SS Athenia
| SS Athenia | |
 | |
| Festik az Athenia tatját 1937 nyarán | |
| Hajótípus | gőzhajó |
| Tulajdonos | Donaldson Brothers Ltd. |
| Hajóosztály | óceánjáró |
| Pályafutása | |
| Építő |
|
| Vízre bocsátás | .svg){kind=small} Glasgow, Egyesült Királyság 1923. |
| Szolgálat vége | 1939. szeptember 3., (torpedótámadás miatt elsüllyedt) |
| Honi kikötő | Glasgow |
| Általános jellemzők | |
| Vízkiszorítás | 13 581 tonna |
| Hossz | 160,4 |
| Merülés | 8,44 |
| Férőhelyek száma | 1516 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz SS Athenia témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az S.S. Athenia a glasgowi székhelyű Donaldson Brothers Ltd. cég óceánjáró gőzhajója volt. A hajó építését 1923-ban fejezték be Glasgow kikötőnegyedében, Govanben. A hajó vízkiszorítása: 13 581 tonna, hossza 160,4 méter volt. Összesen 1516 utast tudott szállítani. Az Athenia Kanada és Nagy-Britannia között szállított utasokat.
Az Athenia elsüllyesztése
Az Athenia volt az első hajó, melyet a második világháború során elsüllyesztettek. A hajó Glasgowból tartott Montréalba, 1103 utassal (köztük 316 amerikai állampolgárral) a fedélzetén. 1939. szeptember 3-án este (pár órával azután, hogy Nagy-Britannia hadat üzent a III. Birodalomnak) az U–30 kiszúrta a cikk-cakkban haladó, elsötétített hajót. A naszád parancsnoka, Fritz-Julius Lemp felfegyverzett kereskedelmi hajónak nézte, és minden figyelmeztetés nélkül két torpedót lőtt ki a hajóra, melyek közül az egyik a gépházat találta el. A hajó kiürítését megkezdték, 26 mentőcsónakon a legénység 315 tagja és az összes utas elhagyta a hajót, azonban az egyik mentőcsónakot a hajótöröttek segítségére siető norvég Knute Nelson hajócsavarja szétforgácsolt, a csónakban 52 nő és 3 matróz volt. A hajó szeptember 4-én süllyedt el az é.sz. 56°.44', ny.h. 14°.05' koordinátáknál, 250 mérföldre északnyugati irányban az Ír-szigettől.
Lemp, miután észlelte, hogy a hajó mégsem felfegyverzett kereskedelmi hajó, azonnal elhajózott a helyszínről, és nem tett az Athenia elsüllyesztéséről jelentést, csak miután befutott az U-30 Wilhelmshavenbe, a német tengeralattjáróknak a háború első napjaiban még tilos volt hajókat figyelmeztetés nélkül elsüllyeszteni.