead c. album jelent meg. 1995. augusztus 9-én hajnalban, szívrohamban elhunyt Jerry Garcia. Halála után a tagok úgy döntöttek, hogy feloszlik feloszlik a Grateful Dead. 1998-ban Bob Weir, Phil Lesh és Mickey Hart, valamint más zenészek közreműködésével feltámadt az együttes, koncerteztek, lemezeket adtak ki, megjelent egy koncertalbumuk is, a The Strange Remain.
2002-ben ténylegesen megszűnt a Greatful Dead, 2003-ban a neve is megváltozott: The Dead lett.

Diszkográfia

Nagylemezek

• Grateful Dead (1967)
• Anthem of the Sun (1968)
• Aoxomoxa (1969)
• Live Dead (1970, 2 LP)
• Workingman's Dead (1971)
• American Beauty 1971
• The Grateful dead (1972)
• Glastonbury /Revelation/ (1972)
• Europe '72 (1973)
• Grateful Dead Vol. 1. (1973)
• Bear's Choise (1973)
• After zhe Flood (1973)
• Skeletons in the Closet (1974)
• Live at Mars Hotel (1974)
• Blues for Allah (1975)
• Steal Your Face (1976)
• Terrapin Station (1977)
• What A Long Strange Trip It's Been (1978
• Shakedown Street 1978
• Go to Heaven 1980
• Reckonig (1981, 2 LP)
• Dead Set (2 LP) 1981
• In the Dark (1987)
• Built to Last (1989)
• Whithout a Net (1990)
• One from the Vaults (1991)
• Infrared Roses 1992
• Nightfall of Diamonds (2001, 2 LP)
• Rocking the Cradle: Egypt 1978 (megjelent 2008. szeptember 30-án, 1 DVD-n, ill. 2 CD-n)

Források

• Sebők János: A Beatlestől az új hullámig; Zeneműkiadó, Budapest, 1981, ISBN 963-330-422-9;
• Ki kicsoda a külföldi rockzenében? - Felelős szerkesztő: Szántó Gábor, Ifjúsági Lapkiadó Vállalat, 1982, ISBN 963-422-517-9;
• Kovács László Gábor, Zakar Zoltán: Rocklegendák, Oscar kiadó, Szombathely, 1992, ISBN 963-8122-03-X

Egyéb információk

• Grateful Dead – Literatura

A Wikimédia Commons tartalmaz Grateful Dead témájú médiaállományokat.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Grateful Dead című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.