Poel

	Poel sziget (Insel Poel)
; Poel sziget címere	; Poel sziget zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Mecklenburg-Elő-Pomeránia
Járás	Nordwestmecklenburg járás
Alapítás éve	1163
Polgármester	Gabriele Richter
Irányítószám	23999
Körzethívószám	038425
Rendszám	NWM
Testvérvárosok	Lista Hammarö Municipality
	Népesség
Teljes népesség	2536 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	73 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	8 m
Terület	36,02 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 54° 00′, k. h. 11° 26′54.000000°N 11.433333°EKoordináták: é. sz. 54° 00′, k. h. 11° 26′54.000000°N 11.433333°E
	Poel sziget Pozíció Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
	Elhelyezkedése Nordwestmecklenburg járás térképén
	Poel sziget weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Poel sziget témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Poel egy község és egy Balti-tengeri sziget Észak-Németországban. A sziget a Wismari-öbölben fekszik. A székhelye Kirchdorf. Egy gát híddal összekötik a sziget a száraz földdel.

Települései

Brandenhusen
Einhusen
Fährdorf
Gollwitz
Hinter Wangern
Kaltenhof
Kirchdorf
Malchow
Neuhof

Am Schwarzen Busch
Seedorf
Niendorf
Oertzenhof
Timmendorf
Vorwerk
Wangern
Weitendorf
Weitendorf-Hof

Törtelem

12. Századtól a harmincéves háborúig

Poel adományozásáról legkorábban a Fahrdorf, egy Hartwig nevű brémai érsek által dokumentált okirat tesz említést. Ezt az adomány megerősítette 1173 Barbarossa császár is.

1210. a tized fele a lübecki városi, másik fele a mecklenburgi hercegi kincstárat illette.

1210. körül német telepesek érkeznek Poel-re és alapították a templomot, amelynek építését 1350. körül fejezték be.

1318-ban Mecklenburg hercege eladta a szigetet egy nemes családnak.

1614. és 1618. között építették a poeli erődet.

Harmincéves háború és svéd idő

1620.ban II. Gusztáv Adolf svéd király alálkozott II. Johann Albrecht mecklenburgi herceggel a kastélyban.

1627-ben A sziget Dánia része lett.

1628. és 1631. között Wallenstein itt uralkodott, majd 1635. és 1338. között a svédek.

1848-ban a vesztfáliai béke következtében ismét a svédek fennhatósága alá tartozott Wismarral együtt.

1703-ban a kastély temploma elpusztult.

19. Századtól mai napáig

I. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg 1803-ban Wismar-t, Neukloster-t és a szigetet 1 250 000 királyi dinárért (Riksdaler) megvette Svédországtól, de megtartotta a visszavásárlás jogát 100 év elteltével.

1903-ban Svédország véglegesen lemondott a szigetről.

1927. óta létezik a híd a sziget és a szárazföld között.

Lakosság

forrás:^[2]^[3]^[4]

Turistalátványosságok

Kirchdorfban található egy kis múzeum. Az kiállítás egy része a Cap Arcona történetét mutatja be.

A templomot 1210. és 1350. között építették négy vagy öt szakaszban. A román stílusú torony valószínűleg a legrégebbi rész. Az évszázadok folyamán több funkciós betöltött, úgymint Istentisztelet helyszíne, menedékhely, raktár. Megtekinthető a harangtorony is, amelynek magassága 47 méter. A templomi orgona 1704-ben érkezettNeukloster-ból.

A „Cap Arcona“ emlékműve: 1945-ben a Cap Arcona 28 fővel a fedélzetén elsüllyedt a poeli partoknál.

Világítótornyok Timmendorfban és Gollwitzban.

Tengerparti strandok
- parkolóval rendelkező: Timmendorf, Schwarzen Busch es Gollwitz.
- kerekpárral elértő: Neuhof és Seedorf
- nudista strand (FKK-Strand): Wangern

Mezőgazdaság

Közlekedés

A szigetet egy gáthíd köti össze a szárazfölddel, amelyen buszjárat is közlekedik. A busz megállói a következők: Fährdorf, Malchow, Gollwitz, Kirchdorf, Weitendorf, Wangen és Timmendorf, nyáron Schwarzer Busch is.

A három poeli kikötő: Kirchdorf, Niendorf és Timmendorf-Strand.

Testvérvárosai

Svédország Hammarö, 2003

Irodalom

Fritz Meyer-Scharffenberg: Wismar, die Insel Poel und der Klützer Winkel. Rostock ¹1962, ²1965 und überarbeitet ³1990. ISBN 3-356-00340-2
Friedrich Wigger: Die Festung Pöl. In: Jahrbücher des Vereins für meklenburgische Geschichte und Alterthumskunde. Jahrgang 48 (1883). S. 1-53. (Digitalisat^{[halott link]})
Thorsten Müller: Poel - Insel und Meer. Edition Einblick, Fotobildband 80 Seiten, ISBN 978-3-00-030398-2

Jegyzetek

↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
↑ Folkmängd 1880, i Nordisk familjebok, 1:a upplagan (1888)
↑ Folkmängd 1905, i Nordisk familjebok, 2:a upplagan (1915)
↑ Folkmängd 31.12.1990, 1995, 2000, 2005 och 2010 Archiválva 2014. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben SIS-Online Databas, Mecklenburg-Vorpommern Statistisches Amt (M-V statisztikai hivatal)

További információk

Wissenswertes über die Insel Archiválva 2015. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
Wasser- und Schifffahrtsamt Lübeck – Leuchtturm Gollwitz Archiválva 2010. június 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
Wasser- und Schifffahrtsamt Lübeck – Leuchtturm Timmendorf Archiválva 2015. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben

Németország-portál
Földrajzportál

[5002f58aa2274f87dc88b7a7ebf10ced2c93fa2a-1] Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)

[2] Folkmängd 1880, i Nordisk familjebok, 1:a upplagan (1888)

[3] Folkmängd 1905, i Nordisk familjebok, 2:a upplagan (1915)

[4] Folkmängd 31.12.1990, 1995, 2000, 2005 och 2010 Archiválva 2014. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben SIS-Online Databas, Mecklenburg-Vorpommern Statistisches Amt (M-V statisztikai hivatal)

[1]

[2]

[3]

[4]