Ugrás a tartalomhoz

I. Rosztyiszlav kijevi nagyfejedelem

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(I. Rosztyiszláv kijevi nagyfejedelem szócikkből átirányítva)
I. Rosztyiszlav

Kijev nagyfejedelme
Uralkodási ideje
1154 novembere vége
ElődjeII. Izjaszlav
UtódjaIII. Izjaszlav
Kijev nagyfejedelme
Uralkodási ideje
1159 1161
ElődjeIII. Izjaszlav
UtódjaIII. Izjaszlav
Kijev nagyfejedelme
Uralkodási ideje
1161 1167. március 19.
ElődjeIII. Izjaszlav
UtódjaII. Msztyiszlav
Életrajzi adatok
UralkodóházRurik-dinasztia
Született1108
Kijev
Elhunyt1167. március 19.
Zaruba
NyughelyeKijev
1167. április 2.
ÉdesapjaI. Msztyiszlav
ÉdesanyjaSvédországi Krisztina
Testvére(i)
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Rosztyiszlav témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

I. Szent Rosztyiszlav Msztyiszlavics (oroszul: Ростислав Мстиславич), (1108[1]1167. március 19.[2]) kijevi nagyfejedelem 1154-ben, 1159-től 1161-ig és 1161-től haláláig.

Szmolenszki fejedelemsége

[szerkesztés]

Rosztyiszlav Msztyiszláv kijevi nagyfejedelem és felesége, Krisztina svéd hercegnő harmadik fia volt. Nagykorúvá válásakor apja a Szmolenszki fejedelemséget adományozta neki. Szmolenszkben hagyományosan erős volt a népgyűlés, a vecse befolyása, Rosztyiszlav pedig nem változtatott ezen a berendezkedésen. Jól működött együtt a polgársággal, képes volt befolyásukat a saját céljainak elérésre kihasználni. A krónikák alapján Rosztyiszlav a békés, szervező munkát kedvelte, fő célja Szmolenszk építése, gazdagítása, gazdaságilag a többi fejedelemségtől függetlenné tétele volt. Összehívatta a fejedelemség valamennyi városának és falvának képviselőit és beszámolójuk alapján összeíratta a településeket, az általuk használt földeket és termelt árukat, a kereskedelem helyzetét. Lelkes könyvbarát volt, Szmolenszkben a világi és egyházi irodalom nagy gyűjteményét állította össze.

Mindemellett Rosztyiszlav részt vett a nagyfejedelmi trónért vívott küzdelemben, ahol Izjaszlav bátyját támogatta; az oldalán harcolt 1147-1151-ben Jurij Dolgorukij ellen.

Kijevi nagyfejedelemsége

[szerkesztés]

Izjaszlav 1154 novemberében történt halála után annak társuralkodója, az idős Vjacseszlav Rosztyiszlavot hívta meg maga mellé a trónra. Novgorod (amelyet ebben az évben rövid ideig Rosztyiszlav kormányzott, miután a korábbi fejedelmet a nép elkergette; a tisztséget aztán átadta David fiának) és Rjazany elismerte vezetését, azonban Jurij Dolgorukij és a csernyigovi Izjaszlav is pályázott a trónra és Vjacseszlav 1154 decemberi (vagy 1155 eleji) halála után sereggel indultak Kijevbe. A szenioritási örökösödés szerint mindkettőjüknek erősebb volt a trónigénye mint Rosztyiszlavé, aki sebtében összeszedett csapataival a szmolenszki fejedelemség területén találkozott Jurijjal. Összecsapásra nem került sor, Rosztyiszlav elismerte nagybátyja elsőbbségét. Kijevet eközben elfoglalta Izjaszlav, de Jurij seregének közeledtére békésen visszavonult.

Jurij két évvel később, 1157-ben meghalt (feltehetően megmérgezték a bojárok) amikor már Rosztyiszlav és Izjaszlav készültek ellene a fegyveres fellépésre. Az új fejedelem Izjaszlav lett, aki azonban már a következő évben konfliktusba keveredett Jaroszlav halicsi fejedelemmel. Jaroszláv szövetségre lépett Rosztyiszlavval és annak unokaöccsével Msztyiszlav volhíniai fejedelemmel és közös erővel elűzték a kijevi uralkodót és helyét Rosztyiszlav foglalta el. A szmolenszki herceg nem akart önkényes trónbitorlónak látszani és előtte lebegett Jurij Dolgorukij példája is, ezért mielőtt elfogadta volna a trónt követeket küldött Kijevbe, Novgorodba és Szmolenszkbe, kérve a bojárokat, hogy ismerjék el nagyfejedelemségét.

Rosztiszlav és unokaöccse, Msztyiszlav a haldokló Izjaszlav előtt (Borisz Csorikov, 1836)

1159-ben seregeivel délre vonult, hogy visszafoglalja az irreguláris fosztogató csapatok által megszállt Olesje városát a Dnyeper alsó folyásánál. Távollétét kihasználva Izjaszlav a kunok segítségével pusztító betörést intézett a Szmolenszki fejedelemségbe. 1161 februárjában kun zsoldosaival együtt átkelt a befagyott Dnyeperen és meglepetésszerűen elfoglalta Kijevet, Rosztyiszlav pedig menekülni kényszerült. Azonban négy héten belül megérkezett a halicsi és volhíniai segítség, a kunok cserbenhagyták, így Izjaszlav helyzete tarthatatlanná vált és délnek menekült, ahol a kijevi vazallus úzok március 6-án megölték.

Rosztyiszlav uralkodása ezután meglehetősen nyugalmasan zajlott, különösen a korábbi évekkel való összehasonlításban. A nagyfejedelem mindig igyekezett elsimítani és békésen megoldani a felmerülő konfliktusokat. 1162-ben visszaverte a kunok úzok elleni támadását, ezután békét kötött a nomádokkal és Rurik fia feleségül vette a kán lányát. 1165-ben a Szmolenszki fejedelemséghez csatolta Vityebszket.

1166-ban a kunok megszállták a Dnyeper zúgóit és az orosz és bizánci kereskedőket fosztogatták. Rosztyiszlav követeket küldött az orosz hercegekhez, hogy gyűljenek Kijevbe csapataikkal együtt, majd a hatalmas sereggel a zúgókhoz vonult és biztosította a szabad kereskedelmet a hajózási szezon végéig.

1166-ban a novgorodiak elkergették fejedelmüket, Rosztyiszlav fiát, Szvjatoszlavot. A nagyfejedelem északnak indult, hogy megbékítse a város lakóit fiával. Szmolenszkhez érve a polgárok kedvelt fejedelmük elé mentek 300 versztával és ajándékokkal kedveskedtek neki. Útközben megbetegedett és nem tudta folytatni útját, ezért Velikije Lukiban fogadta a novgorodiak követeit és Szvjatoszlavot. Közbenjárására a bojárok elfogadták a fiát fejedelmüknek, egészen annak haláláig. Rosztyiszlav ezután visszaindult Kijevbe, Szmolenszkben állapota még rosszabbra fordult, de folytatta útját. 1167. március 14-én, útközben, Zaruba faluban érte a halál. Testét Kijevbe szállították, ahol a Szent Fjodor-kolostorban temették el. A pravoszláv egyház felvette a szentek sorába mint példás életű uralkodót, emléknapja március 14-én van.

Gyermekei

[szerkesztés]
  • Roman (†1180. június 14) kijevi nagyfejedelem
  • Rurik (†1212) kijevi nagyfejedelem
  • Szvjatoszlav (†1170) novgorodi fejedelem
  • David (1140 – 1197. április 23) szmolenszki fejedelem
  • Msztyiszlav (†1180. június 13.) novgorodi fejedelem

Lányai

[szerkesztés]
  • Jelena, feleségül ment II. Kázmér lengyel uralkodóhoz
  • Agafja, feleségül ment Oleg Szvjatoszlavics novgorod-szeverszki fejedelemhez
  • Agraféna (†1237), feleségül ment Igor Glebovics rjazanyi fejedelemhez
  • ismeretlen nevű lány, feleségül ment Msztyiszlav Rosztyiszlavics rosztovi fejedelemhez

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Az orosz wikipédia megfelelő oldalának adata
  2. Rurikids 8 (angol nyelven). Genealogy.eu. [2013. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 10.)

Források

[szerkesztés]
  • Соловьев С. М. История России с древнейших времен. – М.: «Мысль», 1988. Кн.1, т. 2.
  • Ср. летописи Ипатьевская, Никоновская, Лаврентьевская и Воскресенская
  • Беляев, «Лекции по истории русского законодательства»; его же, «Рассказы из русской истории» (т. IV)
  • «Дополнения к Актам Историческим» (I)
  • Голубовский, «История северной земли» (в «Сборнике студент. университета св. Владимира», вып. III)
  • Филарет, «Обзор русской духовной литературы» (1859)
  • H. Барсов, «Географические начала летописи»
  • Погодин, «Исследования, лекции и заметки» (VII)
  • Корсаков, «Меря и Ростовское княжество»

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Ростислав Мстиславич című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]


Előző uralkodó:
II. Izjaszlav
Következő uralkodó:
III. Izjaszlav
Előző uralkodó:
III. Izjaszlav
Következő uralkodó:
III. Izjaszláv
Előző uralkodó:
III. Izjaszlav
Következő uralkodó:
II. Msztyiszlav