Ugrás a tartalomhoz

Portál:Franciaország

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Blua lago (vitalap | szerkesztései) végezte 2023. március 4., 11:54-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (WP:AKH112)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Szabadság, Egyenlőség, Testvériség
Liberté, Égalité, Fraternité

Franciaország portálja
spqr x x


Franciaország-portálszerkesztés 

Franciaország, hivatalosan a Francia Köztársaság (franciául la France vagy République française) független ország. Központi területe Nyugat-Európában helyezkedik el, de világszerte rendelkezik megyékkel és területekkel. A központi rész a Földközi-tengertől a La Manche csatornáig és az Északi-tengerig, valamint a Rajnától az Atlanti-óceánig terjed. Ezt a territóriumot hatszögletű alakja miatt a franciák gyakran emlegetik l'Hexagone (magyarul a hatszög) néven.

Szomszédai Belgium, Luxemburg, Németország, Svájc, Olaszország, Monaco, Andorra és Spanyolország. Tengerentúli függőségein keresztül határos Brazíliával, Surinaméval és Sint Maartennel. Franciaországot és Egyesült Királyságot a La Manche alatt futó Csalagút köti össze.

Franciaország egységes elnöki köztársaság. Legfőbb eszméi a Emberi és polgári jogok nyilatkozatában vannak összefoglalva. A 18. és 19. században az ország a kor egyik legnagyobb gyarmattartó birodalma, hatalmas területekkel Afrikában és Délkelet-Ázsiában és számos szigettel a Csendes-óceánban. Franciaország fejlett állam, amely a forrástól függően a világ ötödik vagy hatodik legnagyobb gazdaságával rendelkezik. Évi 79 millió turista látogatja, ezzel a legkeresettebb ország a világon.



Történelemszerkesztés 

XIV. Lajos francia király (Louis XIV Roi de France et de Navarre), 1643-tól haláláig Franciaország és (III. Lajos néven) Navarra királya. A leghosszabb ideig (72 évig) uralkodó európai monarcha. Ismert melléknevei: „a Napkirály” („Le Roi-Soleil”- ejtsd: lö ruá szolej), és „Louis le Grand” - ejtsd: luí lö gran „(Nagy Lajos”). Az abszolutizmus klasszikus képviselője, szilárd egyeduralmat valósított meg a főnemesi ellenzék leverésével és a központosított államigazgatás bevezetésével. Uralma alatt a gazdaság és a kultúra jelentősen fejlődött. Franciaországot az európai nagyhatalmak sorába emelte. Személye a francia gloire(dicsőség - ejtsd: gloár) egyik szimbólumává vált.


Franciaország uralkodóinak listája; Franciaország történelme

Gallia; Frank Birodalom; Francia Forradalom; Napóleon

Háborúk; Csaták; Hugenották; Waterlooi csata; 1848. februári forradalom; Feketelábúak; Szuezi válság

Földrajzszerkesztés 

A Francia Riviéra vagy Azúr-part (franciául Côte d'Azur) a Földközi-tenger partvidékének Marseille-től Mentonig terjedő szakasza, melynek hosszúsága kb. 120 km. Provence-Alpes-Côte d’Azur régió része. Az elnevezés idegenforgalmi eredetű.


Folyói; Szigetei

La Manche; Genfi-tó; Normandia; Párizsi-medence; Mont Blanc; Doveri-szoros

A hónap képeszerkesztés 

Versailles-i kastély, Tükörgaléria
Gazdaság és közlekedésszerkesztés 
Franciaország közigazgatásaszerkesztés 
Magyar elnevezés Francia elnevezés Székhely Zászló
Aquitania Aquitaine Bordeaux Akvitánia zászlaja
Alsó-Normandia Basse-Normandie Caen Alsó-Normandia
Auvergne Auvergne Clermont-Ferrand Auvergne zászlaja
Bretagne Bretagne Rennes Bretagne zászlaja
Burgundia Bourgogne Dijon Burgundia zászlaja
Centre-Val de Loire Centre-Val de Loire Orléans Centre zászlaja
Champagne-Ardenne Champagne-Ardenne Châlons-en-Champagne Champagne-Ardenne zászlaja
Elzász Alsace Strasbourg Elzász zászlaja
Felső-Normandia Haute-Normandie Rouen Felső-Normandia zászlaja
Franche-Comté Franche-Comté Besançon Franche Comté zászlaja
Île-de-France Île-de-France Párizs Île-de-France zászlaja
Korzika Corse Ajaccio Korzika zászlaja
Languedoc-Roussillon Languedoc-Roussillon Montpellier Languedoc-Roussillon zászlaja
Limousin Limousin Limoges Limousin zászlaja
Loire mente Pays de la Loire Nantes Loire mente zászlaja
Lotaringia Lorraine Metz Lotaringia zászlaja
Midi-Pyrénées Midi-Pyrénées Toulouse Midi-Pyrénées zászlaja
Nord-Pas-de-Calais Nord-Pas-de-Calais Lille Nord-Pas-de-Calais zászlaja
Pikárdia Picardie Amiens Picardie zászlaja
Poitou-Charentes Poitou-Charentes Poitiers Poitou-Charentes zászlaja
Provence-Alpes-Côte d’Azur Provence-Alpes-Côte d'Azur Marseille Provence-Alpes-Côte d'Azur zászlaja
Rhône-Alpes Rhône-Alpes Lyon Rhône-Alpes zászlaja

Alain Prost (teljes nevén Alain Marie Pascal Prost; Saint-Chamond, 1955. február 24. – ) francia autóversenyző és volt Formula–1-es versenyző. 1980 és 1993 között 199 nagydíjon vett részt, mialatt 51 futamot és négy egyéni világbajnoki címet (1985, 1986, 1989, 1993) nyert, így csak Juan Manuel Fangio és Michael Schumacher tudott nála több világajnoki címet szerezni.


Sportolók: Focisták; Teniszezők

Rendezvények: 1900. évi nyári olimpiai játékok; 1924. évi nyári olimpiai játékok; 1924. évi téli olimpiai játékok; 1968. évi téli olimpiai játékok; Formula–1 francia nagydíj; 1998-as labdarúgó-világbajnokság; 2024. évi nyári olimpiai játékok

Kultúraszerkesztés 

A versailles-i kastély egy barokk épület, amelyet XIV. Lajos francia király építtetett. A kastély 1682-től egészen a Francia forradalomig, azaz 1789-ig a francia királyok lakhelye volt. Versailles egy kicsi falucska volt, majd miután XIV. Lajos felépíttette a kastélyt, ez lett a francia politikai élet központja. Ma Versailles már Párizs egyik külvárosa. Versailles mára az abszolút monarchia egyik jelképévé vált.

A Pont Neuf (magyarul Új Híd) a legöregebb híd, amely a Szajna folyót keresztezi Párizsban. A híd két különálló részből áll, az egyik része a Cité-szigetet köti össze a bal parttal, míg a másik része a szigetet a jobb parttal.

Építmények


Victor Hugo (Besançon, 1802. február 26.Párizs, 1885. május 22.) francia költő, regény- és drámaíró.

Élete és művészete szinte teljesen átfogta a 19. századot. Szellemi formálódására hatással voltak a napóleoni harcok, anyja királypárti és katolikus meggyőződése, családja utazásai Európában, ifjúkori olvasmányai, valamint költői kísérletei. Irodalmi példaképének François-René de Chateaubriand-t tartotta, az ő nyomán testvérével együtt 1819 és 1821 között egy irodalmi lapot szerkesztett Conservateur littéraire (Az irodalom védelmében) címen, amelyben főleg Lamartine és Chénier költészetét tárgyalták.
Költők, Írók


A cannes-i fesztivál (franciául: Festival de Cannes), 1947-49-ben cannes-i filmfesztivál, majd 2001-ig cannes-i nemzetközi filmfesztivál elnevezéssel, a világ legismertebb és legnagyobb presztízsértékkel bíró filmfesztiválja, melyet minden év májusának második felében tartanak Cannes-ban. A fesztivál fődíjáért, az Arany Pálmáért versenyző filmek vetítésének legfőbb helyszíne a Croisette körúton fekvő Fesztivál- és Kongresszusi Palota.

Filmművészet

Híres franciákszerkesztés 


Franciaország a WikiMédiánszerkesztés 
További portálokszerkesztés