Ugrás a tartalomhoz

Buji Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Matisa86 (vitalap | szerkesztései) 2013. január 19., 20:48-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Külső hivatkozások)
Buji Ferenc
Született1962
Nyíregyháza magyar
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaíró, műfordító, szerkesztő

SablonWikidataSegítség

Buji Ferenc (Nyíregyháza, 1962–) filozófiai író, műfordító, szerkesztő, a tradicionális létszemlélet egyik ismert magyar képviselője.

Élete, munkássága

1962-ben született Nyíregyházán. Tanulmányainak elvégzése után tíz évig betanított munkásként dolgozott, majd ismét tíz évig a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola könyvtárának volt a vezetője.

Jelenleg kizárólag irodalmi tevékenységgel foglalkozik. Termékeny szerző, ezidáig négy saját kötete, nyolc fordításkötete, közel ötven tanulmánya, esszéje, publicisztikája, valamint több mint húsz kisebb fordítása jelent meg. Írásaiban elsősorban a metafizikai tradíció, a misztika, a spiritualitás és a kereszténység témáival foglalkozik, de tollából jelentek már meg aktuálpolitikával kapcsolatos reflexiók is. Munkáinak nagy része főleg keresztény és konzervatív szellemiségű lapokban (Igen, Műhely, Magyar Szemle, Új Forrás, Életünk stb.) került publikálásra, de néhány tanulmányt kifejezetten a magyar tradicionális iskola orgánumainak (pl. Tradíció évkönyvek, Axis Polaris) írt meg.

Esszéírói munkássága mellett műfordítói és szerkesztői tevékenysége is jelentős. Fordított többek közt Carl Gustav Jungtól, Alexander Schmemanntól, Johannes Taulertől és Srí Ramana Maharsitól, továbbá ő ültette át magyar nyelvre René Guénon egyik alapvető művét, a A mennyiség uralma és az idők jeleit is.

Mint szerkesztő általa készült el a magyar tradicionális iskola kiadványait összefoglaló bibliográfia, a Metaphysicum et politicum, valamint a László András filozófus gondolatait összegyűjtő aforizmakötet, a Solum Ipsum.

Buji Ferenc irodalmi munkásságára - a szorosan vett tradicionális szerzőkön túl - nagy hatást gyakorolt még Hamvas Béla szellemisége is. Egy róla szóló tanulmányáért a Vas megyei Életünk folyóirat nívódíjban részesítette. A díjátadásra Kőszegen került sor 2007. május 4-én.[1]

Bibliográfia

Saját kötetei

  • Az emberré vált ember. Tanulmányok. Igen Katolikus Kulturális Egyesület, Budapest, 1999; Kairosz, Budapest, 2009.
  • Magasles. Esszék és reflexiók a tradíció távlatából. Kairosz, Budapest, 2003.
  • Az elfelejtett evangélium. A názáreti Jézus elveszett tanításai. Kairosz, Budapest, 2006.
  • Harmonia universalis. Az asztrológia belső rendje. Kairosz, Budapest, 2012.

Fordításkötetei

  • René Guénon: A Középpont szimbolizmusa. Kézirat, Nyíregyháza, 1988.
  • René Guénon: A mennyiség uralma és az idők jelei. A Hagyomány és a Transzcendencia Iskolája, Budapest, 1993; Kvintesszencia, Debrecen, 2006.
  • A nyílegyenes ösvény. Ramana Maharsi tanításai. Stella Maris, Budapest, 1998. (Németh László Leventével.)
  • Ananda K. Coomaraswamy: Akimcanna: Önmegsemmisítés. Camelot, Budapest, 2000.
  • Alexander Schmemann: A világ életéért. Kairosz, Budapest, 2001.
  • Oltalmazó útmutatás. Srí Ramana Maharsi tanításai. Kötet, Nyíregyháza, 2001, 2012.
  • Johannes Tauler: A hazatérés útjelzői. Beszédek a misztikus útról. Kairosz, Budapest, 2002. (Révész Mária Magdolnával.)
  • Al-‘Arabí ad Darqáwí: Az emlékezés rózsakertje. A lélekvezetés szúfí tudománya. Kairosz, Budapest, 2005. (Medve Istvánnal.)
  • A halhatatlanság virágfüzére. Részletek a Jóga Vászisthából. Kairosz, Budapest, 2011.

Általa szerkesztett művek

  • László András: Genesis/Sursum vivere. Kézirat, Budapest-Nyíregyháza, 1992-1994.
  • László András: Solum Ipsum. Metafizikai aforizmák. Kötet, Nyíregyháza, 2000.
  • Metaphysicum et politicum. A magyar tradicionális iskola bibliográfiája. Centrum Traditionis Metaphysicae, Debrecen, 2008.
  • Jacob Böhme: Christosophia, avagy a Krisztushoz vezető út. Kairosz, Budapest, 2009.
  • Veres Zsuzsanna: A Farkas kora. Kairosz, Budapest, 2011.

Források

  1. Terasz.hu Online Kulturális Magazin: Életünk-díj, Nagy Gáspár díj. terasz.hu, 2007. május. (Hozzáférés: 2010. december 8.)

Külső hivatkozások