Bács (település)
|
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Bács (Бач / Bač) | |
.jpg) | |
| A Szent Pál római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bácskai |
| Község | Bács |
| Rang | városi jellegű település |
| Polgármester | Tomislav Bogunović (DP) |
| Irányítószám | 21420 |
| Körzethívószám | +381 21 |
| Rendszám | NS |
| Testvérvárosok | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 6087 fő (2002) |
| Népsűrűség | 55 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 92 m |
| Terület | 110,6 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 23′ 19″, k. h. 19° 14′ 07″45.388611°N 19.235278°EKoordináták: é. sz. 45° 23′ 19″, k. h. 19° 14′ 07″45.388611°N 19.235278°E | |
| Bács weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bács témájú médiaállományokat. | |
Bács (szerbül Бач / Bač, németül Batsch) város és községi központ Szerbiában, a Vajdaságban, Bácskában.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a magyar Bács személynévből ered, melynek előzménye az ótörök baga méltóságnév.
Fekvése
[szerkesztés]Újvidéktől 62 km-re északnyugatra, Zombortól 52 km-re délre, Palánkától 20 km-re északnyugatra fekszik.
A község települései
[szerkesztés]
Közigazgatásilag Bácson kívül még öt település tartozik a községhez (zárójelben a települések szerb neve áll):
- Bácsújfalu (Селенча / Selenča)
- Bácsújlak (Бачко Ново Село / Bačko Novo Selo)
- Bogyán (Бођани / Bođani)
- Palona (Плавна / Plavna)
- Vajszka (Вајска / Vajska)
Története
[szerkesztés]
Történeti források 1111-ben Bache néven említik először. Már a honfoglaláskor szláv vár állt itt, majd Bács vármegye székhelye lett. Fontos délvidéki város, 1072-ben ide telepítették a szerémi görög püspökséget, a 13.–14. században a Kalocsa-Bácsi Érsekség egyik székhelye, de székesegyháza 1351-ben leégett. Ferences temploma 1234-ben, rendháza 1734-ben épült. Várát 1192-ben említették először; egykori erődrendszer központja volt. 1158-ban II. Géza itt töltötte a húsvéti ünnepeket, Károly Róbert megerősíttette. Több országgyűlés színhelye, Hunyadi Mátyás és II. Ulászló kedvelt tartózkodási helye. Később török közigazgatási székhely.
A vár a Rákóczi-szabadságharc alatt pusztult el, azóta rom, habár 1980 óta elindultak felújítások, rendbe tették a tornyot, nyáron vannak rendezvények is.
A településnek 1910-ben 3908 lakosából 1888 német és 719 magyar volt.
A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Hódsági járásához tartozott.
1941-1944-ben újra Magyarország része lett, 1945-ben pedig visszakerült Jugoszláviához. Ekkor német lakosságát kitelepítették, s helyükre szerbeket költöztettek.
Népesség
[szerkesztés]Demográfiai változások
[szerkesztés]| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 5158 | 6094 | 6321 | 5916 | 5994 | 6046 | 6087 | 5399[1] |
Etnikai összetétel 2002-ben[szerkesztés]
|
Etnikai összetétel 2011-ben[szerkesztés]
|
Látnivalók
[szerkesztés]
- Bácsi vár: a Szent Pál templom közelében, a Mosztonga nevű folyón keresztül közelíthetjük meg. A vár a mohácsi ütközet után, 1526 októberében török kézre került, de 1687-ben visszafoglalták. 1704. július 8-án II. Rákóczi Ferenc hadai ostrommal bevették s felgyújtották, azóta romokban hever.
- Szent Pál barokk stílusú római katolikus templom: a valamikori bácsi káptalan és a bácsi érsekség székhelye. A plébánia a 11. század óta fennáll, 1688-ban újraalapították. A templom névadója Szent Pál apostol. A templomot 1773-ban emelték, és 1780-ban fejezték be. A torony 1923-ban lett újjáépítve. A templom 1937-ben és 1960-ban fel lett újítva. A templom méretei: hossza 50,5 m, szélessége 25,25 m, magassága 17 m, a torony 60 m magas. Négy harangja közül a legnagyobb 1100 kg, a legkisebb 175 kg. Az anyakönyvet 1713-óta vezetik.
- Ferences templom: a templom névadója Nagyboldogasszony. Régen a templomos lovagok temploma lehetett, a 13. századtól ferencesrendi templom. Ez a legrégibb templomépület egész Bácskában. Több ízben is újjá lett építve, de láthatóak a 13. században épült falmaradványok. A templom mai méretei: hossza 42 m, szélessége 14 m, magassága 10 m, a torony magassága 35 m.
- "Hamam" török fürdő romjai
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt hunyt el 1501-ben Váradi Péter kalocsai érsek, humanista tudós
- Itt született 1854. október 24-én Déri Miksa mérnök, feltaláló, erőmű építő, a párhuzamos kapcsolású, az öngerjesztésű váltakozó áramú generátor, valamint a transzformátor egyik szabadalmaztatója.
- Itt született 1852. december 10-én Déri Frigyes műgyűjtő, selyemgyáros, aki 1916-ban Bajának, majd a trianoni döntés után 1920-ban Debrecennek ajándékozta gazdag gyűjteményét.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
[szerkesztés]- A 2011/es népszámlálás adatai: http://pod2.stat.gov.rs/ObjavljenePublikacije/Popis2011/Nacionalna%20pripadnost-Ethnicity.pdf
- Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Bács-Bodrog vármegye I. Bács-Bodrog vármegye községei. Bács város, 33–36. oldal [1]
- Fóti Miklós – Pánya István, Bács mezőváros középkori és kora újkori térszerkezete/The urban spatial structure of the medieval and early-modern-period Bács town. Belvedere Meridionale 4 (2022) 73–101.
További információk
[szerkesztés]- Bács község hivatalos honlapja
- Thomka Orsolya – Kurcz Ádám István – Tóth Anikó: Délvidék – A Vajdaság és Belgrád. Bácska, Bánság, Szerémség és az Al-Duna. Ketzal Kiadó Kft. Budapest, 2010 (Magyar szemmel sorozat) Bács története 61–64. oldal Archiválva 2022. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
