Tapio Rautavaara
| Tapio Rautavaara | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Kaj Tapio Rautavaara |
| Becenév | Tapsa |
| Született | 1915. március 8.[1][2][3] Pirkkala |
| Származás | Pirkkala,  Finnország |
| Elhunyt | 1979. szeptember 25. (64 évesen)[1][2] Oulunkylä[4] |
| Sírhely | Malmi temető |
| Pályafutás | |
| Műfajok | táncdal, folk, country, kuplé |
| Aktív évek | 1945-1979 |
| Hangszer | gitár |
| Díjak |
|
| Tevékenység |
|
| Kiadók | Warner Music Finland |
| IPI-névazonosító | 00025466096 |
| [http://www.tapiorautavaara.net Tapio Rautavaara weboldala] | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tapio Rautavaara témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Szerzett érmek | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Kaj Tapio „Tapsa” Rautavaara (Finnország, Pirkkala 1915. március 8. – Helsinki 1979. szeptember 25.) finn énekes, sportoló, filmszínész.
Ifjúkor
Édesanyja egyedül nevelte, ezért az általános iskola befejezése után munkába kellett állnia. Dolgozott, mint újságárus, útkarbantartó, favágó, majd egy malomban lett raktáros.
A 30-as évek közepén katonai szolgálatát töltötte a finn haditengerészetnél. 39-ben a téli háború kitörésekor a tengerészet még nem vett részt aktívan a háborúban, így Rautavaaranak engedélyezték, hogy tovább dolgozhasson a malomban. Autodidakta módon tanult, rengeteget olvasott. A könyvtárakban fellelhető összes Shakespeare drámát elolvasta. Az ideiglenes béke időszaka után, 1941-ben, mikor a folytatólagos háború kitört, Rautavaarat visszahívták a seregbe, és ezután két évet a frontvonalon töltött. 1943 nyarán áthelyezték a háborús szórakoztató csapatokhoz, ahol az Aunus Rádiónál [5] egy éven keresztül, mint újságíró dolgozott. Ez idő alatt sok ember megismerte a nevét. Közben a Finn Színházművészeti Egyetem kurzusain is részt vehetett. 44 nyarán a finneknek ki kellett vonulni Kelet-Karéliából, s ekkor a rádió is megszűnt.
Zenei karrier
Rautavaara, Finnország egyik legnépszerűbb, legszeretettebb énekese volt. A háború után találkozott Reino Helismaaval, aki zeneszerző és szövegíró volt. Ő irta a Reissumies ja kissa (A vándor és a macska) című dalt, ami meghozta Rautavaaranak az első, igazi sikert. Később csatlakozott hozzájuk Toivo Kärki zeneszerző. Ez a csapat a következő tíz évben nagy sikereket ért el Finnországban. Rautavaara, sok számnak nem csak a zenéjét, de a szövegét is maga írta, és a dalokat saját gitárkísérettel adta elő. Az Isoisän olkihattu (Nagyapa szalmakalapja), a Vain merimies voi tietää (Csak egy tengerész tudhatja) és a Häävalssi (Esküvői keringő) aranylemez lett. Körülbelül 310 dalt vett lemezre.
Rautavaara , Reino Helismaa és Esa Pakarinen a 40-es évek végén és az 50-es elején beutazták egész Finnországot. A turné személyes problémák miatt megszakadt, de a 60-as években egy rövid időre folytatódott 1965-ig, Helismaa haláláig.
Népszerűségének csúcspontja az 50-es évekre és a 60-as évek elejére tehető. Később a tangó és a Rautalanka [6] nevű finn zenei stílus előretörésével népszerűsége csökkent.
1979. szeptember 25-én Tapio Rautavaara egy fotózáson vett részt Vantaa-ban a Tikkurila uszodában, ahol megcsúszott, elesett és beütötte a fejét. Egy közeli rendelőintézetben ellátták, de sérüléseit nem vették elég komolyan, mert azt hitték részeg. Bekötözték a fejét, és hazaküldték. Aznap éjjel Oulunkylä-i otthonában, agyvérzésben meghalt. Sok más hírességgel együtt Helsinkiben, a Malmi temetőben nyugszik.
Sport karrier
Jelentős sportsikerek is fűződnek a nevéhez. Egy orvos javaslatára kezdett sportolni. Többször nyert finn bajnokságot gerelyhajításban és íjászatban.
1946-ban az Atlétikai Európa-bajnokságon, Oslóban bronzérmet nyert gerelyhajításban, 66,40 méteres dobásával.
1948-ban a Nyári Olimpiai Játékokon, London-ban, 69,77 méteres dobásával olimpiai bajnok lett.
Íjászatban is sikeres volt. 1955-ben finn bajnokságot, 1958-ban pedig, világbajnokságot nyert.
Színészi karrier
1945-ben kapta első filmszerepét a Vain sinulle (Csak neked) című filmben. 20 finn filmben játszott, és állítólag jelölt volt Tarzan szerepére Johnny Weissmüller visszavonulása után. Utolsó filmje a Jörn Donner által rendezett, Anna című film volt, 1970-ben.
Utóélete
Emlékműve Helsinkiben, az Oulunkylä kerület belvárosában áll, ahol élete legnagyobb részét élte. A szobrot Veikko Myller készítette, a címe Kulkurin uni (Egy csavargó álma).
Életéről Peter von Bagh 1979-ben, Tapsa címmel készített dokumentumfilmet.
Timo Koivusalo, 1999-ben készült, Kulkuri ja joutsen (A csavargó és a hattyú) című filmje, Rautavaara és Helismaa évekig tartó, közös turnéjáról szól . Rautavaarát, a filmben Tapio Liinoja játszotta.
2007 tavaszán a Nokian Työväen Teatteri színdarabot mutatott be Rautavaara életéről, Sininen uni (Kék álom) címmel.
2008. október 15-én Heksinkiben, a Tavastia Klubban emlékkoncertet rendeztek Tapio Rautavaara tiszteletére.
Hatása
Dallamos, érzelmes dalai - sokszor borongós, sokszor humoros, de mindig karizmatikus előadásmódja miatt -, ma is nagyon népszerűek Finnországban. Sok mai zenész tekinti elődjének. Ville Valonak, a HIM énekesének, szintén Rautavaara a legnagyobb példaképe a finn zenei életből.
Leghíresebb dalai
- Reissumies ja kissa
- Kulkuri ja joutsen
- Rakovalkealla
- Isoisän olkihattu
- Vain merimies voi tietää
- Lauluni aiheet
- Ontuva Eriksson
- Sininen uni
- Juokse sinä humma
- Kulkuriveljeni Jan
- Yölinjalla
- Kohti Alaskaa
- Tuopin jäljet
- Lapin jenkka
- Kulkurin iltatähti
- Päivänsäde ja menninkäinen
- Reppu ja reissumies
- Vanhan jermun purnaus
- Inarijärvi
- Pohjolan yö
- Häävalssi
- Anttilan keväthuumaus
- Korttipakka
- En päivääkään vaihtaisi pois
Gyűjteményes lemezei
- Reissumiehen taival (1979)
- 20 suosikkia – Reissumies ja kissa (2000)
- 20 suosikkia – Juokse sinä humma (2000)
- 20 suosikkia – Tuo aika toukokuun (2000)
- En päivääkään vaihtaisi pois – Sata levytystä vuosilta 1946–1979 (5CD 1995, 4CD 2004)
- Kulkurin taival (14CD 2008, az eddigi legteljesebb válogatás)
Megemlékező lemezek
- Sunnuntaina sataa aina (1989)
- Mestaria kunnioittaen – Tribuutti Tapio Rautavaaralle (2008)
Filmográfia
- Vain sinulle (1945)
- Synnin jäljet (1946)
- Kuudes käsky (1947)
- Kultamitalivaimo (1947)
- Sinut minä tahdon (1949)
- Aila, Pohjolan tytär (1951)
- Rion yö (1951)
- Salakuljettajan laulu (1952)
- Pekka Puupää (1953)
- Kaksi hauskaa vekkulia (1953)
- Me tulemme taas(1953)
- Kummituskievari (1954)
- Veteraanin voitto (1955)
- Villi Phjola (1955)
- Kaunis Kaarina (1955)
- Ingen morgondag (1957)
- Kahden ladun poikki (1958)
- Suuri sävelparaati (1959)
- Molskis, Sanoi Eemeli, molskis! (1960)
- Tähtisumua (1961)
- Villin Pohjolan salattu laakso (1963)
- X-Paroni (1964)
- Anna (1970)
Jegyzetek
- ↑ a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 13.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Tapio Rautavaara (svéd nyelven). Society of Swedish Literature in Finland
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ Kelet-Karéliában működő frontrádió volt a folytatólagos háború idején.
- ↑ A 60-as évek elején divatos – The Shadows és The Ventures ihlette –, legtöbbször egy quartett által (szóló gitár, basszus gitár, ritmus gitár és dob), elektromos hangszerekkel előadott zene. Finnországban még ma is kedvelt stílus.
Források
Ez a szócikk az angol és a finn Wikipédia azonos című cikkeinek felhasználásával készült.
További információk
- Biographybase
- NationMaster
- IMDb
- Rautavaara honlapja
- Rautavaara emlékmű
- Rautavaara a Last.fm-en
- Rautavaara olimpiai aranyérme
Sablon:Férfi gerelyhajítás olimpiai bajnokok
