Bátka

	Bátka
	; Bátka zászlaja
	; Bátka zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Rimaszombati
Rang	község
Polgármester	Mács Zoltán
Irányítószám	980 21
Körzethívószám	047
Forgalmi rendszám	RS
	Népesség
Teljes népesség	849 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	79 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	176 m
Terület	12,02 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 22′ 49″, k. h. 20° 10′ 02″48.380278°N 20.167222°EKoordináták: é. sz. 48° 22′ 49″, k. h. 20° 10′ 02″48.380278°N 20.167222°E
	Bátka weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bátka témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2011. június 28.) ezen a változaton alapul.

Bátka (szlovákul Bátka) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában, Rimaszombattól 11 km-re keletre a Balog jobb partján. Alsó- és Felsőbátkát 1906-ban egyesítették.

Története

1294-ben említik először, de a település valószínűleg már a 11. században is megvolt. Felsőbátka 1294-ben keletkezett azon a területen, melyet Tumbold Krispin kapott adományként. Első említése 1341-ben történt. 1414-ben Alsóbátkát "Also Bathka", Felsőbátkát "Felseubathka" néven említik. A bitokos Bátky családot 1294-től említik az oklevelek. Alsóbátka családjai közül 1389-ből a Myke család, 1550-ből pedig a Csont, a Fejes, a Gál, a Mács, a Szívos család ismert. A felsőbátkai családok közül a Vass családot érdemes említeni. Alsóbátkában kevés nemes volt, itt főleg jobbágyok éltek, közülük emelkedett a nemesek közé Szívos-család, akiknek I. Lipót király 1690-ben nemességet adott. Alsóbátkában hosszabb ideig a Kállay, a Bakos, a Szentmiklósi és a Bornemissza családnak voltak birtokai. Felsőbátka ezzel szemben úgynevezett kuriális falu volt, ahol jobbágyság alig élt, hanem inkább kisebb birtokokon gazdálkodó birtokosok. A nemesi családok közül a Bátky, a Kollát, a Csikó család érdemel említést. Külön ki kell emelni a Bornemissza családot, amely a II. világháborúig volt birtokos a faluban. A török támadások következtében a lakosság száma csökkent, 1715-ben csak 9 család lakott a településen. 1828-ban Alsóbátka 58 házában 497 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Felsőbátkának 19 háza volt 159 lakossal.

Vályi András szerint "BÁTKA. alsó Bátka. Elegyes falu Gömör Vármegyében, birtokosai több Uraságok, határbéli földgye termékeny, de tsekély legelője van, Rimaszombat piatzozásának helye, egy mértföldnyire, fája tűzre kevés, kaposztája, gyümöltsös kertyei jók, második Osztálybéli. Felső Bátka. Magyar falu Gömör Vármegyében, Cziko, és más Uraknak birtokában, lakosai katolikusok, és reformátusok, kies helyen fekszik, középszerű tulajdonságai szerént, második Osztálybéli. " ^[2]

Fényes Elek szerint "Alsó-Bátka, magyar falu, Gömör- és Kis-Honth egyesült vgyékben, ut. p. Rimaszombathoz 1 mfdnyire: 28 kath., 473 ref., 28 evang. lak. Határa nagyobb részt sík és termékeny; rétjei a Balogh mentében jók; tölgyes erdeje derék. Itt számos nemesség lakik. F. u. többen. Felső-Bátka, magyar falu, Gömör- és Kis-Honth egyesült vgyékben, a Balogh vize mellett: 103 kath., 38 ref., 10 evang. lak. Határa hasonlit az Alsó-Bátkaiéhoz. Kastély. F. u. többen. Ut. p. Rimaszombat." ^[3]

1910-ben 475, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott.

Nevezetességei

Református temploma a 19. század elején épült klasszicista stílusban, 1908-ban átépítették.
Felsőbátkán áll a Bornemissza család 1895-ben épített neoklasszicista kastélya, sokáig raktárként szolgált, de 2000-ben felújították.
A községháza előtt álló kopjafa a falu múltjának és a magyar államiság ezredik évfordulójának állít emléket.

Híres emberek

Itt született 1835-ben Bényei István színigazgató, újságíró. A "Ludas Matyi" című humoros lap, majd a "Színészek Lapja" folyóiratok szerkesztője.
Itt született 1931. április 18-án Mács József író, publicista, szerkesztő, műfordító^[4].

Külső hivatkozások

Források

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Tóth László (szerk.): Szlovákiai magyar írók arcképcsarnoka, SZMIT, 2009

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Tóth László (szerk.): Szlovákiai magyar írók arcképcsarnoka, SZMIT, 2009

[1]

[2]

[3]

[4]