„Herencsvölgy” változatai közötti eltérés

	Herencsvölgy (Hriňová)
; Herencsvölgy címere	; Herencsvölgy zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Gyetvai
Rang	város
Első írásos említés	1890
Polgármester	Rudolf Gonda
Irányítószám	962 05
Körzethívószám	045
Forgalmi rendszám	DT
	Népesség
Teljes népesség	7182 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	63 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	669 m
Terület	126,49 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 34′, k. h. 19° 31′48.566667°N 19.516667°EKoordináták: é. sz. 48° 34′, k. h. 19° 31′48.566667°N 19.516667°E
	Herencsvölgy weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Herencsvölgy témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2008. augusztus 26., 18:58-kori változata

Herencsvölgy (szlovákul: Hriňová, németül: Hrinau) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Gyetvai járásban. 2001-ben 8289 lakosából 8170 szlovák volt.

Fekvése

Losonctól 37 km-ra északra a Szalatna partján fekszik. Fehérvíz, Felsőherencs, Kisszalánc, Nagyszalánc, Szalatnahegy és számos hegyi telep tartozik hozzá.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint a város területén már a bronzkorban éltek emberek. A 13. századtól a terület a véglesi váruradalomhoz tartozott. Írott forrásban 1393-ban mint királyi birtokot említik először. A környék betelepülése a 15. század második felében lett egyre nagyobb méretű. Gyetva 1638-ban lett önálló település és a mai Herencsvölgy ennek a részét képezte. Gyetva 1811-ben városi jogot kapott, ekkor indult meg igazán Herencsvölgy betelepülése is. Herencsvölgy 1891. szeptember 5-én lett önálló község, ami főként a helyi mezőgazdaság és üveggyártás fejlődésének köszönhető. Az új községhez csatolták a környező kisebb Krivec I a II, Slanec, Mangútovo, Štoliansko, Gondova jama, Biele Vody, Vrch Slatina, Magura, Snohy és Vrch dobroč településeket. Ekkor a településnek mintegy 6000 lakosa volt, szabálytalan és meglehetősen ritka beépítéssel. Az erdők kiirtásával azonban a mezőgazdaságnak egyre nagyobb terület szabadult fel, emellett az állattenyésztés volt a lakosság fő megélhetése. A 20. század elején a településen gőzfűrészüzem és a fa szállítására keskeny nyomtávú vasút is épült. 1910-ben 7418, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásához tartozott. A II. világháború után különösen a gépipar indult fejlődésnek. Herencsvölgy 1989. január 1-jén kapott városi rangot.

Nevezetességei

Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1947-ben épült neogótikus stílusban.

Külső hivatkozások

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[1]

@@ 33. sor: / 33. sor: @@
 ==Története==
-A régészeti leletek tanúsága szerint a város területén már a bronzkorban éltek emberek. A [[13. század]]tól a terület a [[végles]]i váruradalomhoz tartozott. Írott forrásban [[1393]]-ban mint királyi birtokot említik először. A környék betelepülése a [[15. század]] második felében lett egyre nagyobb méretű. [[Gyetva]] [[1638]]-ban lett önálló település és a mai Herencsvölgy ennek a részét képezte. Gyetva [[1811]]-ben városi jogot kapott, ekkor indult meg igazán Herencsvölgy betelepülése is. Herencsvölgy [[1891]]. [[szeptember 5]]-én lett önálló község, ami főként a helyi mezőgazdaság és üveggyártás fejlődésének köszönhető. Az új községhez csatolták a környező kisebb Krivec I a II, Slanec, Mangútovo, Štoliansko, Gondova jama, Biele Vody, Vrch Slatina, Magura, Snohy és Vrch dobroč településeket. Ekkor a településnek mintegy 6000 lakosa volt, szabálytalan és meglehetősen ritka beépítéssel. Az erdők kiirtásával azonban a mezőgazdaságnak egyre nagyobb terület szabadult fel, emellett az állattenyésztés volt a lakosság fő megélhetése. A [[20. század]] elején a településen gőzfűrészüzem és a fa szállítására keskeny nyomtávú vasút is épült.
+A régészeti leletek tanúsága szerint a város területén már a bronzkorban éltek emberek. A [[13. század]]tól a terület a [[végles]]i váruradalomhoz tartozott. Írott forrásban [[1393]]-ban mint királyi birtokot említik először. A környék betelepülése a [[15. század]] második felében lett egyre nagyobb méretű. [[Gyetva]] [[1638]]-ban lett önálló település és a mai Herencsvölgy ennek a részét képezte. Gyetva [[1811]]-ben városi jogot kapott, ekkor indult meg igazán Herencsvölgy betelepülése is. Herencsvölgy [[1891]]. [[szeptember 5.|szeptember 5-én]] lett önálló község, ami főként a helyi mezőgazdaság és üveggyártás fejlődésének köszönhető. Az új községhez csatolták a környező kisebb Krivec I a II, Slanec, Mangútovo, Štoliansko, Gondova jama, Biele Vody, Vrch Slatina, Magura, Snohy és Vrch dobroč településeket. Ekkor a településnek mintegy 6000 lakosa volt, szabálytalan és meglehetősen ritka beépítéssel. Az erdők kiirtásával azonban a mezőgazdaságnak egyre nagyobb terület szabadult fel, emellett az állattenyésztés volt a lakosság fő megélhetése. A [[20. század]] elején a településen gőzfűrészüzem és a fa szállítására keskeny nyomtávú vasút is épült.
-[[1910]]-ben 7418, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Zólyom vármegye]] [[Nagyszalatnai járás]]ához tartozott. A [[II. világháború]] után különösen a gépipar indult fejlődésnek. Herencsvölgy [[1989]]. [[január 1]]-jén kapott városi rangot.
+[[1910]]-ben 7418, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Zólyom vármegye]] [[Nagyszalatnai járás]]ához tartozott. A [[II. világháború]] után különösen a gépipar indult fejlődésnek. Herencsvölgy [[1989]]. [[január 1.|január 1-jén]] kapott városi rangot.
 ==Nevezetességei==