Ugrás a tartalomhoz

2015-ös milánói világkiállítás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(EXPO 2015 szócikkből átirányítva)
Expo Milano 2015
Hivatalos mottó: Nutrire il pianeta, energia per la vita
Angol mottó: Feeding the Planet, Energy for Life
Adatok
Ország Olaszország
VárosMilánó
Látogatók száma22 200 000
Idővonal
Esemény kezdete2015. május 1.
Esemény vége2015. október 31.
Nemzetközi kiállítások
ElőzőExpo 2010
KövetkezőExpo 2020
Speciális kiállítások
ElőzőFloriade 2012
KövetkezőExpo 2016
Honlapwww.expo2015.org

Az EXPO 2015 világkiállítást 2015. május 1. – október 31. között, Milánóban rendezték, a „Nutrire il pianeta, energia per la vita” olasz, illetve „Feeding the Planet, Energy for Life” angol nyelvű mottó köré szervezve (a mottó jelentése magyarul: táplálni a világot, energiát adni az életnek).[1] Ez a második milánói világkiállítás; az elsőre 1906-ban került sor.[1] Milánó a rendezés jogát 2008-ban a törökországi İzmirrel szemben nyerte el.[2]

Az olasz pavilon tükörterme
Az Expo "főutcája" (Decumano)


Részt vevő országok

[szerkesztés]

A részt vevő országok listája:[3]


Magyar vonatkozások

[szerkesztés]

Koncepció és programok

[szerkesztés]

A magyar pavilon jelmondata: „From the Purest Sources” (a. m. a legtisztább forrás(ok)ból).[4] A magyar részvétel központi koncepciója „az egészséges élelmiszer és életmód kölcsönhatása, a magas minőségű fizikai és szellemi táplálék elválaszthatatlan szimbiózisa”;[5] a biológiai sokféleség fenntartása mellett a jó ételekre, egészséges életmódra és az élelmiszerbiztonságra alapult.[4] A magyar jelenlét három fő téma köré szerveződött: az egészséges hagyományok, a vizek országa és a jövő öröksége.

A kiállítás ideje alatt minden hónapnak speciális tematikát határoztak meg: május az „egészséges hagyományok”, június a víz, július az örökségvédelem, augusztus és szeptember a magyar teljesítmények, október pedig a magyar–olasz kapcsolatok hónapja volt.

A pavilon programsorozatát konferenciák, mezőgazdasági, innovációs és élelmiszer-bemutatók, táncelőadások és táncházak, koncertek, művészeti kiállítások, népművészeti bemutatók és egyéb programok alkották.[5] A pavilonban bemutatták az újonnan kifejlesztett Bogányi-zongora második prototípusát.[5] A helyszínen magyar termékeket és ételeket is kóstolhattak a látogatók. Bemutatták a hazai természetes, ásvány- és termálvizeket, a hungarikumokat, Magyarország GMO-mentességét és a magyar élelmiszertermékek eredetének nyomonkövetésére szolgáló informatikai rendszer erényeit.[4]

A magyar pavilon 3 szinten, 1910 m2 alapterületen várta a látogatókat, az expo területének egyik frekventált helyszínén. A pavilonban 2015. május 1-jén, az expo központi megnyitójától kezdve elindultak a programok, de a hivatalos megnyitót csak 2015. június 5-én tartották.[5]

Pavilon

[szerkesztés]

A világkiállítás magyar pavilonjának tervezésére Szőcs Géza, a miniszterelnök főtanácsadója, a világkiállításért felelős kormánybiztos írt ki ötletpályázatot, amire több mint 40 látványterv érkezett.[6] A szakmai zsűri által kiválasztott legjobb pályaművekre a közönség is szavazhatott az interneten. 2014 januárjában végül a zsűri a „A Malom” fantázianevű tervet (Getto Tamás és dr. Hutter Ákos munkáját) nevezte meg győztesként, a második díjjal az „Alakor” jeligéjű pályázatot jutalmazták.[6] Az „Alakor” koncepció készítői Sárkány Sándor képzőművész, Ertsey Attila építész és Herczeg Ágnes kert- és tájépítész voltak.[7]

Az eredmény ellenére 2014 nyarán a zsűri elnöke, Szőcs Géza egy személyben úgy döntött, hogy a második helyezett terv alapján építik meg a magyar pavilont Milánóban.[8] Később a döntést azzal indokolta, hogy a nyertes terv a gyakorlatban nem megvalósítható, többek között a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt. A döntés és az eljárás széles körű tiltakozást váltott ki szakmai körökben,[9] a tervtől az építészkamara is elhatárolodótt.[10]

Magyar pavilon a milánói világkiállításon

A pavilon kialakításával különböző magyar kulturális szimbólumokat, a mezőgazdasági-tájművelési örökség elemeit és a természeti értékeket kívánta megjeleníteni, természetes anyagok felhasználásával, környezetbarát módon. A tervezés egyik alapelve volt, hogy az épület a kiállítást követően szétszerelhető és újrahasznosítható legyen.[11] A pavilon három részre tagolódott, két álló és köztük egy fekvő sámándob alakú részből állt, a középső részen tetőterasszal, az álló dobokon életfa motívummal.[12] Formája miatt a köztudatba is „Sámándob”-ként került be a terv, illetve az épület. Hivatalos megnevezése Milánóban „Életkert” volt.[11]

A pavilon végül a korábbi tervekhez képest módosított formában, csökkentett tartalommal valósult meg a világkiállítás helyszínén, a becslések szerint 2,3 milliárd forintból.[13] Visszaélésgyanús kifizetések miatt ellenzéki pártok feljelentést tettek hűtlen kezelés miatt.[14] A fél évig tartó expót követően a kormány a pavilon Magyarországra szállításáról és Karcagon történő újbóli felállításáról döntött. Azonban a magyar fél és az olasz építőcég közötti pénzügyi viták miatt az is felmerült, hogy az építmény Olaszországban marad; végül a tényleges bontásra és hazaszállításra csak 2 évvel a kiállítás után került sor.[14] [15] Sárkány Sándor szerint az épület fából készült részei időközben teljesen tönkrementek.[13]

A szerkezet hazahozott részeit egy karcagi telephelyen tárolták több éven keresztül, mivel forráshiány miatt az építkezés sokáig nem tudott elindulni. Az újjáépítésre közbeszerzést írtak ki, ami először eredménytelenül zárult a túl magas árajánlatok miatt. Később a kormány célzott pluszforrást biztosított a karcagi önkormányzatnak az építkezésre.[13] A jelentős mértékben átalakított Sámándobot végül 2024. februárban adták át, Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ néven. [16]

Az újjáépítés több mint 4 milliárd forintba került.[17] A tervező Sárkány Sándor többször is a hatóságokhoz fordult, 2019-ben többek között hűtlen kezelés miatt tett feljelentést, 2023-ban az Integritás Hatóságtól kérte az ügy kivizsgálását.[13] [18]

Egyéb

[szerkesztés]

2015. október 23-án Magyar Nappal ünnepelte az 1956-os magyar forradalmat az EXPO 2015.[19]

Az expo zárása után a két legnépszerűbb kiállítást Budapesten is bemutatta az Országos Széchényi Könyvtár. Így a magyar közönségnek is alkalma volt megtekinteni a Bíró László feltaláló előtt tisztelgő, illetve a Harry Houdinit megidéző kiállításokat.[5]

Galéria

[szerkesztés]

Pavilonok

[szerkesztés]
  • Csehország
    Csehország
  • Egyesült Királyság - a világkiállítás legjobb pavilonjának megválasztott épület. [20]
    Egyesült Királyság - a világkiállítás legjobb pavilonjának megválasztott épület. [20]
  • Kazahsztán
    Kazahsztán
  • Kína
    Kína
  • Malajzia
    Malajzia
  • Nepál
    Nepál
  • Olaszország
    Olaszország
  • Oroszország
    Oroszország
  • Vietnám
    Vietnám

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Expo Milano 2015 - Feeding the Planet, Energy for Life. (Hozzáférés: 2015. október 25.)
  2. ↑ L'Expo del 2015 su farà a Milano. (Hozzáférés: 2015. november 6.)
  3. ↑ expo2015. org Countries. [2015. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 2.)
  4. ↑ a b c Expo 2015|Hungary Archiválva 2015. november 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2015. november 7.)
  5. ↑ a b c d e szerk.: Beleznay Vera, Hegedűs Claudia, Erdei Boglárka: Milánóból jöttem. "Híres mesterségem címere..." – Expo 2015. Médiavilág Kiadó. ISBN 978-963-12-6826-3 
  6. ↑ a b A 2015-ös Milánói Világkiállítás magyar pavilonja. Építészfórum, 2014. január 15. (Hozzáférés: 2023. augusztus 28.)
  7. ↑ Az Alakor ötletgazda válasza az építészek tiltakozására - nem csak építészeknek. Építészfórum, 2014. június 6. (Hozzáférés: 2023. augusztus 28.)
  8. ↑ Expo magyar pavilon - Szőcs Géza kormánybiztos levele. Építészfórum, 2014. június 12. (Hozzáférés: 2023. augusztus 28.)
  9. ↑ ld. például az Építészfórum oldalon megjelent cikkeket és hozzászólásokat: [1]
  10. ↑ Expo 2015 Milánó. A Magyar Építész Kamara és a Magyar Építőművészek Szövetsége álláspontja, 2014. május 28. (Hozzáférés: 2023. augusztus 28.)
  11. ↑ a b Elkészült az Életkert Pavilon acélszerkezete: fából vaskarika?. Tervlap, 2015. március 26. (Hozzáférés: 2023. augusztus 29.)
  12. ↑ Ertsey Attila, Sárkány Sándor: ALAKOR - a 2015-ös Milánói Expo magyar pavilonjára kiírt pályázat második díjas terve. Építészfórum, 2014. január 20. (Hozzáférés: 2023. augusztus 29.)
  13. ↑ a b c d Zsilák Szilvia: Az Integritás Hatósághoz fordult a Sámándob tervezője: a karcagi újjáépítést milliárdos lopásnak tartja. Átlátszó, 2023. június 29. (Hozzáférés: 2023. augusztus 28.)
  14. ↑ a b Magyar pavilon a milánói világkiállításon. K-Monitor Adatbázis. (Hozzáférés: 2023. augusztus 28.)
  15. ↑ Földes András: Hihetetlen: Két év késéssel talán mégis hazahozzák a Sámándobot. Index, 2017. július 28. (Hozzáférés: 2023. augusztus 28.)
  16. ↑ Megnyílt a Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ. Karcagi Hírmondó, 2024. március 8. [2024. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
  17. ↑ Újabb 270 milliót költ az állam a sámándobra, így már négymilliárd ment el rá. Telex.hu, 2023. október 1.
  18. ↑ Erdélyi Katalin: A „Sámándob” tervezője feljelentést tett hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt. Átlátszó, 2019. október 22. (Hozzáférés: 2023. augusztus 28.)
  19. ↑ Hungary National Day at Expo Milano. Agenzia Italia, 2015. október 23. (Hozzáférés: 2024. március 22.)
  20. ↑ UK and Wolfgang Buttress Win "Best Pavilion" at Milan Expo 2015. ArchDaily, 2015. október 30. (Hozzáférés: 2024. március 25.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2015-ös_milánói_világkiállítás&oldid=27370361”