Ugrás a tartalomhoz

I. Albert szász herceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései) végezte 2022. november 24., 23:51-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (top: AWB)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
I. Albert

RagadványneveMedve Albert
Brandenburg őrgrófja
Uralkodási ideje
1134 1170
Elődjenem volt
UtódjaI. Ottó
Szászország hercege
Uralkodási ideje
1139 1142
ElődjeII. Henrik
UtódjaIII. Henrik
Lausitz tartománygrófja
Uralkodási ideje
1124 1131
ElődjeWiprecht
UtódjaIII. Henrik
Életrajzi adatok
UralkodóházAskani-ház
Született1100[1][2][3][4]
Ballenstedt
Elhunyt1170. november 18. (69-70 évesen)[1][5][6]
Stendal[7]
NyughelyeBallenstedt
ÉdesapjaOtto
ÉdesanyjaEilika
HázastársaSophie of Winzenburg
Gyermekei
  • I. Ottó brandenburgi őrgróf
  • Siegfried, Prince-Archbishop of Bremen
  • III. Berhard szász herceg
  • Hedwig of Brandenburg
  • Herman I, Count of Weimar-Orlamünde
  • Gertrude of Brandenburg
  • Heinrich von Brandenburg
  • Adalbert III von Ballenstedt
  • Dietrich von Brandenburg
  • Adelheid von Brandenburg
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Albert témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Albrecht pecsétje

I. Albert szász herceg, ismertebb nevén Medve Albert (Ballenstedt, 1100Stendal, 1170. november 18.) brandenburgi őrgróf, az Askani-ház megalapítója.

Élete

[szerkesztés]

Apja ballenstedti Gazdag Ottó gróf volt, anyja Eilika, Zsófia és Magnus szász herceg(wd) leánya volt. Apjától 1123-ban örökölte meg a címet. 1132-ben részt vett III. Lothár német-római császár itáliai hadjáratában, amiért a császár Elba bal partján elterülő, megürült őrgrófsággal jutalmazta meg. Nagy buzgalommal fogott az ország germanizálásához és a vendek keresztény hitre térítéséhez. 1138-ban csatlakozott az újonnan megválasztott III. Konrádhoz, ő pedig nekiadta a szász hercegséget. Amikor a Welf-párt kerekedett fölül, Albert kénytelen volt lemondani a szász hercegségről. Később azonban ismét kedvezett neki a szerencse: 1150-ben megörökölte Brandenburgot, aminek ő lett az első őrgrófja. A kereszténységet és németséget itt is nagy buzgalommal terjesztette: behozta a premontrei rendet, helyreállította a havelbergi és brandenburgi püspökségeket, városokat alapított, flamandokkal népesítette országát és háttérbe szorította a szlávokat.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 15.)
  2. Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
  3. Sapere Encyclopedia (olasz nyelven). De Agostini Editore, 2001
  4. Bibliografie dějin Českých zemí
  5. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Brockhaus (német nyelven)
  7. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Előző uralkodó:
Wiprecht
Következő uralkodó:
III. Henrik
Előző uralkodó:
nem volt
Következő uralkodó:
I. Ottó
Előző uralkodó:
II. Henrik
Következő uralkodó:
III. Henrik