Herencsvölgy
| Herencsvölgy (Hriňová) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Gyetvai | ||
| Rang | város | ||
| Első írásos említés | 1890 | ||
| Polgármester | Rudolf Gonda | ||
| Irányítószám | 962 05 | ||
| Körzethívószám | 045 | ||
| Forgalmi rendszám | DT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 7182 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 63 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 669 m | ||
| Terület | 126,49 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 34′, k. h. 19° 31′48.566667°N 19.516667°EKoordináták: é. sz. 48° 34′, k. h. 19° 31′48.566667°N 19.516667°E | |||
| Herencsvölgy weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Herencsvölgy témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Herencsvölgy (szlovákul: Hriňová, németül: Hrinau) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Gyetvai járásban. 2001-ben 8289 lakosából 8170 szlovák volt.
Fekvése
Losonctól 37 km-ra északra a Szalatna partján fekszik. Fehérvíz, Felsőherencs, Kisszalánc, Nagyszalánc, Szalatnahegy és számos hegyi telep tartozik hozzá.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint a város területén már a bronzkorban éltek emberek. A 13. századtól a terület a véglesi váruradalomhoz tartozott. Írott forrásban 1393-ban mint királyi birtokot említik először. A környék betelepülése a 15. század második felében lett egyre nagyobb méretű. Gyetva 1638-ban lett önálló település és a mai Herencsvölgy ennek a részét képezte. Gyetva 1811-ben városi jogot kapott, ekkor indult meg igazán Herencsvölgy betelepülése is. Herencsvölgy 1891. szeptember 5-én lett önálló község, ami főként a helyi mezőgazdaság és üveggyártás fejlődésének köszönhető. Az új községhez csatolták a környező kisebb Krivec I a II, Slanec, Mangútovo, Štoliansko, Gondova jama, Biele Vody, Vrch Slatina, Magura, Snohy és Vrch dobroč településeket. Ekkor a településnek mintegy 6000 lakosa volt, szabálytalan és meglehetősen ritka beépítéssel. Az erdők kiirtásával azonban a mezőgazdaságnak egyre nagyobb terület szabadult fel, emellett az állattenyésztés volt a lakosság fő megélhetése. A 20. század elején a településen gőzfűrészüzem és a fa szállítására keskeny nyomtávú vasút is épült. 1910-ben 7418, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásához tartozott. A II. világháború után különösen a gépipar indult fejlődésnek. Herencsvölgy 1989. január 1-jén kapott városi rangot.
Nevezetességei
Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1947-ben épült neogótikus stílusban.
Külső hivatkozások
A Gyetvai járás települései | ||
|---|---|---|
|  | |
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal