India (település)
| India (Inđija / Инђија) | |||
 | |||
| A főutca és a katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Szerémségi | ||
| Község | India | ||
| Rang | község | ||
| Irányítószám | 22320 | ||
| Körzethívószám | +381 22 | ||
| Rendszám | IN | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 117 m | ||
| Terület | 44,6 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 02′ 57″, k. h. 20° 04′ 45″45.049167°N 20.079167°EKoordináták: é. sz. 45° 02′ 57″, k. h. 20° 04′ 45″45.049167°N 20.079167°E | |||
| India weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz India témájú médiaállományokat. | |||
India[1] vagy Ingyija (szerbül Инђија / Inđija) kisváros és község Szerbiában, a Szerémségi körzetben.
A község települései
(Zárójelben a szerb név szerepel.)
- Béska vagy Beska (németül Beschka, szerbül Beška)
- Čortanovci (Čortanovci)
- India (Inđija)
- Jarkovci (Jarkovci)
- Kereked vagy Kercsedin (németül Krtschedin, szerbül Krčedin)
- Lyukó (Ljukovo)
- Maradék (Maradik)
- Szalánkeménszőlős (Slankamenački Vinogradi)
- Újkarlóca vagy Szász (Novi Karlovci)
- Újszalánkamén (németül Neu-Slankamen, szerbül Novi Slankamen)
- Szalánkemén vagy Ószalánkemén (Stari Slankamen)
Fekvése
Belgrád és Újvidék között körülbelül félúton, a Szerémségben fekvő település.
Története
India nevét már 1455-ben említette oklevél mint a Sulyok család birtokát.
A középkori település nem a mai helyén, hanem attól valamivel északabbra állt.
A 16-18. században a török hódoltság alatt is lakott hely volt. Lakói nagyrészt szerbek voltak.
Az 1746-os adatok szerint 60 háztartást számoltak itt össze, 1791-ben pedig már 122 háztartásban 1054 lakos élt itt.
A 18. században főként szerbek, a 19. század elején már németek és csehek, majd a század vége felé magyarok is kezdtek itt letelepedni.
1860-tól India újra a Magyar Királyság része lett.
A 19. század közepén megindult itt az ipari fejlődés. Ekkor kezdte meg működését az első nagyobb gőzzel működő malom is, melynek kapacitása napi 10 autó búza volt. Téglagyár, majd 1876-ban bútorgyártás, a 20. században, a híres prémgyártás indult el, 1912-ben pedig szeszgyár épült, és az ipar fejlődésével együtt kiépült a vasút is.
A trianoni békeszerződés előtt Szerém vármegye Árpatarlói járásához tartozott.
Testvérvárosai
Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 785 | 7758 | 8566 | 13 525 | 17 892 | 21 843 | 26 247[2] |
Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 22 995 | 87,61 |
| Horvátok | 538 | 2,04 |
| Jugoszlávok | 530 | 2,01 |
| Ukránok | 375 | 1,42 |
| Magyarok | 219 | 0,83 |
| Montenegróiak | 131 | 0,49 |
| Cigányok | 60 | 0,22 |
| Macedónok | 60 | 0,22 |
| Szlovákok | 55 | 0,20 |
| Németek | 27 | 0,10 |
| Szlovének | 25 | 0,09 |
| Muzulmánok | 16 | 0,06 |
| Bolgárok | 15 | 0,05 |
| Oroszok | 12 | 0,04 |
| Bosnyákok | 10 | 0,03 |
| Románok | 5 | 0,01 |
| Bunjevácok | 5 | 0,01 |
| Albánok | 5 | 0,01 |
| Csehek | 2 | 0,00 |
| Japánok | 2 | 0,00 |
| Ruszinok | 1 | 0,00 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Jegyzetek
- ↑ A Földrajzinév-bizottság állásfoglalása: https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/6721/N%C3%8935.pdf?sequence=17
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
