Kútfalva
| Kútfalva (Cut) | |
.JPG) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Község | Kútfalva |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 517206 |
| Körzethívószám | 0x58[1] |
| SIRUTA-kód | 4124 |
| Népesség | |
| Népesség | 1054 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | < 3 (2011)[2] |
| Népsűrűség | 38,13 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 27,64 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 56′ 16″, k. h. 23° 39′ 54″45.937778°N 23.665000°EKoordináták: é. sz. 45° 56′ 16″, k. h. 23° 39′ 54″45.937778°N 23.665000°E | |
 | |
| Kútfalva weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kútfalva (románul: Cut, németül: Kokt) község Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Földrajz
[szerkesztés]Szászsebestől hat km-re délkeletre, a Nagy-Székás bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A 13. század végén vagy a 14. század elején települt szászsebesszéki szász falu volt. Első említései: 1291-ben még terra Kut, 1332-ben Kutis és 1438-ban Kuthfalu. A 16. században szász lakosságát románok váltották föl. 1761-ben 160 ortodox és 11 görögkatolikus család lakta. A 18. század második és a 19. század első felében a balázsfalvi püspökség uradalmi székhelye, 1865–1871-ben görögkatolikus esperesi székhely volt.[3] 1876-ban Alsófehér vármegyéhez csatolták. 1906-ban kisközségből nagyközséggé alakult.[4] Lakói megélhetésében jelentős részt vállalt a bortermelés. 1950 előtt nyolcvan, 1999-ben húsz hektáron műveltek szőlőt, főként járdovány fajtát.[5] 2004-ben vált ki Kelnek községből és szervezték önálló községgé.[6]
Népessége
[szerkesztés]- 1850-ben 1187 lakosából 1170 volt román és 16 cigány nemzetiségű; 1187 görögkatolikus vallású.
- 2002-ben 1254 lakosából 1253 volt román nemzetiségű és 1240 ortodox vallású.
Látnivalók
[szerkesztés]- Az ortodox parókia a Bethlen család udvarházaként 1730-ban épült. 2006 óta egy Ilie Moise etnográfusról elnevezett néprajzi kiállítás látható benne.
- Az Albini család síremléke.
Gazdaság
[szerkesztés]A faluban egy száz főt foglalkoztató bútorgyár működik.
Híres emberek
[szerkesztés]- Innen származott Septimiu Albini, a Tribuna szerkesztőjének családja. (A 46. számú ház volt a régi családi kúria.) Albinit itt is temették el 1919-ben.
- Itt született 1930-ban Elena Lidia Sfîrlea nyelvész.
Források
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
- ↑ Ciprian Ghișa: Structura administrativ-teritorială a Bisericii Greco-catolice din Transilvania. Studia Universitatis Babeș-Bolyai Historia 2006/2
- ↑ Belügyi Szemle 1906, 583. o.
- ↑ Csávossy György: Jó boroknak szép hazája, Erdély. Bp., 2002, 127. o.
- ↑ Legea nr. 84/2004 pentru înfiinţarea unor comune. Monitorul Oficial, 310. sz. (2004. április 7.)
.svg){kind=small}