Ugrás a tartalomhoz

Pázmáneum

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a bécsi intézményről szól. Hasonló címmel lásd még: Pázmány Péter Katolikus Egyetem.
Ez a szócikk a bécsi intézményről szól. Hasonló címmel lásd még: Pázmáneum megállóhely.
Pázmáneum
Alapítva1623
AlapítóPázmány Péter
HelyAusztria, Bécs
Típusegyetem
Elhelyezkedése
Pázmáneum (Ausztria)
Pázmáneum
Pázmáneum
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 13′ 21″, k. h. 16° 21′ 24″48.222444°N 16.356750°EKoordináták: é. sz. 48° 13′ 21″, k. h. 16° 21′ 24″48.222444°N 16.356750°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Pázmáneum témájú médiaállományokat.

A Pázmáneum (Collegium Pazmanianum) a Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek által 1623-ban Bécsben alapított papnevelő intézet neve. Az intézet a külföldi magyar papság részére az elitképzés színhelye volt, amelyet az alapító Pázmány Péter jelölt meg alapító levelében. Az első alapító okmányt 1619. január 1-jén állította ki Pázmány Péter. Az esztergomi káptalannak adta az 1618-ban vásárolt házat Bécsben. A növendékek nem csak magyarok lehettek, hanem szlávok, németek és horvátok is. 1623. szeptember 20-án született meg egy újabb alapítólevél, ebben Pázmány bíboros a bécsi jezsuitákra bízta a szemináriumot.

Fekvése

[szerkesztés]

Bécsben, a 9. kerületi Boltzmanngassén álló palota, az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége mellett.

Alapítása

[szerkesztés]
A Pázmáneum épülete Bécsben 1900 körül, az alapító és a kápolna rokokó főoltára[1] képeslapon 1930 körül

Nem sokkal azután, hogy Pázmány Péter 1619-ben Nagyszombatban az ifjúság számára nevelőintézetet és papnevelőt alapított, Bécsben is létrehozott egy ilyen intézményt, közel 200 000 forintnyi költséggel. II. József 1784-ben az épületet siketnémák intézetévé alakíttatta, és a papnövendékeket átköltöztette a pozsonyi várba. Az épületet I. Ferenc magyar király 1803-ban visszaadta eredeti rendeltetésének.

Épülete

[szerkesztés]

Az ősi kollégiumi épület eladásának gondolata már 1882-ben felmerült. A Postgasse 11. szám alatti kollégium főépületét 1900-ban eladták. A Waissenhausgassén lévő telken Czigler Győző budapesti építész terve alapján 1899 nyarán kezdődött el az új, négyemeletes klasszicista stílusú egyetemi épület építkezése és 1900. október 1-jén nyílhatott meg az új kollégium. Bécs város magisztrátusa 1913-ban új utcanevet adott, így a Waissenhausgasse helyett Boltzmanngasséra változott a házszám érintetlenül hagyása mellett. A kápolna restaurálását 1979-ben kezdték el. A falfestményeket kenyérrel tisztították meg, és ahol szükséges volt, kifestették.

Mindszenty József menedéke

[szerkesztés]
Mindszenty József bíboros 1974-ben

Miután 1971-ben Mindszenty József elhagyta az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének épületét, Bécsbe ment, ahol október 23-ától a Pázmáneumban lelt menedékre. A kápolna az épület III. emeltén helyezkedik el. Az intézmény kápolnájában Mindszenty József bíboros gyermekeket is keresztelt és egy alkalommal 1973-ban esküvőt is tartott. A bíboros 1975. május 6-án hunyt el, habár Bécsben szándékozott sírjának a helyét megjelölni, az utolsó napon mégis Mariazellt választotta. A rendszerváltáskor rehabilitálták Magyarországon. Végakaratában így rendelkezett: „Amikor Mária és Szent István országa felett lenyugszik a moszkvai hitetlenség csillaga, holttestemet vigyék az esztergomi bazilika kriptájába”. 1991. május 4-én végakarata szerint, az esztergomi bazilika altemplomában temették el.

Ismert tanárai

[szerkesztés]

Ismert diákjai

[szerkesztés]
  • Almásy József (1898–1944) római katolikus pap
  • Altdorfer Károly (1916-1984) kanonok, teológiai tanár.
  • Andrássy István (1802–1890) kanonok
  • Ádám György (1912–1978) katolikus pap, a nyugaton élő papok főlelkésze, a Burg Kastl-i magyar gimnázium alapítója volt, később pápai prelátus
  • Jozef Ignác Bajza (1755–1836) kanonok, szlovák író
  • Balázs András (1869-1956) erdélyi magyar római katolikus lelkész, jogtörténész.
  • Bangha Béla (1880–1940) jezsuita szerzetes, teológus, író, Magyarország „sajtóapostola”
  • Báthy László (1861–1933) kanonok
  • Becskereky István (?-1742) plébános
  • Beke Antal (kanonok) (1838–1913) római katolikus pap, Fogarasy Mihály erdélyi püspök titkára, az erdélyi püspöki szentszék jegyzője és ülnöke
  • Bende Imre (1824–1911) katolikus pap, besztercebányai, majd nyitrai püspök
  • Beöthy István (1882-1979) pap, prépost
  • Berényi Zsigmond (1694–1748) pécsi püspök, Baranya vármegyei főispán
  • Beznák Mihály (1702-1774) választott püspök.
  • Bocsárdi Imre (17. század) diák (egyetlen megjelent munkája: Divinus Prometheus seu Spiritus sanctus. Bécs, 1672)[2]
  • Boga Alajos (1886–1954) tanár, kanonok
  • Bogisich Mihály (1839–1919) magyar zenetörténész, főpap, az MTA levelező tagja és a Szent István Akadémia tagja
  • Boltizár József (1821–1905) magyar római katolikus pap, esztergomi segédpüspök
  • Bonnaz Sándor (1812–1889) csanádi püspök
  • Böhm Károly (1853–1932) amerikai magyar katolikus pap, plébános, misszionárius, az „amerikai magyar katolikusok apostola”
  • Bubics Zsigmond (1821–1907) kassai püspök, művészettörténész, történész, az MTA tagja
  • Evarist Czaykowszki (1858-1934) pápai kamarás, pozsony-újvárosi plébános, pozsonyi kanonok
  • Cziriel Antal (1813–1873) teológus, gimnáziumi igazgató
  • Csáky Imre (1672–1732) bíboros, kalocsai érsek, költő
  • Császka György (1826–1904) szepesi püspök, kalocsai érsek
  • Cselka Nándor (1834–1897) pozsonyi, majd esztergomi kanonok, fölszentelt püspök
  • Csepregi Imre János (1876–1954) pápai kamarás és prelátus, eleki és makói plébános, szentszéki bíró
  • Csulen Márton (1823-1894) pap, a szlovák iskolahálózat fejlesztője
  • Daneczi György (1655–1685) jezsuita szerzetes
  • Daniss Zsigmond (1817–1863) pap, költő
  • Degen Jenő (1832–1877) plébános, egyházi író
  • Dolny István László (1637–1707) püspök
  • Dornis Gáspár György (1818–1873) ciszterci szerzetes, pap és gimnáziumi tanár
  • Dulánszky Nándor (1829–1896) székesfehérvári, majd pécsi püspök
  • Esterházy Imre Gábor (1689–1763) megyés püspök
  • Fellegi Viktor (1840–1904) magyar királyi közigazgatási ítélőbíró, pénzügyminisztériumi osztálytanácsos
  • Fischer-Colbrie Ágoston (1863–1925) kassai püspök
  • Foky Benedek (1697-1753) bencés szerzetes, vasvári káptalani kanonok, prépost, tatai címzetes apát.
  • Gerely József (1871-1915) pap, hittanár, minisztériumi előadó.
  • Gianone Egon (1910–1999) római katolikus pap, a Pázmáneum rektora
  • Grősz József (1887–1961) pap, szombathelyi püspök, kalocsai érsek
  • Gubasóczy János (?–1686) főpap
  • Győrffy István (17-1711) lőcsei apát, zselici címzetes apát.
  • Hamar Ernő (1828–1849) teológushallgató, 48-as főhadnagy
  • Hamvas Endre (1890–1970) csanádi püspök, kalocsai érsek
  • Hanuy Ferenc (1867–1953) egyetemi tanár, kanonok
  • Haskó Jakab (1622–1695) nyitrai püspök
  • Haugg Leó (1846–1910) plébános
  • Haulik György (1786–1869) teológus, bíbornok és zágrábi érsek, báni helytartó
  • Hász István (1884–1973) tábori püspök
  • Héderváry János (1620–1662) püspök
  • Hirschler József (1874–1936) katolikus plébános, kanonok, pápai prelátus, művészeti író
  • Huszár Elemér (1872–1960) pap, egyházi író
  • Ihász Gábor (1805–1880) magyar ciszterci szerzetes, pap, főgimnáziumi tanár, nyelvész
  • Illyés András (1639–1712) egyházi író, erdélyi katolikus püspök
  • Illyés István (1650–1711) nagyprépost, apát, kanonok és címzetes szendrői (szamandriai) püspök
  • Ipolyi Arnold (1823–1886) besztercebányai, majd nagyváradi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, az MTA igazgató tagja, a Kisfaludy Társaság tagja
  • Jantausch Pál (1870–1947) püspök, nagyszombati apostoli kormányzó
  • Jehlicska Ferenc (1879–1939) teológiai tanár és szakíró
  • Jurkovich Emil (1857–1936) tankerületi főigazgató
  • Kereszty Géza Viktor (1855–1926) tanár, pozsonyi kanonok
  • Király József esperes-plébános, újságíró, politikus, országgyűlési képviselő
  • Kis János (1821–1894) teológiai tanár, plébános
  • Samuel Micu Klein (1745–1806) román történész, nyelvész, teológus, filozófus
  • Klekner Alajos (1836-1920) jogász, jogakadémiai igazgató, műfordító.
  • Kmoskó Mihály (1876–1931) orientalista, klasszika-filológus, vallástörténész, az MTA levelező (1922) tagja
  • Koron Imre (1762–1800) párkányi plébános
  • Kovács Ferenc (1837–1899) apát-plébános, pápai prelátus, hittanár, néprajzi író, címzetes apát
  • Kovács Zsigmond (1820–1887) veszprémi és pécsi püspök, a magyar királyné kancellárja
  • Kölkedy Mihály (17. század – 18. század) pap, főesperes, egyházi író
  • König Mór (1822–1886) teológiai doktor és apátkanonok
  • Kraffszky József (1857–1923) esperes, kisdednevelési író
  • Kunszt József (1790–1866) kalocsai érsek
  • Laubhaimer Ferenc (1833–1888) teológiai doktor, pécsi apát-kanonok
  • Lönhart Ferenc (1819–1897) erdélyi katolikus püspök
  • Madarász István (1884–1948) kassai püspök
  • Magyar Imre (1791–1871) mezőgazdász, tanár, földbirtokos, városi képviselő
  • Magyary Pál (1857–1937) magyar történész, műfordító, egyházi író
  • Máriássy Gábor (1807–1871) katolikus püspök
  • Mártonffy György (1663–1721) erdélyi katolikus püspök
  • Meszlényi Gyula (1832–1905) szatmári püspök
  • Mészáros Ferenc (1794–1864) líceumi tanár
  • Mihalovics Ede (1866–1917) teológiai tanár
  • Mihalovics Zsigmond (1889-1959) katolikus pap, esztergomi kanonok (1944–1951), a budapesti karitász érseki biztosa (1931–1942), az Actio Catholca országos igazgatója (1932–1948), Budapest Székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának tagja (1923–1945), felsőházi tag (1942–1944)
  • Miskolczy János (1811–1871) nyitrai apát-kanonok, császári és királyi tanácsos
  • Misz Rudolf Antal (1871–1954) alesperes, iskolafelügyelő, címzetes apát
  • Mitterpacher Lajos (1734–1814) egyetemi tanár, az agrártudományok hazai úttörője
  • Nagy Pál (1750–1819) apát és prépost-kanonok
  • Nemecskay István (1792–1884) kanonok, prépost
  • Németh György esztergomi kanonok, választott püspök
  • Nyirő József (1889–1953) erdélyi magyar író, kilépett katolikus pap, politikus, újságíró
  • Okolicsányi János (1676–1736) váradi megyéspüspök
  • Oltványi Pál (1823-1909) egyházjogász, író, prépost, plébános.
  • Óriás Nándor (1886–1992) magyar ügyvéd, egyetemi tanár, Pécs díszpolgára
  • Orosz Alajos (1859–1911) teológiai doktor, főgimnáziumi tanár
  • Párvy Sándor (1848–1919) megyés püspök, a Szepesmegyei Történelmi Társulat elnöke
  • Perényi Károly (1762-1819) címzetes püspök, hétszemélynök.
  • Róbert Pobožný (1890–1972) katolikus pap, rozsnyói apostoli adminisztrátor
  • Pongrácz Gáspár (?–1766) esztergomi kanonok
  • Porubszky Géza Viktor (1887–1971) plébános, országgyűlési képviselő
  • Póka György (1916–1987) római katolikus pap, szombathelyi segédpüspök
  • Posilovics György (1834-1914) zágrábi érsek.
  • Rabcsek András (1712–1792) teológiai doktor, szepesi kanonok
  • Rajczy János (? – 1825) esperes, Bars vármegye táblabírája
  • Romhányi János (1865–1918) Nyitra vármegyei levéltáros
  • Rónay János (1824-1897) 1848-49-es honvédszázados, igazságügyminisztériumi főszámtanácsos.
  • Rózsafy Mátyás (1828–1893) magyar újságíró, az 1848-49-es magyar szabadságharc és az amerikai polgárháború katonája
  • Sbüll Ferenc (1825–1864) magyarországi szlovén katolikus pap és költő
  • Schirgl Endre (1811–1872) prépost-kanonok
  • Schnausz György kurtakeszi alesperes
  • Schopper György (1819–1895) rozsnyói püspök
  • Schönherr Gyula (1864–1908) történész, levéltáros, az MTA tagja
  • Schwarz-Eggenhofer Artúr (1890–1969) „ad nutum Sanctae Sedis” apostoli adminisztrátor (kormányzó)
  • Somogy Lipót Márton (1748–1822) szombathelyi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, egyházi író
  • Somogyi Antal (1892–1971) pap, művészettörténész, teológus
  • Spátay Gábor (1660 körül – 1722) kanonok, püspök
  • Spett Gyula (1851-1922) nagyprépost, egyházi író.
  • Steiner Fülöp (1839–1900) székesfehérvári püspök
  • Steixner Antal (1902–1987) várpalotai plébános
  • Sujánszky Antal választott püspök, esztergomi kanonok, író, költő, szerkesztő, a katolikus vallásos költészet művelője
  • Szabó József (1805-1884) püspök.
  • Szegedi Ferenc Lénárd (1614–1675) teológus, katolikus püspök
  • Szele Gábor (1824–1908) egri segédpüspök
  • Szentgyörgyi Ferenc (1616–1663) római katolikus püspök
  • Szentiványi Róbert (1880–1961) pap, egyházi író, könyvtáros, bibliográfus, egyetemi tanár
  • Széchényi György (1603/1605/1606–1695) csanádi, pécsi, veszprémi, majd győri püspök, kalocsai, később esztergomi érsek, prímás, egyházi író
  • Sztankovits János (1781–1848) győri püspök, udvari tanácsos, a vecsei praedialis szék főispánja
  • Jozef Tiso (1887–1947) szlovák pap és politikus, az első Szlovák Köztársaság elnöke
  • Tót Imre (1786–1865) esztergomi segédpüspök
  • Tóth János (1856–1907) tanár, a kis szeminárium kormányzója, címzetes kanonok
  • Vépi Benedek (?–1676) A Pázmáneum elvégzése után 1649-ben pápai plébános 1661-ben pozsonyi, majd 1662-ben esztergomi kanonok
  • Varga Mihály (1834–1906) prépost-kanonok
  • Vilt József Ignác (1738–1813) győri püspök
  • Rudolf Vimer (1863-1933) horvát katolikus pap, teológus, nyelvtudós, egyházi író, akadémikus, egyetemi tanár, a Zágrábi Egyetem rektora.
  • Wolkenberg Alajos (1871–1937) hittudós, egyetemi tanár, legitimista politikus
  • Zalka János (1820–1901) győri püspök
  • Zádori János (1831–1887) kanonok, a Magyar Sion illetve az Uj Magyar Sion című folyóiratok szerkesztője
  • Zichy Ferenc (1701-1783) győri püspök

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pázmáneum&oldid=27619173”