Animal Rights
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Ez a szócikk (vagy szakasz) leginkább egy rajongói oldalra hasonlít. Segíts te is átírni a cikket, például a fölösleges vagy irreleváns listák, magasztalások, idézetek redukálásával, szükség szerint törlésével, illetve a szöveg átfogalmazásával úgy, hogy a cikk semleges nézőpontú legyen. |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Moby Animal Rights | ||||
stúdióalbum | ||||
Megjelent | 1996. szeptember 23. | |||
Stílus | punk, ambient | |||
Nyelv | angol | |||
Hossz | 72:53 (USA) 53:05 (Egyesült Királyság) | |||
Kiadó | Mute Records/Elektra Records | |||
Producer | Moby, Alan Moulder | |||
Kritikák | ||||
Moby-kronológia | ||||
| ||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Animal Rights az elektronikus zenész Moby negyedik stúdióalbuma.
Háttér
[szerkesztés]Az 1995-ös "Everything Is Wrong" egy eléggé sikeres album volt, és Moby sok pozitív visszajelzést kapott, kilépve ezzel a kevésbé ismert művészek sorából viszonylag nagyobb rajongótábort sikerült szereznie. Így vette a bátorságot, hogy készítsen egy punk rock albumot, ami szinte teljesen mentes a korábbi albumaira jellemző elektronikától.[1] Érdekes, hogy ahogy Moby eltávolodott az elektronikus műfajtól, úgy került nagyobb szerephez a műfaj egy újabb generációja, amit olyan előadók alkottak, mint a The Chemical Brothers, a The Prodigy vagy a Faithless.[1]
Mobytól nem állt távol ez a műfaj: már az előző albumán is szerepelt két szám, ami ebben a stílusban íródott ("All That I Need Is To Be Loved" és "What Love?"), valamint néhány kislemezének B-oldalán is szerepeltek ilyen szerzemények (mint például a Joy Division-feldolgozás "New Dawn Fades", ami az "I Like To Score" című albumon tűnt fel újra, vagy az "In My Life" című). Ezeken kívül az se elhanyagolható körülmény, hogy Moby a pályafutását punk rock zenekarokban kezdte (pl. "Vatican Commandoes" vagy "AWOL").
Az album belseje több képet és szöveget is tartalmaz (a borítón a két hetes művészt látjuk, amint a nagyapja a kezében tartja): egy esszét az emberi jogok fejlődéséről a történelem során, egy fogalmazást amiben bírálja az amerikai "CCA" ("Keresztény Koalíció") szervezetet, valamint egy oldalt tele "utolsó mondatokkal", mint "a kegyetlenség elfogadhatatlan", vagy "az emberektől nem várhatod el, hogy a világ sorsával törődjenek, ha magukat vagy a gyerekeiket se tudják mivel etetni".
Fogadtatás
[szerkesztés]Az album a megjelenésekor meglehetősen negatív visszhangot kapott, de az évek folyamán többen is dicsérték. Moby eddigi sikereit az elektronikus zenében érte el, így érthető volt a fogadtatás, amikor egy punk albummal állt elő, ami néhol ambient elemeket tartalmazott.
Douglas Wolk, a Salon.com szerkesztője szerint Moby az albummal "orra esett", és azt fűzi hozzá, hogy "valakinek meg kéne próbálnia meggyőzni Moby-t, hogy a gitárokat is halott állatokból készítik".[2] Stephen Thomas Erlewine, az AllMusic főszerkesztője szerint az „Animal Rights” egyike a „klasszikus bukás-albumoknak, úgy mint például Sinéad O’Connor „Am I Not Your Girl” című kiadványa”.[3] Mintha előre látta volna a kritikákat, Moby csak azt írta az album borítójába, hogy „kérlek, legalább egyszer hallgasd végig.”
Eric Härle menedzser szerint az album majdnem kettétörte Moby pályafutását nem csak azzal, hogy a rajongók többsége az elektronikus zene iránt volt elkötelezve, hanem azért is, mert a maradék rajongók se tudták, milyen ember Moby.[1] Hamarosan a zeneipar is úgy kezdett tekinteni rá, mint bukott csillagra.[1]
Az album a 31. helyet érte el a Billboard "Heatseekers" listáján.[4]
Számok
[szerkesztés]Minden számot Moby írt, kivéve a "That's When I Reach For My Revolver" címűt, ami egy Mission of Burma-feldolgozás.
Egyesült KIrályság-beli kiadvány
[szerkesztés]- "Now I Let It Go" – 2:08
- "Come On Baby" – 4:39
- "Someone to Love" – 2:51
- "Heavy Flow" – 1:54
- "You" – 2:33
- "My Love Will Never Die" – 4:32
- "Soft" – 3:57
- "Say It's All Mine" – 6:04
- "That's When I Reach for My Revolver" – 3:55
- "Face It" – 10:01
- "Living" – 6:59
- "Love Song for My Mom" – 3:40
- "Anima"* – 2:25
A *-al jelölt a japán kiadványon szereplő bónusz-szám.
USA-beli kiadvány
[szerkesztés]- "Dead Sun" -3:40
- "Someone to Love" -3:09
- "Heavy Flow" -1:55
- "You" -2:33
- "Now I Let It Go" -2:09
- "Come on Baby" -4:30
- "Soft" -3:54
- "Anima" -2:25
- "Say It's All Mine" -6:04
- "That's When I Reach for My Revolver" -3:55
- "Alone" -10:45
- "Face It" -10:00
- "Old" -3:06
- "Living" -6:58
- "Love Song for My Mom" -3:38
- "A Season in Hell" -3:57
Források
[szerkesztés]- ↑ a b c d Eric Härle. Kimbel Bouwman interjúja.. Interview with ERIC HÄRLE, manager at DEF for Moby, Sonique, Röyksopp - Mar 25, 2003. 2003. március 25. (Hozzáférés ideje: 2011. szeptember 29.)
- ↑ Douglas Wolk: Animal Rights. Salon. (Hozzáférés: 2011. szeptember 29.)
- ↑ Stephen Thomas Erlewine: Animal Rights - Moby. Allmusic. (Hozzáférés: 2011. szeptember 29.)
- ↑ Animal Rights > Charts & Awards. AllMusic. Rovi. (Hozzáférés: 2012. február 11.)