Felső-Ausztria
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Felső-Ausztria (Oberösterreich) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Székhely | Linz | ||
Legnagyobb város | Linz | ||
Kormányzó | Thomas Stelzer (ÖVP) | ||
ISO 3166-2 | AT-4 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1 490 279 fő (2020. jan. 1.)[1] | ||
Rangsorban | 3. | ||
Népsűrűség | 118 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 343 m | ||
Legmagasabb pont | Dachstein, 2995 m | ||
Terület | 11 981,92 km² | ||
Rangsorban | 4. | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Járásai | |||
Elhelyezkedése | |||
Felső-Ausztria weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Felső-Ausztria témájú médiaállományokat. |
Felső-Ausztria (németül Oberösterreich) 11 981,92 km²-es területével és 1,4 millió fős lakosságával Ausztria 4. legnagyobb tartománya. Németország, Csehország, Alsó-Ausztria, Salzburg és Stájerország határolja.
Közlekedés
Felső-Ausztrián az A8-as, A7-es, A25-ös, A9-es és az A1-es autópálya megy keresztül.
Földrajz
Nagytájak
Felső-Ausztriát 3 nagy természeti tájegységre lehet felosztani. Északtól dél felé haladva fedezhető fel ez a 3 részre tagolódás.
- A Mühlviertel a Dunától északra terül el, de egyes szakaszai a folyótól délre is megtalálhatóak. A Mühlviertel a bohémiai masszívum gránit- és gneiszplatójához tartozik.
- A Dunától délre terül el az Alpenvorland (Oberösterreichisches Alpenvorland). Ez a táj többnyire dombos, néhány helyen sík. A területen intenzív erdő- és legeltető gazdálkodás folyik.
- A tartomány délnyugati területe egyben a Salzkammergut legnagyobb része.
- A tartomány déli részén az Alpokkal találkozunk. Az Alpoknak ezen csoportja a Salzach és az Enns folyók között terül el (Salzburger-Oberösterreichische Alpen).
Hegységek
Az Alpok felső-ausztriai vonulatai így tagolódnak:
- Voralpen: Oberösterreichische Voralpen, Sengsengebirge, Reichraminger Hintergebirge, Salzkammergutberge és számos más csoport.
- Kalkhochalpen: Dachsteingebirge és Dachsteinmassiv; Totes Gebirge; Eisenerzer Alpen
Tavak
Az összes nagyobb felső-ausztriai tó a Salzkammergut vidéken fekszik:
Folyók
Történelem
A középkorban Felső-Ausztria nagy része a Stájer Hercegséghez tartozott. Először egy 1264-es oklevélben említik. Ekkor II. Ottokár egy vitatott területet felosztva kialakította az „Österreich ob der Enns” tartományt. Innen ered a magyar „Óperencia” szó. 1490-ben a régió hercegség lett. A későbbiekben a tartomány a Habsburg Birodalom része volt, de átmenetileg többször is megszállták a bajorok és a franciák is a napóleoni háborúk idején. 1918 óta az Osztrák Köztársaság része, kivéve az Anschluss időszakát, amikor néhány évig Németországhoz tartozott a terület.
Felső-ausztriai magyarok
Felső-Ausztriában számos magyar közösség él, akik a történelem folyamán különböző időszakokban vándoroltak be.[2]
Jegyzetek
- ↑ Bevölkerung am 1.1.2020 nach detaillierter Staatsangehörigkeit und Bundesland. (Hozzáférés: 2021. január 3.)
- ↑ Zelliger Erzsébet (2012): A magyar nyelv használata a felső-ausztriai diaszpóra körében.