Ugrás a tartalomhoz

Végfelhasználói licencszerződés

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(EULA szócikkből átirányítva)

A végfelhasználói licencszerződés (angolul: end user license agreement, röviden EULA) egy szolgáltatás szerzői és használói közti kapcsolatot leíró szerződés.

Jogi szerepe

[szerkesztés]

A végfelhasználói licencszerződés nem szükséges dokumentum. Ez egy opcionális dokumentum, mely a felhasználónak egy szolgáltatás használatát korlátozza.

Ez egy egyoldalú szerződés. A felhasználó elfogadhatja vagy elutasíthatja, de nem tárgyalja meg tartalmukat a szerzővel.

Mint minden szerződés, a használat általános feltételei a felhasználót és a szerzőt a tartalmuk betartására kötelezi.[1][2]

Használatuk az interneten

[szerkesztés]

A legtöbb webhely rendelkezik általános használati feltételekkel. Ezek tartalma meghatározza az oldal általános funkcióját, a használati módokat és a felhasználók által betartandó szabályokat.

Ez egy önálló ablakot vagy weblapot jelent, ahol a felhasználó a belépéssel vagy a részvétellel elfogadja a feltételeket. Az elfogadás gyakoribb, ahol egy négyzetet kell csupán bejelölni.[3]

Eltérések a kereskedelmi szerződésekhez képest

[szerkesztés]

A végfelhasználói licencszerződések egy szolgáltatás felhasználását korlátozzák, a kereskedelmi szerződések kereskedelmi viszonyt korlátoznak.

Az interneten a végfelhasználói licencszerződéseket használhatják a kereskedelmi és a nem kereskedelmi webhelyek is, melyek célja a webhely használatának korlátozása. Ezek nem kötelezőek. Ezzel szemben a kereskedelmi szerződések csak kereskedelmi webhelyeken fontosak, melyek célja a kereskedelmi viszony korlátozása. Ezek jogi kötelezettségeket jelentenek minden kereskedelmi webhelyen.

Helyzete

[szerkesztés]

Németország

[szerkesztés]

Németországban a végfelhasználói licencszerződések csak akkor részei a szerződésnek, ha azok a szoftver eladója és vásárlója közt már a vásárláskor elfogadtatnak. Ez kötelezővé teszi a szerződéskötéskori tudomásulvételt. A vásárlónak csak a vásárlás után (például telepítéskor vagy a csomagolásban nyomtatott formában) tett licencszerződések nem érvényesek a vásárlóra. Ez akkor is érvényes, ha a vásárló telepítéskor az „Elfogadom a licencszerződést” vagy hasonló állításokba beleegyezik, ha a szoftver ellenkező esetben a telepítést megakadályozza (amit általában megtesz).[4][5]

Még ha a licencfeltételek a vásárláskor egyeztetve vannak (például online vásárláskor megfelelő, jól látható jelzéssel, vagy a teljes feltételek csomagoláson való feltüntetésével), korlátozható az érvényességük. Ekkor általános kereskedelmi feltételekről van szó, melyek a tartalomkorlátozásnak a német polgári törvénykönyv AGB-szabályzásai révén kitettek.

Ausztria

[szerkesztés]

Az osztrák és a német jogrendszerek hasonlóságai miatt Ausztriában is hasonló a helyzet a németországihoz. Ez azt jelenti, hogy Ausztriában is a szerződéskötés előtt kell láthatóvá tenni a végfelhasználói licencszerződést.

Ha a későbbi felhasználó e licencet nem a szerződéskötés után kapja meg, a szerződés előtti magyarázati kötelezettségek megsértéséről van szó (latinul: culpa in contrahendo). Egy ilyen kötelezettségsértés esetén a szerződésben később bekövetkező változás, mint amilyen egy vásárlás után mutatott végfelhasználói licencszerződés, általában érvénytelen.

Kritikák

[szerkesztés]

A végfelhasználói licencszerződés kritikái közé tartozik a legtöbb felhasználó által nehezen érthető jogi szaknyelven, kis betűkkel írt szöveg. E szövegek általában nagyon hosszúak, és kevés ember olvassa végig. Sok kezdeményezés jött létre a felhasználó által elfogadott feltételek magyarázatát.[6][2]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Valérie Sédallian (2012). „Les conditions générales d’utilisation ont-elles une valeur juridique ?” (francia nyelven). 
  2. a b Cliquer sur « installer » ? L’inacceptable prise d’otage de 1,72 milliard d’internautes (angol nyelven). The Conversation. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  3. Viviane Gelles: CGV : l'avenir de la case à cocher (francia nyelven). Jurisexpert, 2012. október 4.
  4. Fred Andresen, Ulrich Bantle: Fallstricke im End User License Agreement – Ich seh dich nicht. In: Linux-Magazin. 03, 2007.
  5. Karsten Violka: Entfesselt. In: c’t. 03, 2006
  6. Vous ne lisez pas les conditions générales d'utilisation ? Cette IA le fait pour vous (francia nyelven), 2018. február 18. (Hozzáférés: 2020. február 5.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Conditions générales d'utilisation című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Endbenutzer-Lizenzvertrag című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
  • Frank A. Koch: Handbuch Software- und Datenbankrecht. Springer, 2003, ISBN 3-540-00016-X.
  • Frank A. Koch: Computer-Vertragsrecht. 6., teljesen újraszerk. kiadás. Haufe, 2002, ISBN 3-448-04813-5.
  • Jochen Marly: Softwareüberlassungsverträge. 4., újraszerkesztett és bőv. kiadás. Beck, München 2004, ISBN 3-406-48785-8.
  • Clemens Mayer-Wegelin: Käuferrechte bei Computerspielen – Technische Kopierschutzmaßnahmen und End User License Agreements. JurPC Web-Dok. 28/2009
  • Claus-Dieter Müller-Hengstenberg: BVB/EVB-IT-Computersoftware. 6., szerk. és bőv. kiadás. Schmidt, Berlin 2003, ISBN 3-503-07052-4.
  • Jochen Schneider: Handbuch des EDV-Rechts. 3., nagyrészt átírt és bővített kiadás. Schmidt, Köln 2003, ISBN 3-504-56024-X.
  • Georg F. Schröder: Softwareverträge. 2. kiadás. Beck, München 2002, ISBN 3-406-48951-6.
  • Bernd Tremml: Computerverträge für Hard- und Software. Planegg 1996, ISBN 3-8092-1155-9.