Ugrás a tartalomhoz

Leeuwarden

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Dokijo (vitalap | szerkesztései) végezte 2024. január 6., 17:16-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Nevezetességei)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Leeuwarden
Igazságügyi palota
Igazságügyi palota
Leeuwarden címere
Leeuwarden címere
Leeuwarden zászlaja
Leeuwarden zászlaja
Közigazgatás
Ország Hollandia
TartományFrízföld
PolgármesterGeert Dales
Irányítószám8900 – 8939
Körzethívószám058
Testvérvárosok
Lista
Liyang
Népesség
Teljes népesség93 765 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség1156 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság8,0 m
Terület84,10 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 53° 12′, k. h. 5° 47′53.200000°N 5.783333°EKoordináták: é. sz. 53° 12′, k. h. 5° 47′53.200000°N 5.783333°E
A Leeuwarden weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Leeuwarden témájú médiaállományokat.

Leeuwarden (Hallgat [leːwardə])) (frízül Ljouwert, stadsfries nyelven Liwwadden) város és alapfokú közigazgatási egység, azaz község Hollandia északi részén, a tizenegy történelmi fríz város egyike, Frízföld tartomány székhelye. Közigazgatásilag tíz szomszédos falu tartozik hozzá: Goutum, Hempens, Lekkum, Miedum, Snakkerburen, Stiens, Swichum, Teerns, Wirdum és Wytgaard.

Története

[szerkesztés]

Leeuwarden területe a 10. század óta lakott volt, sőt nemrég a 2. században épült házak romjai is előkerültek. 1435-ben kapott városi rangot. A középkorban fontos kereskedelmi központ volt, hiszen a Middelzee nevű öböl partján feküdt, ez azonban a 15. században kiszáradt, így a város is veszített jelentőségéből. 1901-ben a lakossága 32 203 fő volt.

A második világháborúban a német hadsereg megszállta a várost. 1945. április 15-én szabadította fel a kanadai páncélos sereg, a határozott parancs ellenére megostromolták az erősen védett várost és legyőzték a németeket, majd másnapra kiszorították őket.

Nevezetességei

[szerkesztés]

A belváros ismertebb épületei a Kanselarij (az egykori kancellária), a Waag (régi kereskedelmi központ), a Szent Bonifác templom és az Oldehove nevű ferde torony. Már a modern kort idézi az Achmea toronyház (egy biztosítótársaság székháza), ami a város legmagasabb épülete.

Leeuwarden ad otthont az ország legnagyobb marhavásárának, áldozócsütörtökön pedig Hollandia legnagyobb virágpiacát tartják itt. Ugyancsak itt rendezték meg minden év novemberében a Dominó Napot.

Oktatás

[szerkesztés]

Leeuwardenben több neves technikum van (hollandul HBO), mint a Van Hall Instituut (mezőgazdasági és biológiai), a Christelijke Hogeschool Nederland, új nevén Stenden University (gazdasági és oktatási) és a Noordelijke Hogeschool Leeuwarden (minden fontosabb szakággal foglalkozó). A város két regionális szakiskolának is otthont ad, a Friese Poortnak és a Friesland College-nek. A Fryske Akademy székhelye a városban van.

Bár saját egyeteme nincs a városnak, a wageningeni és a groningeni egyetemnek, valamint a Twente Egyetemnek is van itt kihelyezett tagozata. A szakiskolákban mintegy 16 ezer diák tanul, köztük egyre több külföldi.

Leeuwardenben indul és ér véget az Elfstedentocht nevű gyorskorcsolya-verseny, ami a tizenegy fríz várost érintve 200 km hosszan vezet. A versenyt csak akkor tartják meg, ha a csatornák befagynak, legutóbb 1997-ben, azelőtt 1985-ben és 1986-ban. A városi futballcsapat, a Cambuur Leeuwarden a holland futball-liga első osztályából a 2008/2009-es szezonban esett ki. Stadionja 1995-ben nyílt meg.

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]


Előző:
Aarhus, Páfosz
Következő:
Matera, Plovdiv