„Tiszabecs” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
| 37. sor: | 37. sor: | ||
Tiszabecs – személynév eredetû helységnév. A község 1181-ben tûnik fel a cégényi monostor birtokainak határjárása során. 1364-ben castrumként emlegetik, ami királyi vár létezésére utal. Mivel fontos helyen feküdt a királyság sokáig ragaszkodott hozzá, ezért csak 1368-ban tudta megszerezni a Becski család. A falu lakói a középkorban magyarok voltak. |
|||
Sokat szenvedett a község a háborús megpróbáltatásoktól. 1662-ben feldúlta német vámõrség. 1703. július 14-én itt keltek át Rákóczi seregei a Tiszán. Ezt a gyõzedelmes ütközetet dolgozta fel Jókai Mór Szeretve mind a vérpadig címû regényében. |
|||
1864-ben árvíz pusztította el a falu döntõ részét. |
|||
| 47. sor: | 44. sor: | ||
A nagyközség 1990. évi közigazgatási besorolása: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében független polgármesterrel és független képviselõtestülettel, körjegyzõséggel rendelkezõ község. |
|||
Lõrinc költõ. irodalmunk nagyja életében is fontos szerepet játszott a község. |
Lõrinc költõ. irodalmunk nagyja életében is fontos szerepet játszott a község. |
||
A lap 2006. április 27., 08:24-kori változata
Sablon:Település Tiszabecs: nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati kistérségben.
Fekvése
Tiszabecs – személynév eredetû helységnév. A község 1181-ben tûnik fel a cégényi monostor birtokainak határjárása során. 1364-ben castrumként emlegetik, ami királyi vár létezésére utal. Mivel fontos helyen feküdt a királyság sokáig ragaszkodott hozzá, ezért csak 1368-ban tudta megszerezni a Becski család. A falu lakói a középkorban magyarok voltak.
Sokat szenvedett a község a háborús megpróbáltatásoktól. 1662-ben feldúlta német vámõrség. 1703. július 14-én itt keltek át Rákóczi seregei a Tiszán. Ezt a gyõzedelmes ütközetet dolgozta fel Jókai Mór Szeretve mind a vérpadig címû regényében.
1864-ben árvíz pusztította el a falu döntõ részét.
A nagyközség 1990. évi közigazgatási besorolása: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében független polgármesterrel és független képviselõtestülettel, körjegyzõséggel rendelkezõ község.
Lõrinc költõ. irodalmunk nagyja életében is fontos szerepet játszott a község.
Közel száz éve, a múlt század elején, 1908-1918 között minden nyarát Tiszabecsen töltötte G.Szabó Mihály - atyai nagybátyja - református lelkész házában. A Tücsökzene címû verses önéletrajzában örökítette meg a becsi nyaralások élményeit. Nevét mûvelõdési ház viseli, a Szabó Lõrinc Mûvelõdési Ház. A fõutcán, a hajdani iskola helyén álló református imaház oldalán elhelyezett emléktábla emlékeztet a költõre.
A település nevezetességei: - település védett természeti értéke, az õsdiós, valamint - a 28 méter magas, 6 méter vaskos törzsû, egészséges fekete nyárfa , mely a sóderbányához vezetõ út mellett jobb oldalt található.
Külső hivatkozások
|
Ez a településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |