Hochburg–Lamberg-kastély
| Miske–Grünfeld-kastély | |
 | |
| A kastély légifotón | |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Bodajk |
| Épült | 1837-1839 |
| Stílus | klasszicista |
| Család | Hochburg, Berényi, Zichy, Bethlen, Miske, Megyeri Krausz, Grünfeld |
| Rekonstrukciók évei | 1960-as évek |
| Jelenlegi funkció | üres |
| Tulajdoni helyzet | magántulajdon |
| Tulajdonos | BDJK Real Estate Kft. |
| Elhelyezkedése | |
 Miske–Grünfeld-kastély
Pozíció Fejér vármegye térképén
| |
 é. sz. 47° 19′ 09″, k. h. 18° 14′ 21″47.319167°N 18.239167°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 09″, k. h. 18° 14′ 21″47.319167°N 18.239167°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Miske–Grünfeld-kastély témájú médiaállományokat. | |
A Miske-kastély egy 1837-39-ben épült klasszicista kastély Bodajkon.
Története
Bodajk a 16. századtól a Csókakői-uradalom része és 1671-ig a Nádasdy család tulajdona volt, majd kamarai igazgatás alá került. I. Lipót 1691-ben kelt adományában a felszabadító háborúkban meggazdagodott Johann Haas Hochburg királyi tanácsosnak, hadi élelmezési főbiztosnak adományozta 60 ezer Ft-ért. A fiúág kihalása után a birtokot 1752-ben a leány ági leszármazottak osztották fel egymás között. Bodajk Anna Maria Hochburgnak jutott, akinek férje Berényi György (1699-1739) volt. Bodajkot négy generáción keresztül örökölték leányági leszármazottak, csökkenő birtokhányadokkal. Berényi 3 lánya közül az 1763-as osztozkodás során Berényi Anna Mária (1738-1771) kapta Bodajkot, akinek Zichy János (1738-1778) volt a férje. Két lányuk közül először Anna birtokába került, de ő utódok nélkül halt meg, így Zichy Jozefáé (1771 előtt-1841) lett az egész örökség, az ő férje Bethlen József (1757-1815) kincstartó volt.
Bethlenné Zichy Jozefa 1837-ben az egész birtokot 12 ezer ezüstért bérbe adta lánya, Bethlen Jozefa (1784–1869) férjének Miske Józsefnek (1774-1855), aki Erdély kormányzója és birodalmi miniszter volt, és intenzív gazdálkodásba kezdtek. A korábbi uradalmi rezidencia nem biztosított megfelelő lakhatást a családnak, ezért az 1837–1839 közötti években építtették meg a jelenlegi kastélyt. Tervezőjéről, kivitelezőjéről eddig hiteles adat nem került elő. Zádor Anna a magyar klasszicista építészetről írt könyvében, stíluskritikai alapon, Hild Józsefet nevezi meg mesterként. Az építtetők fia, báró Miske Imre (1820-1884) halálát követően utódai 1893-ban, a mintegy 4400 holdat kitevő birtokot és kastélyt eladták Megyeri Krausz Lajosnak (1843-1905), tőle Grünfeld Jakab (1866-1916) vette meg 1904-ben 1 millió 270 ezer koronáért, melyen családja 1942-ig gazdálkodott, amikor mint zsidó birtokot kisajátították és az Országos Földhitelintézet kezelésébe adták.
A háború során megrongálódott épületet a lakosság teljesen kifosztotta, csak a falai álltak. Hosszas előkészületek után 1962-ben új tetőzet készült, majd 1964-65-ben az Országos Műemléki Felügyelőség tervezésében és kivitelezésében turistaszállóvá alakították. Az 1990-es évek elejéig működött turistaszállóként. 2007-ben az önkormányzat eladta,[1] azóta üresen áll.
Leírása
.jpg)
A 10 holdas angolparkban álló közepes méretű kastély klasszicista építészetünk egyik jeles alkotása. Szabadon álló, U alaprajzú, emeletes épület. Főhomlokzata 1+2+3+2+1 tengelyes, a két előrenyúló vakablakokkal tagolt rövid oldalszárny között a kétszintes középrizalit erőteljesen kiugrik, alul tömör faragott, négy kőpillér által tartott kocsialáhajtó, felette négy ion fejezetű oszloppal alátámasztott timpanon. A főhomlokzat arányai, harmóniája, valamint a faragott kőelemek kivitelezése tökéletes. A síkban tartott kerti homlokzat vízszintes párkányai között, a középrizalit pillérei, valamint a vállpárkányokra illesztett íves ablakszemöldökök, a jellegzetes "hildi" formakincshez tartoznak. Az emeleti erkélyt tartó faragott kő konzolpárok is igényesen faragottak, szépek. Belseje egy szobasoros, udvari oldalán oldalfolyosós elrendezésű.
Források
- Seidel Ignác: A csókakő-móri uradalom történéseinek és eseményeinek időrendi elbeszélése.(Fejér Megyei Levéltár Közleményei. 32. Mór-Székesfehérvár 2005.)
- Zádor Anna-Rados Jenő: A klasszicizmus építészete Magyarországon.(M.T.A. 1943). 179 oldal.