Ugrás a tartalomhoz

Vörös légivadász

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen DenesFeri (vitalap | szerkesztései) 2018. július 5., 11:23-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Vörös légivadász
Angliai példány
Angliai példány
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Szitakötők (Odonata)
Alrend: Egyenlő szárnyú szitakötők (Zygoptera)
Öregcsalád: Coenagrionoidea
Család: Légivadászok (Coenagrionidae)
Alcsalád: Coenagrioninae
Nem: Pyrrhosoma
Charpentier, 1840
Faj: P. nymphula
Tudományos név
Pyrrhosoma nymphula
(Sulzer, 1776)
Szinonimák
  • Libellula nymphula Sulzer, 1776
  • Libellula minius Harris, 1782
  • Pyrrhosoma nymphula interpositum Varga, 1968
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vörös légivadász témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös légivadász témájú médiaállományokat és Vörös légivadász témájú kategóriát.

A vörös légivadász (Pyrrhosoma nymphula) a rovarok (Insecta) osztályának szitakötők (Odonata) rendjébe, ezen belül az egyenlő szárnyú szitakötők (Zygoptera) alrendjébe és a légivadászok (Coenagrionidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A vörös légivadász egész Európában honos. Magyarországon helyenként tömegesen is előfordul. Teljes elterjedési területe Anatóliáig húzódik, a hegységekben 1200 méter magasságig megtaláljuk.

Megjelenése

A vörös légivadász 3,5 centiméter hosszú, szárnyfesztávolsága 4,5 centiméter. A test mindkét nemnél erőteljes, felül sötétpiros, alul sárgás. A fej és a lábak feketék, a szárnyjegy szürkésbarna.

Életmódja

A vörös légivadász lassan folyó folyók és állóvizek lakója, de dús növényzetű vizesárkok vagy csatornák mentén is megtaláljuk. Napközben a pihenő állatok szárnyaikat könnyedén kifeszítve tartják, míg éjszaka szorosan összesimítják. Az első állatok – mindenkori élőhelyük tengerszint feletti magasságától függően – május elején, az utolsók szeptember elején repülnek. Az egyik legkorábbi légivadászfaj.

Szaporodása

Párosodási és peterakási módja a többi légivadászéhoz hasonló. A peték lerakásakor a hím kíséri a nőstényt. Az imágó kifejlődéséhez 1 év szükséges.

Képek

Forrás