Türr István híd
| Türr István híd | |
 | |
| Elhelyezkedése |  Magyarország, Baja |
| Áthidalt akadály | Duna |
| Funkció | közúti és vasúti híd |
| Legnagyobb támaszköz | 103,48 m |
| Nyílások száma | 7 |
| Teljes hosszúsága | 582 m |
| Sávok száma | 1 vasúti vágány, 2×1 közúti sáv, 1 járda, 1 kerékpárút |
| Elhelyezkedése | |
 Türr István híd
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 46° 11′ 35″, k. h. 18° 55′ 37″46.193005°N 18.926924°EKoordináták: é. sz. 46° 11′ 35″, k. h. 18° 55′ 37″46.193005°N 18.926924°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Türr István híd témájú médiaállományokat. | |
A bajai Türr István híd Bajánál biztosít közúti és vasúti kapcsolatot a Dunántúl és a Duna-Tisza-köze között. A legdélebbi magyarországi Duna-híd. Gyakran csak „bajai hídnak” nevezik.
A híd 1906–1908 között épült, ekkor ez volt az egyetlen vasúti híd Budapesttől délre, (Megjegyzendő, 1912-ben megépült a Gombos-Dálya közötti vasúti híd is.) Magyarországon belül ez ma is igaz, mióta 2001-ben megszűnt a vasúti forgalom a dunaföldvári hídon. 1944-ben elpusztították, de stratégiai szerepe miatt hamar megkezdték az újjáépítését, így 1950-ben újra átadták a forgalomnak. A megnövekedett személygépkocsi-forgalom kiszolgálására 1988-ban a konzolok csonkjaira két oldalkonzolt építettek, ezután a 3,5 tonnánál könnyebb közúti járművek külön sávon közlekedhettek, ezt 1990. augusztus 30-án adták át, viszont a tehergépkocsiknak továbbra is a vasúti pályát kellett igénybe venniük, ami időnként nagy torlódásokat okozott, a megterheléstől a középső pálya egyre gyakrabban szorult javításra, a híd átépítése elkerülhetetlenné vált, amire 1998–1999-ben került sor, és 1999. október 21-én adták át a forgalomnak.[1][2] Ekkor választották ketté a közúti és a vasúti forgalmat. Azóta 80 km/h sebességgel haladhatnak át rajta a vonatok.
A háború után a Dunába roskadt híd roncsai új életre keltek, az ország másik végében, egy másik folyón. Az 1949-ben Jakab Sándor és Kopácsi József által tervezett, a Mélyépítő és Mélyfúró Vállalat által kivitelezett, Gibárt és Encs közötti közúti Hernád-híd acélanyagának 70%-a ugyanis a bajai hídból való.
A híd az 1480,22. folyamkilométernél[3] található, a hídnyílás magassága bal oldalon 8,71 méter, jobb oldalon 8,40 méter, a hajózható hídnyílás szélessége 60 méter. Egy négynyílású mederhídból és egy háromnyílású ártéri hídból áll.
Nevét a város szülöttjéről, Türr Istvánról kapta.
1921. november 1-jén a híd bal parti hídfőjénél szállt hajóra, és ment végleg száműzetésbe az utolsó magyar király, IV. Károly.
Galéria
-
A meder feletti szakasz -
A híd alulról -
Egy görgő gyári jelekkel (Diósgyőr, 1949.01.21.) -
Egy hőtágulási hézag -
A híd a Sugovica kiágazása felől -
Sárbogárdra közlekedő vonat a hídon
.jpg)
Jegyzetek
- ↑ Tolnai Népújság 1990. 08. 30.
- ↑ maeponline.hu
- ↑ https://bataszek.hu/files/tartalom/ertektar/72.pdf
Irodalom
- Tóth Ernő dr. (szerk): Duna-hídjaink (Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, 2009) ISBN 978-963-88495-1-9
- Tóth Ernő dr.: 50 hídmérnöki konferencia – 1962–2009 (Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, 2009) ISBN 978-963-88495-0-2
- Gyukics Péter - Träger Herbert dr. - Tóth Ernő dr.: A Duna hídjai. A Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig (Yuki Studio, 2010) ISBN 978-963-87472-1-1
Külső hivatkozások
- Bajai Türr István Duna-híd – Pont-Terv Mérnöki Tervező és Tanácsadó Rt.
- [1]
