Ugrás a tartalomhoz

Magyarmacskás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarmacskás (Măcicașu)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségKajántó
Rangfalu
KözségközpontKajántó
Irányítószám407208
SIRUTA-kód57029
Népesség
Népesség210 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság46 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság435 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 53′ 25″, k. h. 23° 34′ 07″46.890397°N 23.568545°EKoordináták: é. sz. 46° 53′ 25″, k. h. 23° 34′ 07″46.890397°N 23.568545°E
SablonWikidataSegítség

Magyarmacskás település Romániában, Kolozs megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Kolozsvártól északnyugatra, Szentmártonmacskás szomszédjában fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Árpád-kori település, nevét az oklevelek 1283-ban említették először Machkás néven.

1307-ben inferior Machkás elnevezéssel fordult elő az oklevelekben.

1310-ben Machkás néven írták nevét és ekkor már megnevezték Szent Márton-templomát is, mely a mai Szentmártonmacskással közös templom volt és a két falut egymástól csak egy patak választotta el, s mindkét falut a közös templom után nevezték akkor 'Szentmártonmacskás-nak.

1332-ben neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, és ekkor Lőrinc nevű papja is említve volt.

1334-ben Pál nevű papja 2 garas pápai tizedet fizetett.

1474-ben a Szucsáki család, Szucsáki Sandrin birtoka volt.

1504-ben Mérai Almádi Márton szerezte meg Csepegőmacskási néhai Almádi Mihály fia Mátétól.

1667-ben nevét már Alsómachás néven említették, valószínűleg ekkortájt válhatott két részre a falu: Alsó- és Felsőmacskásra.

1895-ben a régi Szentmárton templomot lebontották és újat építettek helyette.

A falunak nevet adó Szentmárton templom Magyarmacskás területén állt, s a két falu közösen használta. Középkori lakói katolikusok voltak, azonban a Reformáció idején reformátusokká lettek.

Magyarmacskás a trianoni békeszerződés előtt Kolozs vármegye Kolozsvári járásához tartozott.

1910-ben 617 lakosából 174 magyar, 443 román volt. Ebből 16 római katolikus, 449 görögkatolikus, 140 református volt.

Források

[szerkesztés]

Hivatkozások

[szerkesztés]