Vörös légivadász
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Pyrrhosoma nymphula (Sulzer, 1776) | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Vörös légivadász témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös légivadász témájú médiaállományokat és Vörös légivadász témájú kategóriát. |
A vörös légivadász (Pyrrhosoma nymphula) a rovarok (Insecta) osztályának a szitakötők (Odonata) rendjéhez, ezen belül az egyenlő szárnyú szitakötők (Zygoptera) alrendjéhez és a légivadászok (Coenagrionidae) családjához tartozó faj.
Előfordulása
A vörös légivadász egész Európában honos. Magyarországon helyenként tömegesen is előfordul. Teljes elterjedési területe Anatóliáig húzódik, a hegységekben 1200 méter magasságig megtaláljuk.
Megjelenése
A vörös légivadász 3,5 centiméter hosszú, szárnyfesztávolsága 4,5 centiméter. A test mindkét nemnél erőteljes, felül sötétpiros, alul sárgás. A fej és a lábak feketék, a szárnyjegy szürkésbarna.
Életmódja
A vörös légivadász lassan folyó folyók és állóvizek lakója, de dús növényzetű vizesárkok vagy csatornák mentén is megtaláljuk. Napközben a pihenő állatok szárnyaikat könnyedén kifeszítve tartják, míg éjszaka szorosan összesimítják. Az első állatok – mindenkori élőhelyük tengerszint feletti magasságától függően – május elején, az utolsók szeptember elején repülnek. Az egyik legkorábbi légivadászfaj.
Szaporodása
Párosodási és peterakási módja a többi légivadászéhoz hasonló. A peték lerakásakor a hím kíséri a nőstényt. Az imágó kifejlődéséhez 1 év szükséges.
Forrás
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6