Torna vármegye
| Torna vármegye (13. század–1881) | |
| Ország | Magyar Királyság |
| Népesség | |
| Népesség | ismeretlen |
| Nemzetiségek | magyarok, szlovákok |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 618.04 km² |
| Térkép | |
 | |
| Torna vármegye térképe | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Torna vármegye témájú médiaállományokat. | |
Torna vármegye a Magyar Királyság legkisebb megyéjeként – kisebb megszakításokkal – a 13. századtól kezdve 1881-ig állt fenn. A vármegye területe szűkebb értelemben a Bódva völgyének felső szakaszára terjedt ki. Névadója a meredek hegyen álló tornai vár, mely a tatárjárás után épült.
Története
Eredetileg mint Tornai erdőispánság létezett. Újvár vármegyétől a 13. század folyamán különült el.
A 18. századtól kezdve többször is felmerült a csekély területű és népességű, a vármegyei közigazgatást racionálisan fenntartani nem képes megye önállóságának megszüntetése, aminek kézenfekvő módja a szomszédos Abaúj vármegyével való egyesítés volt. Erre első ízben II. József közigazgatási reformjai kapcsán került sor (1785–1790), másodszor az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni abszolutista kormányzás idején (1850–1860), utoljára és immáron a magyar országgyűlés által törvényesítve pedig 1881-ben egyesült a két megye Abaúj-Torna néven.
Torna vármegyéhez megszűnése előtt 42 község tartozott, melyek két járásba voltak beosztva: Felső (ebben volt Torna), és Alsó járásba.[1] 1881-ben közülük hetet Gömör és Kis-Hont vármegyéhez csatoltak, a többi az egyesüléssel létrejött Abaúj-Tornához került, ahol annak Tornai járását alkották Torna székhellyel, kiegészítve néhány abaúji településsel.
A trianoni békeszerződés 1920-ban az egykori 42 településből csak 21-et hagyott Magyarországon. Ezek továbbra is Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartoztak, de ennek székhelye a Csehszlovákiához került Torna helyett Bódvaszilas lett. A másik 21 községet, köztük az 1881-ben Gömörhöz csatolt hét falut Csehszlovákia kapta. Ma Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói és Kassa-vidéki járásához tartoznak.
1938 és 1944 között az első bécsi döntés alapján az egykori megye egész területe átmenetileg ismét Magyarországhoz tartozott, közigazgatási beosztása is az 1920 előttivel azonos volt.
A magyarországi rész 1950 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozik, azon belül az Edelényi járáshoz, 1984-től az Edelényi nagyközségkörnyékhez, majd 1994-től az Edelényi kistérséghez.
 |
 |
 |
Települések
Jegyzetek
- ↑ Fényes Elek: Magyarország leirása: 3. kötet – Pest, 1837, 340-344. o.
- ↑ a b A csehszlovák hatóságok 1964-ben Méhész, Szádelő és Szádudvarnok községeket Méhészudvarnok néven összevonták, majd 1990-ben Szádelő kivált onnan.
Források
- Katolikus lexikon
- Magyarország és Erdély, szerk. Hunfalvy János, Európa Kiadó reprint 1986. (Darmstadt, 1864) ISBN 963-07-4501-1
- Történelmi közlemények Abaúj-Torna vármegye és Kassa múltjából. - Kassa, 1910-1918
- Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 15–16. o. ISBN 963-05-6612-5
- Magyarország 1873. évi helységnévtára
Külső hivatkozások
- Tornavidék.info Archiválva 2012. július 12-i dátummal a Wayback Machine-ben – Turisztikai honlap
- Torna vármegye térképe 1427-ben[halott link]
