Szágy
Szágy | |||
Szágy látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Hegyháti | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Salamonné Hermann Rita (független)[1] | ||
Jegyző | Ranyhóczkiné Ács Andrea körjegyző | ||
Irányítószám | 7383 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 106 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 14,26 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,4 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 13′ 60″, k. h. 17° 57′ 00″46.233333°N 17.950000°EKoordináták: é. sz. 46° 13′ 60″, k. h. 17° 57′ 00″46.233333°N 17.950000°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szágy témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szágy (németül: Saad[3]) község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Zselic baranyai részén, egy észak-déli fekvésű völgyben helyezkedik el. Megközelíthető Kaposvár vagy Pécs felől a 66-os főútról Baranyajenő nyugati végénél kiágazó, közel 12 kilométer hosszú 66 101-es számú bekötőúton, Baranyaszentgyörgyön és Tormáson keresztül.
Története
[szerkesztés]Írásos emlékben először 1554-ből szerepelt Aszágy formában, 1799-ből már a Szagy ismert. Az aszú és az ág szavak összetételéből alakult ki a falumegnevezés. Az előtag értelme száraz, míg az utótagé folyóág. A régészek a Szent István-forrásnál római leletekről, így sírkövekről is tudnak. Az említett vízadóhoz egykor kimentek az ifjú házasok és sikeres gyermekáldásért könyörögtek e helyen, ahol a néphit szerint Szent István király is megfordult.
Árpád-kori és Anjou-kori falunyomokról a most élő idős őslakók nem tudnak, de a dűlőnevek közül a következők eltűnt faluhelyet sejtetnek: Kis- és Nagy Tótváros (ide a török után szlovén telepesek érkeztek, akik a szomszédos Tarrósra is eljutottak). A tarrósi határrésznevek között nem egy ugyanis szláv eredetű. További határjelölések, amelyek a középkort idézhetik: Dala-part, Burgyán, Komló, Kovácspuszta, Puszta Szabás. A mai templomot Kis előtaggal is mondták, ami feltételezi a Nagy jelöléspárt. Ez utóbbi tán a középkori kőegyház lehet, bár helyét senki sem tudja. Az viszont köztudott, hogy a mai imahelytől alagút indult.
A helység a török hódoltság idején puszta lett, de lakatlan a 18. század első felében is. A végtelen erdőkkel borított vidékre a 18. század végén települt német eredetű lakosság. A falu birtokosa egy ideig a Petrovszky család volt, majd Majláth György nyerte el adományként. Az első telepesek 1770-ben Lotaringiából érkeztek. A török kiűzése után dolgoztak itt kalamász (kocsikenőcs) készítők, valamint üvegfúvók is a Besenci-tanya dűlőben. Portékáikat elsősorban a mozsgói Biedermann báródinasztia tagjai vásárolták meg.
A magyar népesség aránya csak az első világháború után nőtt meg.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Zima István (független)[4]
- 1994–1998: Zima István (KDNP)[5]
- 1998–2002: Zima István (KDNP)[6]
- 2002–2006: Zima István (KDNP)[7]
- 2006–2010: Zima István (KDNP)[8]
- 2010–2014: Zima István (Fidesz-KDNP)[9]
- 2014–2019: Laczó Sándor (független)[10]
- 2019–2024: Laczó Sándor (független)[11]
- 2024– : Salamonné Hermann Rita (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 151 | 150 | 142 | 108 | 110 | 113 | 106 | 106 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,6%-a magyarnak, 27,6% cigánynak, 30,3% németnek mondta magát (1,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 83,4%, református 2,8%, felekezeten kívüli 5,5% (8,3% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 32,7% cigánynak, 22,1% németnek, 0,9% szerbnek, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,3% volt római katolikus, 8% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 18,6% felekezeten kívüli (36,3% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés]A településen nagy sókoncentrációjú nátrium-kloridos és hidrogén-karbonátos hévizet tártak fel, mely szulfid-ion tartalma miatt a kénes, bromid-ion tartalma miatt a brómos gyógyvizek csoportjába sorolható.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Szágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 24.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ "Ene bene Tintenfass geh' zur Schul' und lerne was!". (Hozzáférés: 2023. január 1.)
- ↑ Szágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
- ↑ Szágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
- ↑ Szágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
- ↑ Szágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
- ↑ Szágy Helységnévtár
- ↑ Szágy Helységnévtár
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Szágy honlapja Archiválva 2017. július 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Szágy az utazom.com honlapján