Kővág
| Kővág (Chioag) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Alsótótfalu |
| Rang | falu |
| Községközpont | Alsótótfalu |
| Irányítószám | 417523 |
| SIRUTA-kód | 31164 |
| Népesség | |
| Népesség | 124 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 7[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 10′ 38″, k. h. 22° 09′ 12″47.177227°N 22.153381°EKoordináták: é. sz. 47° 10′ 38″, k. h. 22° 09′ 12″47.177227°N 22.153381°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kővág (Chioag), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Réz-hegység nyúlványai alatt, az Almás-patak mellett, Szalárdtól keletre fekvő település.
Története
[szerkesztés]A falut már 1421-ben említette a Csáky család levéltárának egy oklevele p. wolachalis Kewag néven, mint Csáky birtokot.
1489-ben Kewaagh, 1496-ban Kewag, 1625-ben Keö Vagh, 1692-ben Kővág, 1808-ban Kővág, Tyivag, 1913-ban Kővág néven írták. Első ismert birtokosai a Csákyak voltak, a 19. század közepén pedig a Latinovics család, a 20. század elején pedig Heinrich Rudolf volt a nagyobb birtokosa.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Bihar vármegyében, hegyektől körülövedzett dombos de forrásos helyen, 126 tót római katholikus, 300 görög katholikus lakossal, s anyatemplommal. Határa 1381 hold, ... Birja a gróf Csáky család
1910-ben 495 lakosából 60 magyar, 122 szlovák, 308 román volt. Ebből 153 római katolikus, 279 görögkatolikus, 37 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Szalárdi járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus temploma – 1855-ben épült
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901. ,
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}