Tel-Aviv

	Tel-Aviv-Jaffa; תל אביב-יפו
; Tel-Aviv-Jaffa címere	; Tel-Aviv-Jaffa zászlaja
	Héber neve: תל אביב-יפו; Arab neve: تل أبيب
	Közigazgatás
Ország	Izrael
Körzet	Tel-Aviv körzet
Rang	város
Alapítás éve	1909
Polgármester	Ron Huldai
Irányítószám	61XX5XXX
Körzethívószám	(+972) 3
Testvértelepülései	Lista lásd a fejezetben
	Népesség
Teljes népesség	467 875 fő (2021)
Népsűrűség	8683,13 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	5 m
Terület	52 km²
Időzóna	IST, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 32° 04′ 48″, k. h. 34° 46′ 48″32.080000°N 34.780000°EKoordináták: é. sz. 32° 04′ 48″, k. h. 34° 46′ 48″32.080000°N 34.780000°E
	Tel-Aviv-Jaffa weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tel-Aviv-Jaffa témájú médiaállományokat.

Tel-Aviv-Jaffa^[3]^[4] (héberül: תל אביב-יפו arabul: تل أبيب Tal-abib) Izrael második legnagyobb városa; a Földközi-tenger partján fekszik. Az ország gazdasági és kulturális központja. ^[5]

Tel-Aviv virágzó, modern, dinamikus és multikulturális település, amelyet általában toleráns, világi és liberális, ugyanakkor materialista és hedonista városként jellemeznek, szemben Jeruzsálemmel, amelyet szent városnak és konzervatívnak tekintenek. Egyesek azt mondják, hogy „míg Jeruzsálem imádkozik, Tel-Aviv játszik”.^[6]

Ez a település a központja Izrael legnagyobb konurbációjának, a Gus Dannak (héber: גּוּשׁ דָּן)^[7] (Dan blokk), amelynek teljes lakossága a 2010-es évek végén közel négy millió fő volt,^[8] és amely észak-déli kiterjedésében Netánját és Asdódot is magába foglalja.^[9]

A szűkebb értelemben vett város lakossága 2015-ben 433 000 fő, területe kb. 52 km². Mivel a nemzetközi közösség nem ismeri el Jeruzsálemet Izrael fővárosának, továbbá Tel-Aviv központi helyzete miatt számos nagykövetség itt működik.^[10]

Története

Jaffa területe már legalább a bronzkor óta lakott. A Bibliában is többször szerepel a neve. A középkorban a kikötőváros többször cserélt gazdát az araboktól a keresztesekig és a mamelukokig, és az 1880-as évekre jól védett oszmán kikötőváros lett. ^[11]

A zsidók csak a 19. század végén kezdtek letelepedni a Jaffa szomszédságában fekvő területeken. A jemeni zsidók az elsők között érkeztek, majd nem sokkal később már számos európai születésű zsidó is kezdte művelni a homokdűnéket. Az újabb cionisták megérkezésével a 20. század fordulójára, 1906-ban Jaffa és a közeli mezőgazdasági települések zsidó lakosainak egy csoportja egy közösséget alapított azzal a szándékkal, hogy modern zsidó várost építsenek a Szentföldre. Három évvel később, miután a társaság követe végre megvásárolhatta a földet, és nyilvántartásba vették az ügyletet az Oszmán Birodalomban; 66 zsidó család egyenként megkapta a Szentföldből saját részét és az „első héber város” építése folyamatban volt.^[11]

Tel-Aviv városát így eredetileg 1909-ban alapították a zsidó bevándorlók. Ahogy növekedett a város, végül túlnőtte az arabok lakta részt. A két várost 1950-ben egyesítették Tel-Aviv-Jaffa városa néven, két évvel Izrael állam megalapítása után.

Ma Tel-Aviv az ország gazdasági központja, de a hivatalos főváros Jeruzsálem. A városban található high-tech komplexum neve Szilikon Vádi, amely az amerikai Szilícium-völgy izraeli változata. Tel-Avivot sokan tekintik az ország kulturális központjának is, mivel vibráló nyugati hangulata van. Az UNESCO a világörökség részének nyilvánította Bauhaus építészete miatt.

2019 májusában a város adott otthont a 2019-es Eurovíziós Dalfesztiválnak.

Éghajlat

Tel-Avivban tipikus mediterrán éghajlat van. A hosszú nyarak melegek és szárazak, eső nélkül. Az augusztus a legmelegebb hónap átlagos napi hőmérséklete eléri a 30 °C-ot, de ilyenkor hajnalra is csak 23–24 °C-ig csökken a levegő hőrséklete. A 35 °C-ot meghaladó hőmérséklet a tenger mérséklő hatása miatt ritka. A tél hűvös és tavaszias és az éves csapadék nagyrészt a téli hónapokra korlátozódik (elsősorban novembertől márciusig). A havazás szokatlan esemény.^[6] Az évi napsütéses órák száma nagyon magas.

Tel-Aviv éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	17,5	17,7	19,2	22,8	25,0	27,5	29,4	30,2	29,4	27,3	23,4	19,2	24,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	9,6	9,8	11,5	14,4	17,3	20,6	23,0	23,7	22,5	19,1	14,6	11,2	16,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)	147	110	62	16	4	0	0	0	0	34	81	127	581
Havi napsütéses órák száma	192	200	236	270	329	357	369	356	300	279	234	189	3311
Forrás: Israel Meteorological Service, Hong Kong Observatory

Demográfia

A népesség növekedése

Az izraeli Központi Statisztikai Hivatal 2009-es mérése alapján Tel-Aviv népessége évi 0,5 százalékkal nő. A város népessége az 1960-as évek elején érte el az akkori csúcsértékét (körülbelül 390 000 fő), a lakónépesség az 1980-as évekre azonban 317 000 főre esett, a magas ingatlanárak ugyanis sokakat elriasztottak és távozásra kényszerítettek. Az 1990-es évek óta a népesség stabilan növekszik. ^[12]

Lakosságszám
Év	Népesség	Átl. vált.(%)
1920	2 000	—
1925	34 000	56,66%
1937	150 000	12,37%
1948	200 000	2,62%
1960	390 000	5,57%
1989	317 000	−0,71%
2008	392 700	1,13%
2014	426 100	1,36%
2017	443 939	1,37%
2018	451 523	1,69%

Mivel számos új család költözött Tel-Avivba – így tehát rengeteg gyerek és fiatal felnőtt is –, a város átlagéletkora 35,8-ról (1983) 34-re csökkent (2008), a 65 év felettiek aránya pedig – ugyanezeket az éveket vizsgálva – 19 százalékról 14,6 százalékra esett.^[13]

Videó Tel-Avivról

Vallás

A vallási megoszlás 2007-ben:^[14]

Vallási megoszlás
Vallás		százalék
zsidó	93%
muszlim	1%
keresztény	1%
vallástalan	5%

Építészet

Felhőkarcolók

Felhőkarcolók magasság szerinti sorrendben a tel-avivi agglomeráció területén, 2015-ben:

Rangsor	Név	Város	Magasság	Emelet	Év
1	City Gate Ramat Gan	Ramat Gan	244 m	68	2001
2	Azrieli Center Circular Tower	Tel-Aviv	187 m	49	1999
3	Leonardo City Tower Hotel	Ramat Gan	170 m	33	2000
4	Azrieli Center Triangular Tower	Tel-Aviv	169 m	46	1999
5	Elco International Tower	Tel-Aviv	165 m	45	2011
6	Champion Tower	Bnei Brak	160 m	42	2013
6	Atrium Tower	Ramat Gan	160 m	40	2015
6	BSR Tower 4	Bnei Brak	160 m	42	2015
6	HaArba'ah Towers 1	Tel-Aviv	160 m	41	2015
10	HaYovel Tower	Tel-Aviv	158 m	42	2005
10	Meier on Rothschild Tower	Tel-Aviv	158 m	40	2015
12	Naveh Tower	Bat Yam	157 m	44	2013
13	W Tower	Tel-Aviv	156 m	49	2009
13	Azrieli Center Square Tower	Tel-Aviv	154 m	42	2007
15	Vision Tower	Tel-Aviv	150 m	42	2010
15	W Prime	Tel-Aviv	150 m	44	2015
17	Neve Tzedek Tower	Tel-Aviv	147 m	44	2007
18	HaArba'ah Towers 2	Tel-Aviv	146 m	37	2015
19	BSR Tower 3	Bnei Brak	144 m	38	2013
20	Yoo Tel Aviv 2	Tel-Aviv	142 m	41	2007
20	Tour Shalom Meir	Tel-Aviv	142 m	36	1965
22	Tel Aviv Towers 1	Tel-Aviv	140 m	34	2000
22	Tel Aviv Towers 2	Tel-Aviv	140 m	34	2000
22	Tel Aviv Towers 3	Tel-Aviv	140 m	34	2013
22	Tel Aviv Towers 4	Tel-Aviv	140 m	34	2013
22	Manhattan Tower	Tel-Aviv	140 m	41	2009
22	Galit Tower 1	Tel-Aviv	140 m	36	2015
28	Marganit Tower	Tel-Aviv	138 m	17	1997
29	First International Bank Tower	Tel-Aviv	132 m	32	2009
30	22 Rothschild Boulevard	Tel-Aviv	130 m	30	2013

Közlekedés

Repülőtér

Izrael legnagyobb és legforgalmasabb repülőtere, a Ben-Gurion nemzetközi repülőtér a városközponttól 19 km-re délkeletre található.

Testvérvárosok

Tel-Aviv testvérvárosai :
Toulouse, Franciaország (1962) Philadelphia, Pennsylvania, USA (1966) Köln, Németország (1979) Frankfurt, Németország (1980) Bonn, Németország (1983) Buenos Aires, Argentína (1988) Budapest, Magyarország (1989) Belgrád, Szerbia (1990) Essen, Németország (1992) Szófia, Bulgária (1992) Varsó, Lengyelország (1992) Cannes, Franciaország (1993) Łódź, Lengyelország (1994) Milánó, Olaszország (1994) Szaloniki, Görögország (1994) Peking, Kína (1995) Los Angeles, USA (1996) Barcelona, Spanyolország (1998) Gáza, Palesztina (1998) İzmir, Törökország (1998) Chișinău, Moldova (2000) Incshon, Dél-Korea (2000) Limassol, Ciprus (2000) Moszkva, Oroszország (2000) São Paulo, Brazília (2004) Bécs, Ausztria (2005)

Híres lakosok

Smuel Askenázi, hegedűművész
David Avidan, költő, festőművész, filmes, publicista és drámaíró
Uri Avneri, újságíró, politikus
Miri Ben-Ari, 'hiphop' hegedűművész
Asaf "Borgore" Borger, elektronikus zenei producer, DJ
Hila Bronstein, énekes (Bro'Sis R&B/pop csoport)
Itt született Anat Cohen dzsesszzenész, klarinétos, szaxofonos, zenekarvezető (1975–)
Eszti G. Háim, írónő
Dan Haluc, izraeli hadsereg vezetője
Ódéd Fehr, film- és TV-színész
Uri Geller, előadóművész
Batja Gur, író
Rakel Halfi , költőnő
Ofra Haza, énekes, színésznő
Dana International, transzszexuális popénekes
Menase Kadisman, szobrász és festőművész
Daniel Kahneman, Nobel-díjas pszichológus
Sagi Kalev, fitness bajnok
David Kraus (1929–2000) felvidéki magyar-zsidó származású rendőrtiszt, Tel-Aviv főkapitánya, diplomata

Joram Kanjuk, író, festőművész, újságíró, és színikritikus
Dani Karavan, szobrász
Liel Kolet, énekes
Michel Loeve, francia–amerikai matematikus, itt született
Samy Molcho, pantomimművész
Efrájim Kishon, író, szatirista, dramatikus, forgatókönyvíró, és filmrendező
Eytan Fox, filmrendező
Ahínóám Níní, zeneművész
Tal R, művész
Doron Rabinovici, osztrák író, történész
Ílán Rámón, űrhajós
Adi Shamir, kriptográfus
Kobi Simoni, rapzenész
Ézer Weizmann, volt államelnök
Michael Wolffsohn, történész
Gilád Zuckermann, nyelvész
Pinchas Zukerman, hegedűművész, karmester

Turizmus

Fő látnivalók:^[15]

az óváros Jaffa
Tayelet és a Frishman Beach (tengerpart)
Neve Tzedek (wd) (városrész)
Rothschild Boulevard (wd) (sugárút)
Derech Dizengoff - a város üzleti, idegenforgalmi központja. Elegáns üzletek, éttermek váltják egymást.
Nachlat Binyamin Pedestrian Mall (vásárlás)
Old Tel Aviv Port Area (a régi kikötő környéke)
Hayarkon/Jarkon (park) (wd)
Yitzhak Rabin Center (könyvtár és kutatóközpont)
Charles Bronfman Auditorium (koncertterem, Izraeli Filharmonikusok)
Azrieli Center (wd) (felhőkarcoló-komplexum, Azrieli Lookout (מצפה עזריאלי) - kilátás a városra)
Ijo & Babet, Dizengoff Str. (éjszakai élet)
Zsábotinszki Intézet (Mecudát Zeév) - a felhőkarcoló a nemzeti (revizionista) párt székháza. Két múzeum van benne.

Múzeumok

Bét Hátfutszot (wd) - a Szétszóratás Háza (Diaszpóra Múzeum). A 2000 éve a világon szétszóratásban élő zsidóság életét mutatják be. ^[5]
Tel Aviv Museum of Art (művészeti múzeum)
Eretz Israel Museum (wd) (régészeti és történeti múzeum)
HáÁrec/HaAretz Museum (helytörténeti múzeum)

Ramat Gan

Gyémánttőzsde (wd) - a világ gyémántiparának egyik központja. Itt van a (Harry Oppenheimer) Gyémánt Múzeum (wd). ^[5]
Szafaripark (Ramat Gan Safari) (wd) - 100 hektárnyi területen mintegy 1500 állattal. Az afrikai körzetet a látogató kocsival járhatja be. ^[5]

Képek

Városkép az Ayalon főúttal
Előtérben az Ayalon folyó és az A20-as főút
Tel-Aviv látképe
Azrieli Center
Toronyházak a Rothschild Boulevard-on
este Tel-Avivban
Tengerparti kép
Rothschild körút
Kirya híd
Bauhaus (balra) és eklektikus (jobbra) stílusú épületek
Jaffa kikötője

Nagyítás

Kilátás az Azrieli Centerből 1

Nagyítás

Kilátás az Azrieli Centerből 2

Nagyítás

Kilátás az Azrieli Centerből 3

Jegyzetek

↑ Israeli Central Bureau of Statistics, https://www.cbs.gov.il/he/Settlements/Pages/יישובים/Yishuv.aspx?semel=5000&mode=Yeshuv
↑ A teljes népesség/terület arányszáma.
↑ A Földrajzinév-bizottság 1991. december 4-ei 10. ülésének Archiválva 2014. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben 10/145. határozatában döntött a település addigi Tel-Aviv-Yafo nevének Tel-Aviv-Jaffa névre változtatásáról.
↑ Az 1995-ös Cartographia térképen (Földrajzi atlasz) már így szerepel a település neve (ld. 47., 49., 62., 64. oldalak).
↑ ^a ^b ^c ^d Bokor József: Európán kívüli turizmus, 2006
↑ ^a ^b Tel Aviv–Yafo | History, Population, & Points of Interest (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2021. március 18.)
↑ Angol írásmóddal Gush Dan
↑ „לוח 3.- אוכלוסייה( 1), ביישובים שמנו מעל 2,000 תושבים( 2) ושאר אוכלוסייה כפרית POPULATION(1) OF LOCALITIES NUMBERING ABOVE 2,000 RESIDENTS(2) AND OTHER RURAL POPULATION”. [2013. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 5.)
↑ https://en.wikipedia.org/wiki/Tel_Aviv_Metropolitan_Area#/media/File:Gush_Dan.png
↑ Izrael úgynevezett „Jeruzsálem-törvénye” kimondja, hogy „az egy és oszthatatlan Jeruzsálem Izrael fővárosa”, a város az országos kormányzat székhelye, az elnöki rezidencia is a városban van, a legtöbb kormányhivatal, az izraeli Legfelsőbb Bíróság és a Kneszet, az izraeli parlament háza. Az ENSZ és a legtöbb ország nem ismeri el a Jeruzsálem-törvényt, követségeik más városokban, Tel-Avivban, Ramat Ganban és Hercliján működnek (lásd a CIA Factbookot Archiválva 2018. december 25-i dátummal a Wayback Machine-ben és Izrael térképét).
↑ ^a ^b Today in history: Founding of Tel Aviv (amerikai angol nyelven). The Jerusalem Post | JPost.com. (Hozzáférés: 2021. február 5.)
↑ Városprofil (PDF). Tel Aviv-Yafo Municipality. [2007. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 30.)
↑ „Tel-Aviv egyre fiatalabb”, Jerusalem Post, 2008. január 21. (Hozzáférés: 2015. március 8.)
↑ http://www1.cbs.gov.il%20%202007^{[halott link]}. http://www1.cbs.gov.il Archiválva 2009. június 14-i dátummal a Wayback Machine-ben 2007.
↑ https://www.tripadvisor.co.hu/Attractions-g293984-Activities-c47-Tel_Aviv_Tel_Aviv_District.html

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Tel-Aviv témájú médiaállományokat.

Tel-Aviv honlapja Archiválva 2015. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben

Zsidóságportál
Földrajzportál

Ez a izraeli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[dd34cae887833e793d0351d2e1328c8f105377ee-1] Israeli Central Bureau of Statistics, https://www.cbs.gov.il/he/Settlements/Pages/יישובים/Yishuv.aspx?semel=5000&mode=Yeshuv

[2] A teljes népesség/terület arányszáma.

[3] A Földrajzinév-bizottság 1991. december 4-ei 10. ülésének Archiválva 2014. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben 10/145. határozatában döntött a település addigi Tel-Aviv-Yafo nevének Tel-Aviv-Jaffa névre változtatásáról.

[4] Az 1995-ös Cartographia térképen (Földrajzi atlasz) már így szerepel a település neve (ld. 47., 49., 62., 64. oldalak).

[Bokor_József:_Európán_kívüli_turizmus,_2006_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--5] Bokor József: Európán kívüli turizmus, 2006

[Br-6] Tel Aviv–Yafo | History, Population, & Points of Interest (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2021. március 18.)

[7] Angol írásmóddal Gush Dan

[population-8] „לוח 3.- אוכלוסייה( 1), ביישובים שמנו מעל 2,000 תושבים( 2) ושאר אוכלוסייה כפרית POPULATION(1) OF LOCALITIES NUMBERING ABOVE 2,000 RESIDENTS(2) AND OTHER RURAL POPULATION”. [2013. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 5.)

[9] ttps://en.wikipedia.org/wiki/Tel_Aviv_Metropolitan_Area#/media/File:Gush_Dan.png

[10] Izrael úgynevezett „Jeruzsálem-törvénye” kimondja, hogy „az egy és oszthatatlan Jeruzsálem Izrael fővárosa”, a város az országos kormányzat székhelye, az elnöki rezidencia is a városban van, a legtöbb kormányhivatal, az izraeli Legfelsőbb Bíróság és a Kneszet, az izraeli parlament háza. Az ENSZ és a legtöbb ország nem ismeri el a Jeruzsálem-törvényt, követségeik más városokban, Tel-Avivban, Ramat Ganban és Hercliján működnek (lásd a CIA Factbookot Archiválva 2018. december 25-i dátummal a Wayback Machine-ben és Izrael térképét).

[The_Jerusalem_Post_{{!}}_JPost.com-11] Today in history: Founding of Tel Aviv (amerikai angol nyelven). The Jerusalem Post | JPost.com. (Hozzáférés: 2021. február 5.)

[profile-12] Városprofil (PDF). Tel Aviv-Yafo Municipality. [2007. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 30.)

[young-13] „Tel-Aviv egyre fiatalabb”, Jerusalem Post, 2008. január 21. (Hozzáférés: 2015. március 8.)

[14] ttps://www1.cbs.gov.il%20%202007^{[halott link]}. http://www1.cbs.gov.il Archiválva 2009. június 14-i dátummal a Wayback Machine-ben 2007.

[15] ttps://www.tripadvisor.co.hu/Attractions-g293984-Activities-c47-Tel_Aviv_Tel_Aviv_District.html

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

Sablon:Izrael közigazgatása m v sz Izrael közigazgatása
Körzetek	Északi körzet Haifai körzet Központi körzet Tel-avivi körzet Jeruzsálemi körzet Déli körzet
Birtokolt területek	Golán-fennsík (1967–) Ciszjordánia (1967–) Sínai-félsziget (1967–1982) Gázai övezet (1967–2005) Biztonsági övezet (1982–2000)
Fontosabb városok	Jeruzsálem Tel-Aviv Haifa Risón Lecijón Asdód Petah Tikva Netánja Beér-Seva Hólón Bnei Brak Rámat Gan Bat Jám Rehóvót Askelón
városok listája · kibucok listája