Ugrás a tartalomhoz

Tepei bazilika

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
tepei bazilika
5. századi oszlopfő a tepei bazilikából
5. századi oszlopfő a tepei bazilikából
TelepülésElbasan
Ország Albánia
Valláskeresztény
Irányzatókeresztény
Építési adatok
Típusbazilika
Stíluskora bizánci
Építés befejezése4. század vége
Bontás ideje6. század után
Alapadatok
Építőanyagtégla, kő
Elhelyezkedése
tepei bazilika (Albánia)
tepei bazilika
tepei bazilika
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 41° 06′ 52″, k. h. 20° 04′ 18″41.114444°N 20.071667°EKoordináták: é. sz. 41° 06′ 52″, k. h. 20° 04′ 18″41.114444°N 20.071667°E
Térkép

A tepei bazilika vagy Tepe-dombi bazilika (albán Bazilika e Tepes, Bazilika në Kodër të Tepes) a 4. század végén épült ókeresztény bazilika romja az albániai Elbasan városában. A háromhajós-apszisos bazilika az 5. század második felében a mai Elbasan helyén állt Scampis püspökeinek temetkezési helye volt, de a 6. század után elveszítette szakrális jelentőségét. Az Albánia területéről ismert egyik legkorábbi ókeresztény bazilika 5. századi, geometrikus mintázatú mozaikpadlóval. A szabadon látogatható romterület a mai Elbasan városközpontjától negyedórás sétával közelíthető meg.

Története

[szerkesztés]

A mai Elbasan helyén a római korban a Genusus (ma Shkumbin) folyó völgyében felépült hadi és kereskedelmi út, a Via Egnatia egyik állomáshelye állt Scampis néven. Az i. sz. 2. századra vicusszá fejlődött[1] településen a rómaiak 320 körül egy egész légió befogadására alkalmas castrumot építettek.[2] Az 5. században Scampis már a dyrrhachiumi metropóliához tartozó püspöki székhely volt,[3] de a 4. század végén a castrumtól nyugatra felépült[4] tepei bazilika azt tanúsítja, hogy a településen már az előző évszázadban jelentős keresztény közösség élt. A régészeti feltárások alapján három ókeresztény templom ismert a modern Elbasan területéről: a legkorábbi építésű tepei bazilika mellett a déli városkapunál található, 5. századi bezistani bazilika, valamint a mai várnegyed területén egy kisebb, 6. századi templom.[5]

Az eredetileg is háromhajós, narthexen keresztül megközelíthető, de puritán templomot[6] az 5. században átalakították. Ekkor készült el a belső tér mozaikpadlója és a faragott kőikonosztáz, valamint exonarthexet és sírkápolnát is toldottak az épülethez.[7] Az új épületrészekben fontos egyházi méltóságok sírhelyeit alakították ki az 5. század második felében. Vélhetően Scampis püspökeit temették a bazilikába, a sírkápolna egyik sírköve mindenesetre megőrizte egy bizonyos Stephanus püspök nevét.[8] A püspöki sírhely, és az, hogy az 5. században püspöki trónust is kialakítottak a bazilikában,[9] arra utal, hogy ez a bazilika lehetett a scampisi püspökség első székesegyháza. Amikor azonban Hormiszdasz pápa követei 519-ben vizitációt tettek Scampisban, Trojus püspök a források szerint a „Szent Péternek szentelt székesegyházban” fogadta a legátusokat. A történeti munkák szerint ez a castrum déli kapujánál lévő bezistani bazilikával azonosítható, azaz a tepei bazilika bár a 6. században is megőrizte vallási jelentőségét, már bizonyosan nem volt Scampis főtemploma.[10]

Az ezt követő évszázadokból sem az írott források, sem a régészeti ásatások nem szolgálnak további információval a bazilika életéről, a középkor korai évszázadaiban pedig maga Scampis városa is elnéptelenedett.[11]

Leírása

[szerkesztés]

A tepei bazilika romjai Elbasan nyugati részén, a várnegyedtől légvonalban mintegy 600 méterre, a Zaranika-patak jobb partján emelkedő Tepe-dombon (albán Kodra e Tepes), új építésű lakóházak gyűrűjében találhatóak. Az állagmegóvást az épületmaradványok fölé emelt tetőzet biztosítja, a mozaikpadlót esetenként homokréteggel fedik el.[12] A korabeli Via Egnatián nyugat felől érkezők feltehetőleg a dombtetőre érve pillanthatták meg Scampis castrumát,[13] ahonnan a korabeli város falakon kívüli temetőjén és a nyugati városkapun át vezetett az út Scampisba.[14]

Az épület belső terét oszlopsorokkal főhajóra és két, rendkívül keskeny mellékhajóra osztották, a keleti tájolású szentélyzáródás apszidális kialakítású volt. A bazilikahajóba az épülettengelyre merőlegesen elhelyezett narthexen (előcsarnokon) keresztül lehetett belépni. A 4. század végi épület puritán kialakítása, téglafala és dísztelensége a közeli castrum katonai építészetével mutatott hasonlóságokat.[15] Az 5. században nagymértékben átalakították a bazilikát. Ennek során egy exonarthexet toldottak a korábbi narthexhez, a mellékhajók oszlopsorait befalazták, a bazilika északkeleti oldalához pedig egy sírkápolnát építettek, a falakba kettős osztatú ablakokat vágtak. A bazilikahajó belső terét szintén számottevően átalakították. Egyrészt a főhajót egy keresztény szimbólumokkal díszített, faragott kőikonosztázzal választották el a szentélytől és az ott kialakított püspöki trónustól is, amelybe egy lépcsősor vezetett fel. Másrészt a bazilika padlózatát márványlapokkal négy mezőre osztották, amelyeket mozaikokkal fedtek le.[16] A töredékesen fennmaradt mozaikpadló geometrikus motívumai hasonlóságot mutatnak a lini és a tushemishti bazilikákéval.[17] Az exonarthexben két egyházi elöljáró, a sírkápolnában pedig Stephanus püspök téglából és kőlapokból boltozatosan kiképzett sírjait helyezték el, de a mellékhajókban is további sírokat tártak fel.[18]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Pollo & Puto 1981 :21.; Elsie 2010 :126.; Gilkes 2013 :170.
  2. ↑ Ceka 2013 :442–443.
  3. ↑ Réti 1991 :154.; Elsie 2010 :126.; Zavalani 2015 :41.
  4. ↑ Ceka 2013 :443., 471.
  5. ↑ Ceka 2013 :443.
  6. ↑ Ceka 2013 :443.
  7. ↑ Ceka 2013 :443.
  8. ↑ Ceka 2013 :443–444., 459–460.
  9. ↑ Ceka 2013 :443.
  10. ↑ Ceka 2013 :444. Vö. Gilkes 2013 :173.
  11. ↑ Gilkes 2013 :173.
  12. ↑ Ceka 2013 :443.; Gilkes 2013 :169–170.
  13. ↑ Ceka 2013 :443.
  14. ↑ Gilkes 2013 :173.
  15. ↑ Ceka 2013 :443.; Gilkes 2013 :170.
  16. ↑ Nagel 1989 :38. (kettős osztatú ablakok); Ceka 2013 :443.; Gilkes 2013 :170.
  17. ↑ Gilkes 2013 :170.; Korkuti 2013 :78.
  18. ↑ Ceka 2013 :443.; Gilkes 2013 :170., 173.

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
  • ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • ↑ Gilkes 2013: Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. ISBN 9781780760698  
  • ↑ Korkuti 2013: Muzafer Korkuti: Albania: Archaeological studies on the prehistory of Albania. Tirana: Academy of Sciences of Albania. 2013. ISBN 9789995610517  
  • ↑ Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • ↑ Pollo & Puto 1981: Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. ISBN 071000365X  
  • ↑ Réti 1991: Réti György: Albánia. Budapest: Panoráma. 1991. = Panoráma Külföldi Útikönyvek, ISBN 9632433890  
  • ↑ Zavalani 2015: Tajar Zavalani: History of Albania. Ed. by Robert Elsie, Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2015. = Albanian Studies, ISBN 9781507595671  
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tepei_bazilika&oldid=21550458”