Hochburg–Lamberg-kastély
Miske–Grünfeld-kastély | |
A kastély légifotón | |
Ország | Magyarország |
Település | Bodajk |
Épült | 1837-1839 |
Stílus | klasszicista |
Család | Hochburg, Berényi, Zichy, Bethlen, Miske, Megyeri Krausz, Grünfeld |
Rekonstrukciók évei | 1960-as évek |
Jelenlegi funkció | üres |
Tulajdoni helyzet | magántulajdon |
Tulajdonos | BDJK Real Estate Kft. |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 19′ 09″, k. h. 18° 14′ 21″47.319167°N 18.239167°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 09″, k. h. 18° 14′ 21″47.319167°N 18.239167°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Miske–Grünfeld-kastély témájú médiaállományokat. |
A Hochburg–Miske–Megyeri Krausz–Grünfeld-kastély egy XIX. században épült klasszicista kastély Bodajkon.
Története
Bodajk a 17. században a Csókakői-uradalom része volt, melyre a század végén Haas-Hochburg János kapott királyi adományt. Ezt követően épült fel itt a család korábbi udvarháza, melynek falait a jelenlegi kastély építésekor felhasználtak. Fiú örökös híján a birtokot "leány ágon" osztották fel a rokon családok között. Bodajkot négy generáción keresztül örökölték leány leszármazottak, csökkenő birtokhányadokkal. Az örökösök férjeik nevén szerepeltek, így alakult ki egy változatos "birtoklási névsor", melyet általában a kastélyhoz csatolnak.
19. század elején a birtok 2/14 része (kb. 650 hold) báró Miske Józsefné gróf Bethlen Jozefin (1784–1869) tulajdona lett. Férjével, aki Erdély kormányzója és birodalmi miniszter volt, bérbe vették a többi tulajdonrészt és intenzív gazdálkodásba kezdtek. A korábbi udvarház nem biztosított megfelelő lakhatást a családnak, ezért az 1837–1839 közötti években építtették meg a jelenlegi kastélyt. Tervezőjéről, kivitelezőjéről eddig hiteles adat nem került elő. Zádor Anna a magyar klasszicista építészetről írt könyvében, stíluskritikai alapon, Hild Józsefet nevezi meg mesterként. Az építtetők fia, báró Miske Imre halálát követően, 1893-ban, a mintegy 4400 holdat kitevő birtokot és kastélyt Grünfeld Jakab vette meg, melyen családja az 1940-es évekig gazdálkodott.
A háború során megrongálódott épületet 1964-ben újították fel, majd az 1990-es évek elejéig túristaszállóként működött. 2007-ben az önkormányzat eladta[1], azóta üresen áll.
Leírása
A közepes méretű kastély klasszicista építészetünk egyik jeles alkotása. Szabadon álló, emeletes épület. Főhomlokzata 1+2+3+2+1 tengelyes. E-alakban, két előrenyúló rövid oldalszárny között – melyeken vakablakok "nyílnak" – tömör faragott, négy kőpillér által tartott kocsialáhajtó felette a négy ion fejezetű oszlopos középrizalit áll. A főhomlokzat arányai, harmóniája, valamint a faragott kőelemek kivitelezése tökéletes. A síkban tartott kerti homlokzat vízszintes párkányai között, a középrizalit pillérei, valamint a vállpárkányokra illesztett íves ablakszemöldökök, a jellegzetes "hildi" formakincshez tartoznak. Az emeleti erkélyt tartó faragott kő konzolpárok is igényesen faragottak, szépek. Belseje egy szobasoros, udvari oldalán oldalfolyosós elrendezésű.
Források
- Seidel Ignác: A csókakő-móri uradalom történéseinek és eseményeinek időrendi elbeszélése.(Fejér Megyei Levéltár Közleményei. 32.)
- Zádor-Rados: A klasszicizmus építészete Magyarországon.(M.T.A.1948). 179 oldal.
Jegyzetek
- ↑ Hűtlen kezelést gyanít a Fidesz a bodajki kastély eladása mögött, Origo.hu 2010. 09. 22.