Amerikaiak
Amerikaiak | |||||||||||||||||||||||
Teljes lélekszám | |||||||||||||||||||||||
331,4 millió (2020)[1] | |||||||||||||||||||||||
Lélekszám régiónként | |||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||
Nyelvek | |||||||||||||||||||||||
Legalább 0,9%: angol, spanyol, kínai nyelvek Teljes lista | |||||||||||||||||||||||
Vallások | |||||||||||||||||||||||
Legalább 0,9%: keresztény (protestáns, katolikus, mormonok), zsidó, iszlám Teljes lista | |||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikaiak témájú médiaállományokat. |
Az amerikaiak az Amerikai Egyesült Államok állampolgárai vagy nemzetiséggel, de állampolgársággal nem rendelkező lakosai.[a][2][3] Az ország lakosai a világ sok részéről származnak, így az alkotmányban a nemzetiséget állampolgársághoz és hűségeskühöz köti, nem származáshoz.[4][5][6][7]
Etnikum
[szerkesztés]2020-as népszámlálás[8] | |||
---|---|---|---|
Nem latino, fehér amerikaiak (főleg európai amerikaiak, de észak-afrikai és közel-keleti amerikaiak is a kategóriában) |
57,8% | ||
Latino amerikaiak (főleg hispán amerikaiak, de brazil-amerikaiak is) |
18,7% | ||
Afroamerikaiak (fekete-afrikai amerikaiak) |
12,1% | ||
Ázsiaiak vagy ázsiai amerikaiak (kelet-, délkelet-, és dél-ázsiai amerikaiak) |
5,9% | ||
Őslakos amerikaiak | 0,7% | ||
Őslakos hawaii és csendes-óceáni népek | 0,2% | ||
Legalább két csoport | 4,1% | ||
Más | 0,5% |
Beszélt nyelvek
[szerkesztés]Az angol az ország de facto nyelve, bár szövetségi szinten nincs hivatalos nyelv. 2007-ben a lakosság 80%-a csak angolul beszélt otthon, amit a spanyol követett, 12%-kal. Az utóbbit tanulják egyben a leggyakrabban a második nyelvként az amerikai diákok. Az ország harminc államában hivatalos nyelv az angol, így vannak akik szerint szövetségi szinten is be kéne vezetni.
Hawaii államában a hawaii és az angol nyelv is hivatalos.[9] Új-Mexikóban törvény szerint az angol mellett a spanyol használatára is lehetőséget kell tenni a lakosok számára, annak ellenére, hogy egyik nyelv se hivatalos. Hasonló a helyzet Louisiana területén is, a francia és az angol nyelvvel.[10] Kaliforniában kötelezően kell léteznie egyes dokumentumoknak spanyolul is. Több területen is hivatalos nyelvnek számítanak a helyi őslakos nyelvek, mint Alaszkában, Dél-Dakotában, Guamon, Amerikai Szamoaán és az Északi-Mariana-szigeteken is
Nyelv | % | Lakosok száma |
---|---|---|
Angol | 80,38% | 233 780 338 |
Az összes nyelv, ami nem angol | 19,62% | 57 048 617 |
Spanyol | 12,19% | 35 437 985 |
Kínai nyelvek (kantoni és mandarin) | 0,9% | 2 567 779 |
Tagalog | 0,53% | 1 542 118 |
Vietnámi | 0,44% | 1 292 448 |
Francia | 0,44% | 1 288 833 |
Koreai | 0,38% | 1 108 408 |
Német | 0,38% | 1 107 869 |
Vallásuk
[szerkesztés]Vallás | % |
---|---|
Keresztény | 70,6 |
Protestáns | 46,5 |
Evangélikus | 25,4 |
Régi protestáns | 14,7 |
Fekete felekezetek | 6,5 |
Katolikus | 20,8 |
Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza | 1,6 |
Jehova tanúi | 0,8 |
Ortodox kereszténység | 0,5 |
Egyéb keresztény | 0,4 |
Nem keresztény vallások | 5,9 |
Zsidó | 1,9 |
Iszlám | 0,9 |
Buddhizmus | 0,7 |
Hinduizmus | 0,7 |
Más, nem keresztény vallások | 1,8 |
Vallástalan | 22,8 |
Nincs konkrét válasza | 15,8 |
Agnoszticizmus | 4,0 |
Ateizmus | 3,1 |
Nem válaszolt | 0,6 |
Diaszpóra
[szerkesztés]Amerikai állampolgárok sok országba emigráltak világszerte. Nagyobb amerikai közösségek élnek Argentínában, Ausztráliában, Brazíliában, Costa Ricán, Dél-Koreában, az Egyesült Arab Emírségekben, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Hongkongban, Indiában, Japánban, Kanadában, Kínában, Mexikóban, Németországban, Pakisztánban és Új-Zélandon. Annak következtében, hogy az ország lakosai eredetileg is sok helyről származnak, a kivándorló állampolgárok nem mindenképpen egy helyen összpontosulnak.[13] 2016-ban több, mint 9 millió amerikai állampolgár élt külföldön.[14]
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ Egyes amerikai külterületek lakosai amerikai nemzetiségűek, de nem rendelkeznek állampolgársággal.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2020-as amerikai népszámlálás
- ↑ Az Amerikai Egyesült Államok Törvénykönyve (8 USC; § 1401; § 1408; § 1452)
- ↑ U.S. nationals born in American Samoa sue for citizenship (angol nyelven). NBC News, 2018. március 28. (Hozzáférés: 2023. december 12.)
- ↑ Fernandez v. Keisler, 502 F.3d 337. cite.case.law. (Hozzáférés: 2023. december 12.)
- ↑ Permanent Allegiance Law and Legal Definition | USLegal, Inc.. definitions.uslegal.com. (Hozzáférés: 2023. december 12.)
- ↑ Christine Barbour – Gerald C. Wright: Keeping the Republic: Power and Citizenship in American Politics, 6th Edition The Essentials. 2013–01–15. ISBN 978-1-4522-4003-9 Hozzáférés: 2023. december 12.
- ↑ William Petersen – Michael Novak – Philip Gleason: Concepts of Ethnicity. 1982. ISBN 978-0-674-15726-2 Hozzáférés: 2023. december 12.
- ↑ A Breakdown of 2020 Census Demographic Data. NPR. (Hozzáférés: 2023. december 12.)
- ↑ Hawai`i State Constitution - Article 15. web.archive.org, 2007. július 5. [2007. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. december 13.)
- ↑ Susan J. Dicker: Languages in America. Internet Archive. 2003. ISBN 978-1-85359-651-3 Hozzáférés: 2023. december 13.
- ↑ US Modern Language Association. web.archive.org, 2007. december 1. [2007. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. december 12.)
- ↑ America's Changing Religious Landscape. The Pew Forum, 2015. május 12. [2019. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 12.)
- ↑ Dam, Andrew Van: Why have millions of Americans moved to these countries instead?. The Washington Post, 2022. december 23. (Hozzáférés: 2023. december 12.)
- ↑ CY by numbers. [2016. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. december 12.)