Atia Balba Caesonis
| Atia Balba Caesonis | |
.jpg) | |
| Született | i. e. 85 ókori Róma |
| Elhunyt | i. e. 43 (41-42 évesen)[1] nem ismert |
| Állampolgársága | római |
| Házastársa |
|
| Gyermekei | |
| Szülei | Iulia Caesaris Marcus Atius Balbus |
| Sírhelye | Augustus mauzóleuma |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Atia Balba Caesonis témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Iulia Caesaris három lányt szült praetori rangú férjének, Marcus Atius Balbusnak, akik mind az Atia Balba nevet viselték, ezért őket sorban a Prima, Secunda és Tertia jelzővel különböztetik meg. Caesar unokahúgai voltak, másodikuk (Secunda) Atia Balba Caesonia lett a később Augustusként császári trónra jutó Caius Octavius anyja.
- Atia Balba Prima volt Quintus Pedius, Kr. e. 43. consuljának felesége. Unokája, szintén Quintus Pedius, süket festő volt, akit nagyra becsült Augustus, és 13-ban halt meg.
- Atia Balba Caesonia (Kr. e. 85 – Kr. e. 43) Macedonia provincia kormányzójához, Caius Octavius senatorhoz ment feleségül, akinek két gyermeket is szült: Octavia Minort – Marcus Antonius feleségét – és Octavianust. Kr. e. 59-ben Octavius elhunyt, Atia pedig feleségül ment Lucius Marcius Philippushoz, Kr. e. 56. Caesar-párti consuljához. Philippus nagyon szerette mostohagyermekeit is, és ő szervezte meg Octavia első házasságát Caius Claudius Marcellus consulhoz és senatorhoz. Atia is gondos anya volt, emellett mély vallásosság jellemezte. Caesar halálakor kétségei támadtak afelől, hogy fia valóban jogos örökös-e. Kr. e. 43-ban hunyt el, Octavianus első consulságának évében, aki temetésekor a legnagyobb megtiszteltetésekben részesítette.
- A Iuliának is nevezett Atia Balba Tertia, Lucius Pinarius anyja.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 29.)
- ↑ a b http://www.strachan.dk/family/attius.htm
- ↑ Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 10.)
- ↑ Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 10.)
Források
[szerkesztés]- Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology. Szerk.: William Smith. Boston, C. Little & J. Brown, 1867.
Elérhető a Michigani Egyetem Könyvtárának honlapján: I. kötet (A–D); II. kötet (E–N); III. kötet (O–Z).
